Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kezdődjön a suli! Könyvszemle a szeptemberi iskolakezdéshez

Érdekességek2023. szeptember 04.

A hamarosan kezdődő új tanév kapcsán a már korábban megjelent Pagony-kötetek közül ajánlunk néhányat. A felsorolt könyvek, mesék segítenek a kisiskolásoknak, legyenek kicsi elsősök vagy küszködő nagyobbak, de mindenképpen oldják a szorongásukat, és támogatják, hogy könnyen menjen a beilleszkedés, az iskolai szabályok elfogadása.  

Czernák Eszter: Sárkánysuli-sorozat

A Sárkánysuli könyvekkel garantálható a felszabadult iskolakezdés és nyugodt, kiegyensúlyozott lehet az első iskolaév! Az iskolai élettel kapcsolatos szorongások oldása fontos dolog, ezért a Sárkánysuli meséi ideálisak minden iskolakezdőnek és folytatónak. Szülők és gyerekek ezekkel a kötetekkel felkészülhetnek arra, milyen is lesz majd az iskola, és abban is segítenek, hogy a gyerekek meg tudják osztani, ha valami bántja vagy nyomasztja őket.

Czernák Eszter: Sárkánysuli – Az első félév (Rátkai Kornél rajzaival)

Zoé, a háromfejű kissárkány elsős lett. Varázsföldén iskolát kezdeni pedig egészen hasonló, mint nálunk: izgalmas, de egy nagy lépés az ismeretlen felé. A Szivárvány Óvodát a Kincskereső Iskola, az ovis kalandokat a sulis teendők, Boszi nénit pedig Dzsinn bácsi váltja fel, a csapat azonban a régi. Manók, jetik, trollok és tündérek töltik meg az iskolába induló Unikornisjárat kocsijait és a varázslatos kastély folyosóit és tantermeit.
A legújabb kötetben hőseink megismerkednek a Kincskereső iskola mindennapjaival, és új osztálytársakkal is barátságot kötnek, csatlakozik hozzájuk Emma, a sellőhercegnő és Dani, az óriás. Ahogy azt a sorozat korábbi köteteiben már megszokhattuk, minden varázslatos, kitalált elem mellé jut egy praktikus és hasznos gondolat is. 
A kötet egy iskolai félévet dolgoz fel: az első félévben a betűvetés, a varázstörténet és a pacsmagolás mellett a kis elsősök azt is megtanulják, hogy tudnak különbözőségeik ellenére is együtt játszani és tanulni, és talán még a mindentudó edény mazsolaavató kérdésére is meglelik a választ. A könnyed, mégis komoly témával foglalkozó történet és Rátkai Kornél részlet gazdag, vidám illusztrációi segítenek nagycsoportosoknak felkészülni az iskolára, az elsősöknek pedig abban nyújtanak támogatást, hogy könnyebben megbirkózhassanak a sok változással, így ezzel a kötettel garantáltan fantasztikus lesz az iskolakezdés!



Czernák Eszter: Sárkánysuli – A második félév (Rátkai Kornél rajzaival)

A Sárkánysuli-sorozat második részében a Kincskereső iskolában elkezdődik a második félév. Zoé, a háromfejű kissárkány és barátai ezúttal is belevetik magukat az iskolai hétköznapokba, ahol ismét rengeteg tanulnivaló, de még több mókázás vár rájuk: pacsmagolnak, betűt vetnek, megismerkednek a hívótükör működésével, sőt, még Kende szülinapját is megmentik, mielőtt beköszöntene a papucsszezon, azaz a nyári szünidő. Nincs olyan kihívás, amit együtt ne tudnának megoldani! Ebből a kötetből a gyerekek megtanulhatják, hogyan legyenek pontosak és lényegretörőek, ha mentőt kell hívni, de azt is, hogy még a legborúsabb születésnap is megmenthető egy kis kreativitással. Az izgalmas, varázslatos játékokkal teli történeteket ezúttal is Rátkai Kornél illusztrációi egészítik ki.

Vadadi Adrienn: Leszel a padtársam? (Pásztohy Panka rajzaival), 2017

Vadai Adrienn az egyik legnépszerűbb gyerekkönyv író, aki az ovisok után ebben a kötetében az elsősöket segíti, hogy megrázkódtatások nélkül ülhessenek be az iskolapadba. Az ovis sorozatából már jól ismert Lea, Peti, Maja, Ákos, Dorci, Dani, azaz a nagy ovisok iskolába mennek! Persze vannak új gyerekek is: a mindentudó Eszti, az icipici Fülöp, Árpi, az álmodozó, Soma, a vagány. Ki félénken lépte át az iskola küszöbét, mint Maja, ki magabiztosan, mint Lea, de egy biztos: mindannyiuknak rengeteg újdonságot tartogatnak az elkövetkező hetek! Mert bizony itt már órák vannak és órarend, jelentkezés váltja fel a bekiabálást, testnevelés van torna helyett, az ebédlőben sem tesznek mindent a gyerekek elé. Szép lassan a rajzolás, ugrándozás és sok-sok érdekes játék közepette írni, olvasni, számolni is megtanulnak az újdonsült elsősök, akik hamar rájönnek: az iskolában éppen olyan jó lenni, mint az oviban! A könyvnek minden alsós polcán ott a helye.

Finy Petra: Iskolások kézikönyve (Pásztohy Panka rajzaival), 2014

Kedves és humoros útmutató a leendő iskolásoknak, melyben a szerző azokat a gondolatait foglalta össze, melyeket saját kislánya iskolakezdése kapcsán fogalmazott meg. Pásztohy Panka színes és derűs képei nemcsak az iskolát, a tanszereket mutatják be részletesen, de segítenek az iskolakezdéssel kapcsolatos félelmek feloldásában is.

Wéber Anikó: Marci iskolás lesz (Rátkai Kornél rajzaival), 2019

Igazi iskolába készülő mesekönyv – a legkisebb olvasóknak melyben Marci iskolába készül. Anya, hogy kedvet csináljon a sulihoz, elviszi bevásárolni. A színes ceruzák, mintás füzetek és menő táskák persze lenyűgözik Marcit! Csupa nyomtatott nagybetű, oldalanként 2-5 sor, rövid, könnyen kiolvasható mondatok és egyszerű, könnyen követhető történet! A Most én olvasok! egy szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar „olvasni tanulok”-sorozat. A Pagony legkiválóbb szerzői írják a köteteit, melyek több nehézségi szinten vezetik be az olvasás birodalmába a gyerekeket. Az eddigi 4 szintet a NAGYBETŰS szint előzi meg, amelyet a teljesen kezdő olvasók is önállóan olvashatnak.

6 éves lettem! – Kedvenc meséink a Pagony szerzőitől, 2022

A Három-, Négy- és Ötéves lettem! című kötetek után a Pagony korosztályos antológiáinak záró kötete. Egy hatéves már komoly és felelősségteljes ember. Tudja, hogy hamarosan iskolába megy, hiszen az óvodában, de otthon is erre készül mindenki. Azt is tudja, hogy már nagy, és ezért ki kell bírnia, ha anyáék elutaznak pár napra, vagy ő megy táborba – sőt, a kezdeti nehézségek után még jól is esik az önállóság! Saját világa és barátai vannak, ahol neki kell kivívnia a helyét, a többi gyerek elismerését és szeretetét. De azért persze egy hatéves nagyon is gyerek: elsősorban, legfőképp játszik, bármit el tud képzelni, akár azt, hogy királyfi, akár azt, hogy tündér. Szeret hosszú történeteket hallgatni, kártyázni, beszélgetni; van már kedvenc filmje és mesehőse. Igazából szerelmes, érti a bonyolult érzelmeket, de a vicceket is. A kötet meséi ennek megfelelően összetettebb nyelven, komolyabb témákat járnak körbe, egy nagy hatéves szintjén. A Pagony húsz válogatott meséje és verse a legjobb íróktól és rajzolóktól.

Jan Weiler: Maxi iskolába meg (Ole Könnecke rajzaival), 2017

Könnyed, humoros könyv, mely remek sztorikkal meséli el, milyen az, ha valaki végre Maxihoz hasonlóan iskolás korba lép. Megtudjuk belőle, milyen az első iskolai nap, hiszen azz élet igazán izgalmas, ha az ember épp hatéves. Mindig sok a dolga: elkezdi az iskolát, focizik a szünetben, bunyózik a barátaival, kipróbálja, milyen a giliszta ketchuppal, nyúzza az anyukáját, 
idegesíti a nővérét. A könyvben az iskolai és hétköznapi történetek váltakoznak a piros-fehér-szürke illusztrációkkal kiegészítve.

Milos Macourek: Matyi és Sári az iskolában (Adolf Born rajzaival), 2015

Káprázatos cseh humorral megírt meseregény, melyben a tömör, lendületes történet, a nyelvi poénok, a kissé groteszk képek biztosan meghozzák a kedvet a sulihoz. Hogyan kerül Matyi és Sári a harmadik bé osztályból a kőkorszakba? Mit keres Jonatán, a szomszéd néni kutyája az osztálykiránduláson – ráadásul emberi formában? Hogy kerülnek a gyerekek tanító nénistül és osztályostul a kalózok közé? Mindez egy csodálatos telefonkagylónak köszönhető, amit Matyi és Sári egy átlagos napon ajándékba kap, és innentől kezdve viccesebbnél viccesebb, és a legkevésbé sem átlagos kalandokba bonyolódnak. Igazi klasszikus remekmű a cseh gyerekirodalom legnagyobbjaitól – aki szereti a Kisvakondot, Bob és Bobeket vagy éppen Rumcájszot, egész biztosan nem fog csalódni: Miloš Macourek mulatságos és lehengerlő meséi és Adolf Born zseniális képei garantálják a felhőtlen szórakozást

Végül két könyv, mely az iskola rémisztőnek tűnő pillanatait abszolút humorral teszi szórakoztatóvá és megélhetővé:

Davide Cali: Azért késtem el az iskolából, mert… (Benjamin Chaud rajzaival), 2017

Minden csak egy csapat hangyával kezdődött... Atán jöttek a gonosz nindzsák, a rémyisztő táncosnők, a titokzatos vakondemberek és még annyi minden közbejött... Kifogások kifogások hátán, vicces rajzok egy könyvben, melyre mindenkinek szüksége lehet, aki valaha is elkésett már a suliból!

Davide Cali: Azért nem írtam leckét, mert… (Benjamin Chaud rajzaival), 2017

Mostantól nem gond, ha már kifogytál a kifogásokból és semmi nem jut eszedbe az elmaradt lecke miatt! Jöhet a kertben landoló repülő, az eltévedt pingvin, a húsevő növény, vagy válaszd a szökött rabokat, a párbajokat és az óriásgyíkokat. Vicces magyarázatok, még viccesebb illusztrációkkal minden kisiskolásnak!

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

2025. július 14.



A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. Eszerint a férfiak és nők között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.


A GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzés szerint azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint 7 órát alszanak, 14%-kal nő a halálozás kockázata. A hosszú alvásidő még veszélyesebb, azoknál, akiknél ez rendszeresen legalább 9 óra, a halálozási kockázat már 34%-kal magasabb – a napi 7–8 órát alvókhoz képest.

A Semmelweis Egyetem kutatása több mint 2,1 millió felnőtt adatait dolgozta fel mind a rövid, mind a hosszú alvásidőt vizsgáló csoportokban – összesen 79 nemzetközi publikáció elemzésével.

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.


Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.