Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kevés a zöldség és gyümölcs a világon

Érdekességek2018. december 03.

Fotók: pixabay.comHa mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon – tárták fel tanulmányukban a Guelphi Egyetem szakemberei.

A kanadai kutatók egybevetették a globális mezőgazdasági termelést a táplálkozási szakemberek által ajánlott és környezetvédők által előnyben részesített egészséges étrenddel, és “lényeges eltérést” mutattak ki a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.

“A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet” – idézte Evan Fraser professzort, a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

“Eredményeink azt mutatják, hogy globálisan a mezőgazdaság túl sokat termel gabonafélékből, zsírokból és cukorból, de keveset zöldségből és gyümölcsből” – tette hozzá a professzor.

A kanadai tanulmány készítői kiszámolták, mennyi élelmiszert állítanak elő világszerte és összehasonlították azt a Harvard Egyetem Egészséges tányér elnevezésű táplálkozási ajánlásával, amely azt javasolja, hogy bármilyen étrend felét zöldség és gyümölcs, 25 százalékát teljes kiőrlésű gabona alkossa, és a többi legyen fehérje, zsír és tejtermék.
Az élelmiszercsoportokat a szakemberek adagokra osztották és azt találták, hogy a világ jelenleg egy személy számára 50 százalékkal többet termel gabonából, miközben csak harmadát termeszti zöldségből és gyümölcsből, és a szükségesnél négyszer többet cukorból.


Ha nem változik meg a mezőgazdasági termelés összetétele, a világnak 12 millió hektárral több szántóföldre és 1,3 milliárd hektárral több mezőre lesz szüksége 2050-re, ha el akarja látni élelmiszerrel az előre jelzett 9,8 milliárdnyi lakosát – olvasható a tanulmányban.

Közelmúltbeli kutatások szorgalmazzák, hogy a fogyasztók kevesebb húst egyenek, hogy a környezetnek ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat. Az állattenyésztés a felelős a globális üvegházhatású-gázkibocsátás 14,5 százalékáért az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint, és a tudósok azt mondják, hogy a kevesebb húsfogyasztás csökkentheti a környezeti károkat.

A szakemberek azt is kimutatták, hogy ha az egészséges étrendi ajánlásoknak megfelelően megváltozik a mezőgazdasági termelés szerkezete, 50 millió hektárral kevesebb szántóföldre lenne szükség, mivel a zöldség- és gyümölcstermesztéshez kevesebb termőterület kell, mint a gabona, a cukor és a zsír előállításához. Ennek eléréséhez azonban az szükséges, hogy a fogyasztók kevesebb húst egyenek és az agrárszektor több fehérjetartalmú növényt termesszen – vélik a szakemberek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors