Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Késik a menstruáció? Ilyen okai lehetnek

Érdekességek2024. november 29.

A menstruációs ciklus általánosságban 28 napos, bár minden normálisnak tekinthető, ami a 21-40 napos határon belül mozog. A nők azonban egy idő után tudják, náluk milyen hosszú általában egy ciklus, ezért észreveszik, ha a menzeszük késik. A késés oka azonban nem mindig egyértelmű, dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész most a gyakori indokokat vette számba.

Fotó: 123rf.comMi lehet az oka annak, ha késik a menstruáció?

– Fogamzóképes korban természetesen el kell gondolkodni azon, nem terhesség áll-e a késő menstruáció mögött, de ha ezt a lehetőséget kizártuk például terhességi teszttel és nőgyógyászati vizsgálattal, még mindig vannak olyan állapotok és betegségek, amelyek ezt okozhatják – foglalja össze Józan doktornő.

Ilyen lehetőségek merülhetnek fel:

Stressz

A kezeletlen, tartós stressz felboríthatja a hormonháztartást és arra az agyterületre, a hipotalamuszra is hatással lehet, amely szabályozza a ciklust. Ezen túl a stressz közvetetten is befolyásolhatja a menstruációt, hiszen, ha ennek alapján hirtelen fogyás vagy valamilyen betegség jelentkezik, ezek miatt is késhet a menzesz. Ráadásul mivel a stressz önálló rizikófaktora számos betegségnek, érdemes minél előbb segítséget kérni annak kezeléséhez, akár pszichológustól.    

Alacsony testsúly

Azok a nők, akik valamilyen étkezési zavarral, főként anorexia nervosával vagy bulímiával küzdenek, előbb-utóbb tapasztalhatják a ciklusuk felborulását. A túl alacsony testsúly ugyanis megzavarhatja, sőt le is állíthatja a menstruációt, mivel az alacsony testzsír százalék azt üzeni a szervezetnek, hogy nincs lehetőség a terhességre, így szüneteltetni kell a peteérést. (Az extrém fizikai terhelést vállaló nők szintén a ciklus szabálytalanságával, elmaradásával szembesülhetnek.) Az étkezési zavar sikeres pszichiátriai kezelése után a menzesz is visszatérhet.

Elhízás

A testsúly másik véglete is befolyásolhatja a menzeszt, ugyanis az elhízás hatására a szervezet túl sok ösztrogén hormont termelhet, ami zavart okozhat a periódban, végső soron le is állíthatja azt. Ha a kivizsgálások során az derül ki, hogy az elhízás okozza a menstruációs késést vagy elmaradást, érdemes életmód orvosi segítséget kérni a tartós és egészséges fogyáshoz.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

A PCOS miatt a szervezet túl sok „férfihormont”, androgént termel, ami miatt ciszták keletkeznek a petefészekben. A betegség szerteágazó tüneteket okozhat, így például megzavarhatja vagy meg is szüntetheti a menstruációt. A PCOS-sel igen gyakran együttesen jelentkezik az inzulinrezisztencia, ami szintén egy hormon, az inzulin háztartásának kiegyensúlyozatlanságát jelzi. Mivel tehát egy összetett tünetegyüttesről van szó, a kezelés is több irányú lehet, a menstruáció rendezése történhet például fogamzásgátló vagy más gyógyszer elrendelésével. 


Fogamzásgátlás

Mivel a hormonális fogamzásgátló készítmények ösztrogént és/vagy progeszteront tartalmaznak, azok elkezdése és elhagyása is hatással van a menstruációs ciklusra. A befejezés után általában 2-3 hónapot is várni kell, amíg újra rendeződik a periódus és nem érkezik előbb vagy késik a menstruáció. A behelyezett vagy injektált fogamzásgátlók ugyancsak okozhatják a menzesz elmaradását.

Krónikus betegségek, állapotok

Bizonyos krónikus betegségek és állapotok, mint például a cukorbetegség és a cöliákia szintén hatással lehetnek a ciklusra. A vércukorszintben történő változások ugyanis összefügghetnek a hormonális változásokkal, és bár ritkán, de megeshet, hogy a nem kezelt cukorbetegség szabálytalan menstruációval is felhívja magára a figyelmet. A cöliákia pedig olyan gyulladást okoz, amely károsítja a bélbolyhokat, ami miatt nem tudnak felszívódni az alapvető tápanyagok. Ez lehet a felborult, késő vagy elmaradó menstruáció hátterében is. Ugyancsak ilyen következményekkel járhat többek közt a Cushing szindróma, az Asherman szindróma és a veleszületett mellékvese hiperplázia is.

Primér petefészek elégtelenség

A menopauza általában 45-55 éves kor közt következik be, ezért, ha a tünetek 40 éves kor előtt jelennek meg, primér petefészek elégtelenségről (POI) vagy korai menopauzáról lehet beszélni. A POI kialakulhat petefészek eltávolítás után, illetve genetikai okok miatt és autoimmun folyamatok következményeként is. Tehát ha a menstruáció rendszeres késése vagy elmaradása 40 éves kor előtt jelentkezik, azzal mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.  

Pajzsmirigy problémák

Mind az alulműködő, mind a túlműködő pajzsmirigy okozhat késő vagy elmaradó menzeszt. A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, így a hormonszintek változásai erre a szervre is erősen hathatnak. Sokszor elég csak gyógyszeres kezelés a pajzsmirigy működési zavarainak rendezéséhez, és ha ez megtörténik, a ciklus is újra rendszeressé válhat. 

Mikor forduljunk orvoshoz?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.