Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kerestetik 2018 legjobb konyhás nénije/bácsija

Érdekességek2018. március 24.

Két új, a közétkeztetés minőségét javító kampányt hirdet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet: a gyerekek segítségével keressük 2018 legkedvesebb konyhás nénijét/bácsiját, a közétkeztető cégektől pedig olyan recepteket várunk, melyek három különféle, speciális diétára szoruló gyermekcsoport, a tejfehérje-allergiások, a gluténérzékenyek és a cukorbetegek étkezési igényeire kínálnak megoldást.

A kormány elkötelezett a közétkeztetés minőségének, elérhetőségének javítása iránt, éppen ezért az elmúlt esztendőkben számos olyan intézkedést hozott, melyek kedvezően befolyásolták az iskolákban elérhető étkezéshez való hozzáférést, az ételek minőségét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára az OGYÉI új kampányát ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, míg 2010-ben 92 ezer, 2017-ben már közel félmillió kisgyermek menzai étkezését finanszírozta a kormány. Idén, 2018-ban 79 milliárd forintot különített el erre a célra az Országgyűlés, ez háromszorosa az öt évvel ezelőtt rendelkezésre álló forrásnak.

Egészségesebb menzák

A kormány a gyermekek egészséges táplálkozásával kapcsolatban – az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésben készített hatásvizsgálat segítségével – elemezte, hogy a 2015-ben hatályba lépett közétkeztetési rendelet milyen változást eredményezett a menzákon. (Az elemzés során a közétkeztetés 2013-as és 2017-es adatait hasonlították össze.)


Rétvári Bence szerint a felmérés főbb megállapításai igazolják, hogy a kormány jó úton jár, az étrendek átlagos sótartalma 25%-kal csökkent, az iskolák háromnegyedében biztosítani tudták az előírt tej és tejtermékfogyasztást, több mint felében pedig naponta kaptak a gyermekek teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. Míg 2013-ban az iskolák fele biztosított friss zöldséget vagy gyümölcsöt, 2017-re ez az arány 82%-ra emelkedett.

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója az eredmények ismertetése kapcsán kitért arra, hogy a vizsgált időszak alatt jelentősen, közel kétszeresére nőtt azon általános iskolák aránya, ahol felmerült diétás étkeztetés igénye, ezt 2013-ban az iskolák még csak 63, 2017-ben pedig már 85%-ában meg tudták oldani.

Közétkeztetők  – Ki a legjobb?

Az OGYÉI most meghirdetett egyik pályázata ezen a területen igyekszik változást generálni, fontos lenne, hogy valamennyi iskola biztosíthasson diétás étrendet az orvosilag igazoltan érintett diákjai részére. A közétkeztetők számára meghirdetett felhívás a tejfehérje allergiások, a gluténérzékenyek és a cukorbeteg gyerekek étkezési igényeire kínál megoldást ­– az OGYÉI várja a közétkeztető cégek receptjeit, melyeket egy szakmai zsűri értékelésével párhuzamosan, egy főzőverseny keretében a „valóságban is megméretünk”: egy gyerekekből és szüleikből álló bírálóbizottság is értékeli, minősíti majd az asztalra kerülő ételeket. A pályázat során beérkezett recepteket az OGYÉI elérhetővé teszi a www.merokanal.hu weboldalán, ezzel is segítve a közétkeztető cégeket abban, hogy kínálatukat bővítve, minél többféle speciális táplálkozási igényt kielégítő ételt tudjanak étlapjaikon felvonultatni. Ily módon a nyersanyagokat, konyhatechnológiai műveleteket, tálalási módszereket is magába foglaló pályázat eredményeképp a jó gyakorlatok más közétkeztetők számára is elérhetővé válnak.

Konyhás nénik/bácsik – Ki a legjobb?

Az OGYÉI főigazgatója a sajtótájékoztató keretében beszélt arról is, hogy a gyermekek ízlését, étvágyát, az ételhez való viszonyát nagyban meghatározza a környezet, amely nem csupán az étkezés körülményeit jelenti, de fontos eleme az étkeztetésben résztvevők hozzáállása is. Eddig a menüsorra, az étrend táplálkozás-egészségügyi szempontú összeállítására vonatkozó előírások, jó gyakorlatok mellett az étel készítésében, tálalásában részt vevő személyekre kevesebb figyelem irányult. A gondos tálalás, a kedves kiszolgálás is fontos szerepet játszik abban, hogy a gyerekek mennyire kedvelik a menzát, mennyire fogadják el a kínált ételeket. Éppen ezért az OGYÉI keresi 2018 legkedvesebb konyhás nénijét/ bácsiját – a pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet azoknak a munkájára, akik a közétkeztetés fontos láncszemeként nap mint nap hatással vannak gyermekeink egészségére. A pályázat az iskolás osztályokat, tanulókat is ösztönzi, hogy aktívan keressék a kapcsolatot az őket ellátó konyhai dolgozókkal. A tanulók kedvenc konyhás nénijükkel szelfit készíthetnek, amelyre szavazni lehet az OGYÉI közösségi oldalán. A legnépszerűbb konyhai dolgozók, valamint a részt vevő szerencsés osztályok nyereményekben részesülnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.