Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kerestetik 2018 legjobb konyhás nénije/bácsija

Érdekességek2018. március 24.

Két új, a közétkeztetés minőségét javító kampányt hirdet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet: a gyerekek segítségével keressük 2018 legkedvesebb konyhás nénijét/bácsiját, a közétkeztető cégektől pedig olyan recepteket várunk, melyek három különféle, speciális diétára szoruló gyermekcsoport, a tejfehérje-allergiások, a gluténérzékenyek és a cukorbetegek étkezési igényeire kínálnak megoldást.

A kormány elkötelezett a közétkeztetés minőségének, elérhetőségének javítása iránt, éppen ezért az elmúlt esztendőkben számos olyan intézkedést hozott, melyek kedvezően befolyásolták az iskolákban elérhető étkezéshez való hozzáférést, az ételek minőségét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára az OGYÉI új kampányát ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, míg 2010-ben 92 ezer, 2017-ben már közel félmillió kisgyermek menzai étkezését finanszírozta a kormány. Idén, 2018-ban 79 milliárd forintot különített el erre a célra az Országgyűlés, ez háromszorosa az öt évvel ezelőtt rendelkezésre álló forrásnak.

Egészségesebb menzák

A kormány a gyermekek egészséges táplálkozásával kapcsolatban – az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésben készített hatásvizsgálat segítségével – elemezte, hogy a 2015-ben hatályba lépett közétkeztetési rendelet milyen változást eredményezett a menzákon. (Az elemzés során a közétkeztetés 2013-as és 2017-es adatait hasonlították össze.)


Rétvári Bence szerint a felmérés főbb megállapításai igazolják, hogy a kormány jó úton jár, az étrendek átlagos sótartalma 25%-kal csökkent, az iskolák háromnegyedében biztosítani tudták az előírt tej és tejtermékfogyasztást, több mint felében pedig naponta kaptak a gyermekek teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. Míg 2013-ban az iskolák fele biztosított friss zöldséget vagy gyümölcsöt, 2017-re ez az arány 82%-ra emelkedett.

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója az eredmények ismertetése kapcsán kitért arra, hogy a vizsgált időszak alatt jelentősen, közel kétszeresére nőtt azon általános iskolák aránya, ahol felmerült diétás étkeztetés igénye, ezt 2013-ban az iskolák még csak 63, 2017-ben pedig már 85%-ában meg tudták oldani.

Közétkeztetők  – Ki a legjobb?

Az OGYÉI most meghirdetett egyik pályázata ezen a területen igyekszik változást generálni, fontos lenne, hogy valamennyi iskola biztosíthasson diétás étrendet az orvosilag igazoltan érintett diákjai részére. A közétkeztetők számára meghirdetett felhívás a tejfehérje allergiások, a gluténérzékenyek és a cukorbeteg gyerekek étkezési igényeire kínál megoldást ­– az OGYÉI várja a közétkeztető cégek receptjeit, melyeket egy szakmai zsűri értékelésével párhuzamosan, egy főzőverseny keretében a „valóságban is megméretünk”: egy gyerekekből és szüleikből álló bírálóbizottság is értékeli, minősíti majd az asztalra kerülő ételeket. A pályázat során beérkezett recepteket az OGYÉI elérhetővé teszi a www.merokanal.hu weboldalán, ezzel is segítve a közétkeztető cégeket abban, hogy kínálatukat bővítve, minél többféle speciális táplálkozási igényt kielégítő ételt tudjanak étlapjaikon felvonultatni. Ily módon a nyersanyagokat, konyhatechnológiai műveleteket, tálalási módszereket is magába foglaló pályázat eredményeképp a jó gyakorlatok más közétkeztetők számára is elérhetővé válnak.

Konyhás nénik/bácsik – Ki a legjobb?

Az OGYÉI főigazgatója a sajtótájékoztató keretében beszélt arról is, hogy a gyermekek ízlését, étvágyát, az ételhez való viszonyát nagyban meghatározza a környezet, amely nem csupán az étkezés körülményeit jelenti, de fontos eleme az étkeztetésben résztvevők hozzáállása is. Eddig a menüsorra, az étrend táplálkozás-egészségügyi szempontú összeállítására vonatkozó előírások, jó gyakorlatok mellett az étel készítésében, tálalásában részt vevő személyekre kevesebb figyelem irányult. A gondos tálalás, a kedves kiszolgálás is fontos szerepet játszik abban, hogy a gyerekek mennyire kedvelik a menzát, mennyire fogadják el a kínált ételeket. Éppen ezért az OGYÉI keresi 2018 legkedvesebb konyhás nénijét/ bácsiját – a pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet azoknak a munkájára, akik a közétkeztetés fontos láncszemeként nap mint nap hatással vannak gyermekeink egészségére. A pályázat az iskolás osztályokat, tanulókat is ösztönzi, hogy aktívan keressék a kapcsolatot az őket ellátó konyhai dolgozókkal. A tanulók kedvenc konyhás nénijükkel szelfit készíthetnek, amelyre szavazni lehet az OGYÉI közösségi oldalán. A legnépszerűbb konyhai dolgozók, valamint a részt vevő szerencsés osztályok nyereményekben részesülnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.