Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kérdezze meg gyógyszerészét!

Érdekességek2023. augusztus 25.

Vajon mit kell értenünk a reklámokból már annyiszor hallott mondaton? Miben segíthet a gyógyszerészünk?

A gyógyszer: termék (pl. tabletta + információ). És egyben fontos a gyógyszerészek tudásába vetett bizalom is a betegek részéről. Az információ egy fontos része a megfelelő gyógyszerhasználatnak, mire kaptuk, meddig kell szedni, mikor, és hogyan. Krónikus betegek esetében jó, ha nemcsak saját háziorvosuk van, hanem egy olyan általuk választott patika is, ahol rendszeresen váltják ki gyógyszereiket.

Itt ismerik őket, és ez segítségére van a gyógyszerésznek is pl., hogy felismerjen gyógyszerelései problémákat, a beteg számára megfelelő nem vényköteles gyógyszert tudjon ajánlani, ha szükséges. Nem kell előtte külön kikérdezni a beteget, milyen gyógyszereket szed. A rendszeres gyógyszerkiváltás miatt a patika is „számít” a betegre, így a recept kiváltáskor, nagy valószínűséggel, készleten lesznek a szokásos gyógyszerei, nem kell visszamenni érte.

Mit kérdezzek gyógyszerészemtől a gyógyszer kiváltásakor?

Mire és hogyan kell szedni a gyógyszert? Itt fontos tájékoztatást kaphatunk: csak az orvos által előírt, sokszor évekig tartó rendszeres gyógyszerszedés hozhatja meg a kívánt terápiás eredményt a krónikus betegségeknél. Természetesen lehet, hogy olyan gyógyszert írnak fel, amit pár napig kell csak szedni, itt érdemes rákérdezni, akkor is szedjem-e a gyógyszert, ha már úgy érzem meggyógyultam?

Fontos információk:

1. Naponta hányszor?

2. Mikor (étkezés előtt – ez fél órát jelent –, után, vagy akár közben, este, mint pl. a koleszterinszint-csökkentők, vagy reggeli étkezés előtt, pl. a pajzsmirigygyógyszerek)?

3. Milyen folyadékkal vegyem be? Legjobb a víz, de sokszor ennek mennyisége is fontos lehet. A grépfrútlével való bevétel azonban a legtöbb gyógyszernél nem ajánlott.

4. Sok esetben a gyógyszerek bevétele nem történhet egyszerre. Pl. egyes hurutoldó és antibiotikum bevétele között 2 órának kell eltelnie.

5. Fogyaszthatok-e alkoholt a gyógyszer szedésekor? Van olyan gyógyszer, ami mellett tilos, mert súlyos mellékhatásokat okozhat.

Ugyanis mindezek befolyásolhatják, hogy a gyógyszer kiváltja-e a tőle elvárt hatást. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk, amiket elfelejtettünk az orvosunktól megkérdezni. Krónikus betegnél, ha a gyógyszerszedéssel rendeződik az állapot, felmerülhet a betegben a gondolat, kevesebbet szedjen a gyógyszerből, hiszen most jó volt a vérképe, vérnyomása. A gyógyszerész egy mondattal rávilágíthat, hogy a jó eredmény az eddigi orvos által beállított terápia betartásának köszönhető, és ezek az értékek akkor lesznek tarthatóak, ha továbbra is az előírt módon szedi a beteg a gyógyszerét. Az utóbbiak jól rávilágítanak, hogy a gyógyszer csak a hozzá kapcsolódó információval együtt érheti el a megfelelő hatást.


Mire fontos még rákérdezni?

1. Melyek a leggyakoribb mellékhatások? Ha valamilyen mellékhatást tapasztal a beteg magán, orvosa, gyógyszerésze, de önmaga is bejelentheti azt a gyógyszerhatóságnak (OGYÉI).

2. Vezethetek-e autót a gyógyszer szedésekor?

3. Napozhatok-e a gyógyszer alkalmazásakor? Itt külső és belső alkalmazásra való gyógyszerek is szóba jöhetnek, amelyek fényérzékenyítő hatásúak.

4. Hogyan tároljam a gyógyszert? A helytelen gyógyszertárolással csökkenhet a készítmény hatóanyag-tartalma, esetleg bomlástermékek is megjelenhetnek benne. Sokszor automatizmusból tesszük be gyógyszereinket, pl. a szemcseppeket a hűtőbe, azonban sok szuszpenziós szemcseppet nem kell felbontás után hűtőben tartani. És van erre ellentétes példa is.

5. A kiváltott gyógyszereimmel milyen nem receptköteles gyógyszereket használhatok? (Pl. egyes vérhígító gyógyszereknél a paracetamol csak rövid ideig [max. 10 nap], és a szükséges legkisebb dózisban alkalmazható fájdalom- és lázcsillapító.)

Huszár Zsoltné
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.



A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban. 

Lelki töltődés madárdallal

2025. július 12.

Amióta hét ágra süt a nap és meleg van, azt vettem észre, hogy akárhányszor madárcsicsergést hallok, gondolkodás nélkül megállok egy pillanatra, és minden figyelmemet a hangra összpontosítom. „Beszívom” a füttyszót. Nem ritkán még el is mosolyodok tőle – ösztönösen.

Így hat rám a madárdal, amit városi emberként különösen értékelek a budapesti „betondzsungelen” áthaladva. Nem csak én derülök fel egy pillanat alatt a madárszótól. Eszembe jutott egy kedves ismerősöm története, aki a Covid-világjárvány alatt a városi kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként. Talán nem is kell magyarázni, hogy miért, de hatalmas stresszt élt meg a munkájában akkoriban. Az segítette őt a mindennapokban, hogy a dolgozói pihenőben megpihent pár szabad percében, ami hogy, hogynem, madárdaltól volt hangos. Az a pár perc aranyat ért számára, a madarak éneke feltöltötte, megnyugtatta, sőt furcsán reménytelivé is tette őt. Később derült ki számára, hogy nem a környékbeli parkban lakó madarak énekét hallotta, hanem a kórház rádiójából szólt a madárfütty: az igazgatóság azt gondolta, hogy ez jól fog esni az egészségügyi dolgozóknak abban a különösen embert próbáló időszakban. És milyen igazuk volt! Elgondolkodtatott ez a történet, és a saját tapasztalatom.

Vajon tényleg ekkora hatással lenne a pszichés jóllétünkre, hangulatunkra a madarak éneke?

Olyannyira, hogy egy ilyen világszintű krízis alatt tulajdonképpen pszichológiai beavatkozásként használják a stresszes és a kimerült egészségügyi dolgozók számára?

Persze, azt ma már tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is (pl. növeli a boldogságérzetet, javítja az alvásunkat, csökkenti a vérnyomásunkat és még sorolhatnánk). De vajon tényleg az is ekkora hatással van ránk, ha ki se tesszük a lábunkat az erdőbe, ám az ablakon kidugva a fejünket hallgatjuk a fekete rigó énekét?