Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Képernyőfüggőség?

Érdekességek2026. április 02.

Fotó: 123rf.comFára mászás a nagyinál, pancsolás a Balatonban, biciklizés a haverokkal a játszótéren – a legtöbb felnőtt ma még így emlékszik vissza a gyermekkori szünidők élményeire, a mai fiatalok számára azonban leginkább a televíziók, a tabletek és a játékkonzolok előtt töltött órák számítanak szórakoztató kikapcsolódásnak.

A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okos- eszközöket naponta, de már az 5 év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség. A következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézségek, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek. Milyen szempontokat tartsunk szem előtt?


Egy átlagos tinédzser évente 114 napot tölt a képernyők előtt.

Kis túlzással állíthatjuk, hogy napjainkban már digitális eszközökkel a kezükben jönnek világra a gyerekek: egészen kis koruktól fogva körül vannak véve a képernyőkkel, mobiltelefonokkal és tabletekkel, melyek nem csupán egyszerű tárgyakként szerepelnek az életükben – a szüleik nap mint nap, akaratlanul is „bemutatják” használatukat.

A kütyük a kicsik és a tizenévesek számára ma már a szórakozás és a kikapcsolódás első számú forrásait jelentik, melyek meghatározzák, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a világhoz, ráadásul a pandémia és a lezárások még inkább kiélezték a digitális kitettségüket: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő módon már a 2 év alattiak 75%-a is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne. Persze mindez kapóra jön az elfoglalt szülőknek, a túlzott kütyühasználat azonban komoly veszélyeket rejthet magában.

Egész életre hatással lehet a korai digitális függőség

A legfrissebb szakértői becslések szerint a kicsik 7 éves korukra már összesen közel 1 évet töltöttek a képernyők előtt, többet, mint az iskolában ülve – így tehát jelentős hatással van a fejlődésükre a mindent átszövő digitális környezet.

• Mindenekelőtt a túlzott kütyühasználat konkrét függőséget alakíthat ki náluk – emiatt gyakran „digitális heroinnak” is nevezik a jelenséget –, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki.

• A gyakori tünetek között megjelenhetnek az alvászavarok és a hangulatingadozások, a romló iskolai teljesítmény.

• Nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet a túlzott kütyühasználat.

• A közvetlen testi reakciók mellett komoly mentális következményekkel is számolni lehet: a szociális elszigetelődés, a közösségi médiában látható hamis „valóság” súlyos pszichikai elváltozásokhoz vezethet, mely testképzavarokban, szorongásban vagy depresszióban ölthet testet.

Természetesen az összkép nem ennyire sötét. Érdemes viszont az okoseszközök használatát észszerű és egészséges keretek közé szorítani.

„Nyilvánvaló, hogy digitális kitettségünk a jövőben sem fog csökkenni, inkább fokozódni, melynek számos pozitív hatását is érezhetjük a mindennapokban, így a teljes elutasítás nem járható út a szülők részéről sem.

Fontos azt is felismerni, hogy a jelenség nem korlátozódik a gyermek-szülő viszonyra, hiszen ugyanilyen fontos szerepe van a kiegyensúlyozott digitális kapcsolódásnak a munkaadók és a munkavállalók, a piaci vállalkozások vagy éppen az állam és a társadalom egésze között – ezt mindannyiunknak tanulni kell, hiszen merőben új, az egész emberiséget átszövő jelenségről beszélünk, mellyel a korábbi generációknak szinte semmilyen tapasztalata nincs” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki Digitális Szülő Képzéssel is segíti azon felnőtteket, akik szeretnék a gyermeküket tudatosan elindítani az okoseszközökkel elárasztott világban.

    Digitális Szülő Képzés


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.