Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Keltsd életre a motivációdat!

Érdekességek2022. április 14.

Mindenkivel előfordul, hogy egyik napról a másikra elfárad, nincs kedve semmihez. Elveszíti motivációját, már nem lelkesíti, amit csinál, legyen szó munkáról vagy bármi másról. Tudja, hogy tennie kell valamit, "fel kell ébrednie", de nem megy. Márpedig a célok elérése akkor lehetséges, ha összpontosítunk. A "stagnálás" sajnos hosszú ideig eltarthat, ha nem teszünk valamit ellene. Íme néhány napi motivációs trükk!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Üljünk le és lássunk hozzá!
Érezzük még a lustaság visszahúzó erejét? Nincs jobb módja a leküzdésének, mintha belevágunk a dolgunk elvégzésébe. Ha csupán olvasgatunk a motivációról, az nem segít, ahogyan elintéznivalóink újraolvasása sem. Csak a cselekvés lehet mentőöv! Tehát, ne azon gondolkodjunk, mennyire nehéz egy feladat, vagy mennyi ideig tart az elvégzése. Csak kezdjük el! Amint nekikezdünk, motiváltabbak leszünk és azt is beláthatjuk: nem olyan nehéz a feladatot megcsinálni, mint korábban hittük.

2. Találjunk rá pozitív hangunkra!
Ahogyan Henry Ford mondta: „Akár azt gondolod, meg tudod csinálni, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad van.” Maradjunk tehát pozitívak! A pozitív gondolkodás csodásan hatékony lehet. Cseréljük le a negatív gondolatokat sokkal biztatóbbakra, barátságos hangon szóljunk saját magunkhoz! Vegyük figyelembe a célunkat, mely nemcsak egy lehetőség, hanem valószínűség. A saját hitünket használjuk hajtóerőként. Tudatosítsuk, hogy mi is cselekedhetünk azokhoz az emberekhez hasonlóan, akik már elérték céljukat. Minden lehetséges annak, aki hisz benne.

Mondjuk el magunknak újra és újra, hogy „meg tudom csinálni”. „El tudok menni edzeni”, „végigviszem ezt a prezentációt”, „csodálatos napom lesz”. Figyeljük a hatást! Ha fenntartjuk a pozitív hozzáállást, jobban érezzük majd magunkat, bármit akarunk is tenni, bármi legyen is a célunk.

3. Olyan emberekkel legyünk, akik inspirálnak!
A legjobb módja annak, hogy változtassunk hozzáállásunkon és kedvünkön, ha olyan emberekkel vesszük körül magunkat, akik inspirálnak, motiválnak bennünket. Vegyük körül magunkat velük, beszélgessünk velük, tanuljunk tőlük. Tanulmányozzuk tulajdonságaikat, szokásaikat. Ők már minden bizonnyal ott tartanak, ahol mi magunk is szeretnénk: hasonlítsuk össze a miénket az ő történeteikkel. Vezessen bennünket ugyanaz, ami őket a sikerhez vezette.

4. Kezdjünk baráti versengésbe!
Hatékonyan növelhetjük motivációnkat egy kis barátságos versengéssel. Mindannyiunkban ott van a versengés vágya, használjuk azt saját fejlesztésünkre. Legyen a rivális egy barátunk vagy egy munkatársunk, akinek hasonló céljai vannak, és indulhat a játszma. Ennek hatására munkánkat inkább afféle játéknak fogjuk majd fel, és a vereséget is elkerüljük. Akik részt vesznek a versengésben, erősítik, támogatják egymást és nem hagyják magukat lelassítani, megállni.


5. Gondoljunk bele, milyen messzire jutottunk!
Bár rengeteg dolgot értünk már el és messzire jutottunk, sok esetben nem realizáljuk ezt. Nyissuk ki a szemünket, és lássunk! Jutalmazzuk meg magunkat! Írjuk le a múlt sikereit. Meg leszünk lepve, mennyi mindent „tettünk le az asztalra”, mi mindent értünk el. Ezt visszaolvasni igazi motiváló erő, lendületet ad! Ne feledjük azt sem: türelmesnek kell lennünk. Sokan követnek el hibát azzal, hogy azonnali eredményt várnak. Gondolkodjunk hosszútávon. Ha maratont akarunk futni, nem fogjuk azt megtenni egy éjszaka alatt. Ha még nem látjuk eredményeinket, adjunk nekik időt. Célunkra úgy tekintsünk, mint egy hosszabb útra – az úton bizony szembekerülhetünk akadályokkal. Tegyen minket boldoggá a fejlődés!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.6. A kudarcot tekintsük tanulási tapasztalatnak!

Ha valamiben kudarcot vallunk, kérdezzük meg magunktól: mit tanultunk ebből? Sikertelen kísérleteinkből ne vonjuk le hosszútávú következtetéseket, ne gondoljuk úgy, hogy ez előrevetíti a jövőbeli sikertelenséget. A kudarc csupán része a fejlődési folyamatnak, talán éppen az egyik legértékesebb tapasztalatot szereztük meg vele. Ha kedvezőtlen fordulat történik, vegyünk egy mély levegőt és tudjuk, hogy a legjobb dolgok akkor történnek velünk, amikor a legkevésbé számítunk rájuk. Legyőzöttnek lenni csak egy átmeneti állapot, de ha feladjuk, akkor állandóvá tehetjük azt. Akik feladják, nem is sejtik, milyen közel voltak a sikerhez. Kerekedjünk felül a kudarcon!

7. Tekintsük át, finomítsuk és bontsuk részekre céljainkat!
Hogyan finomítsunk rajtuk, bontsuk kisebb darabokra céljainkat? Célunknak konkrétnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időszerűnek kell lennie. Attól se féljünk, hogy nagy célokban gondolkodjunk – olyan célok kellenek, melyek inspirálnak, akkor is, ha jelenleg úgy tűnik, elérésük jó sok időbe telik. Ha túl könnyen elérhető célokat tűzünk ki magunk elé, valószínűleg sokkal kevesebbet érünk el, mint amennyire képesek vagyunk.

Figyeljünk arra, hogy a célok reálisak legyenek – ha túl nagy feladatot tűzünk ki magunk elé, az megterhelő lehet. Bontsuk le a végső célt kisebb célokra, melyek azonban ugyanúgy a végsőhöz vezetnek. Kis lépésekben haladjunk. Amikor már érezzük, hogy mennyit haladtunk, készen fogunk állni a következő lépésre.

Például, ha szeretnénk munkát váltani, először többféle módon fejlesztjük magunkat: tanulunk még valamit, fejlesztjük a képességeinket, frissítjük önéletrajzunkat, stb. Ezek a kis célok közül mindegyik kapcsolódhat a napi feladatokhoz, mégis a következő, nagy lépéshez vezet. A kis, napi feladatok idővel nagyobb teljesítményre motiválnak.

Arról azonban mindenképp győződjünk meg, hogy vajon céljaink igazán a mi céljaink-e és összhangban vannak-e az értékeinkkel. Ha valaki másnak a céljait akarjuk megvalósítani, azokat nem érezzük magunkénak, sosem leszünk eléggé motiváltak…

8. Tudja meg mindenki, mire vagyunk képesek!
Amikor olyasmit igyekszünk csinálni, amit azelőtt sosem, nagy koncentrációnkba és erőfeszítésünkbe kerülhet – gyorsan és könnyen magányossá válhatunk. Hogy motivációnkat fenntartsuk, fontos másoknak is tudniuk, hogy mit csinálunk éppen, mire törekszünk. Ne legyünk szégyenlősek ebben a tekintetben. Tudják meg mások is, hogy egy bizonyos célt akarunk elérni bizonyos időn belül.

Senki sem szeret rossz színben feltűnni családja, barátai, munkatársai előtt. Ha kötelezettséget vállaltunk, azt tudassuk velük is – így a szégyennel sem kell együtt élnünk, hogy nem próbáltunk meg valamit. Tudatosítsuk, hogy felelősek vagyunk, felelősséget vállaltunk valamiért. Hetente egyszer legalább jelezzük másoknak is, hogy haladunk a célunk felé.

9. Vizualizáljuk sikerességünket!
Mielőtt bármit is tennénk, agyunk már láttat velünk képeket az áhított végeredményről. Hunyjuk be a szemünket és lássuk, milyen sikeresek vagyunk, lássuk magunkat úgy, mintha célunkat már elértük volna. Lássuk magunkat nevetni, halljuk magunkat pozitívnak és tudjuk, hogyan érezzük majd magunkat, amikor a vágyunk teljesült. Formáljunk olyan tiszta képet, amilyet csak tudunk! Tegyük ezt minden reggel, legalább 5 percen keresztül.

Ez egy meglepően hatékony technika, mely növeli motivációnkat és lelkesedésünket, valamint biztosítja a megfelelő hangulatot a munkanapunkhoz.

Egy másik hatékony vizualizációs módszer, ha fizikai emlékeztetőket rakunk magunk köré. Tegyünk fel célunkról egy képet olyan helyre, ahogy minden nap látjuk: íróasztalunkra, falunkra, a fürdőszoba tükörre vagy a hűtőszekrényre. A lényeg, hogy mindig szem előtt legyen, agyunk is erre fókuszáljon, összpontosítsunk a végeredményre és ezáltal fenntartsuk a lelkesedést.

10. Dolgozzunk minden nap szenvedéllyel!
Vannak dolgok mindennapjainkban, amelyeket elvégzünk, még ha nem is lelkesedünk értük: takarítunk, kifizetjük a számlákat, elkészítünk egy munkát a főnökünknek. Ám az ezekkel kapcsolatos esetleges bosszúság csökken, ha mellette olyasmit is csinálunk, amit szeretünk - valamit, amiért igazán rajongani tudunk. Függetlenül attól, mit csinálunk, a szenvedély a napunk része kell hogy legyen! Szánjunk tehát időt arra is, hogy olyan dologgal foglalkozzunk, amit igazán szeretünk. Legyen az egy óra szünet, dolgozzunk valamin, ami sokat jelent számunkra. Legyen ez a mi személyes, tartalmas projektünk. Tegyünk meg valamit, amire már régóta készülünk. Motivációnk és boldogságunk garantált lesz!

Búcsú Adrienn

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.