Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Keltsd életre a motivációdat!

Érdekességek2022. április 14.

Mindenkivel előfordul, hogy egyik napról a másikra elfárad, nincs kedve semmihez. Elveszíti motivációját, már nem lelkesíti, amit csinál, legyen szó munkáról vagy bármi másról. Tudja, hogy tennie kell valamit, "fel kell ébrednie", de nem megy. Márpedig a célok elérése akkor lehetséges, ha összpontosítunk. A "stagnálás" sajnos hosszú ideig eltarthat, ha nem teszünk valamit ellene. Íme néhány napi motivációs trükk!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Üljünk le és lássunk hozzá!
Érezzük még a lustaság visszahúzó erejét? Nincs jobb módja a leküzdésének, mintha belevágunk a dolgunk elvégzésébe. Ha csupán olvasgatunk a motivációról, az nem segít, ahogyan elintéznivalóink újraolvasása sem. Csak a cselekvés lehet mentőöv! Tehát, ne azon gondolkodjunk, mennyire nehéz egy feladat, vagy mennyi ideig tart az elvégzése. Csak kezdjük el! Amint nekikezdünk, motiváltabbak leszünk és azt is beláthatjuk: nem olyan nehéz a feladatot megcsinálni, mint korábban hittük.

2. Találjunk rá pozitív hangunkra!
Ahogyan Henry Ford mondta: „Akár azt gondolod, meg tudod csinálni, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad van.” Maradjunk tehát pozitívak! A pozitív gondolkodás csodásan hatékony lehet. Cseréljük le a negatív gondolatokat sokkal biztatóbbakra, barátságos hangon szóljunk saját magunkhoz! Vegyük figyelembe a célunkat, mely nemcsak egy lehetőség, hanem valószínűség. A saját hitünket használjuk hajtóerőként. Tudatosítsuk, hogy mi is cselekedhetünk azokhoz az emberekhez hasonlóan, akik már elérték céljukat. Minden lehetséges annak, aki hisz benne.

Mondjuk el magunknak újra és újra, hogy „meg tudom csinálni”. „El tudok menni edzeni”, „végigviszem ezt a prezentációt”, „csodálatos napom lesz”. Figyeljük a hatást! Ha fenntartjuk a pozitív hozzáállást, jobban érezzük majd magunkat, bármit akarunk is tenni, bármi legyen is a célunk.

3. Olyan emberekkel legyünk, akik inspirálnak!
A legjobb módja annak, hogy változtassunk hozzáállásunkon és kedvünkön, ha olyan emberekkel vesszük körül magunkat, akik inspirálnak, motiválnak bennünket. Vegyük körül magunkat velük, beszélgessünk velük, tanuljunk tőlük. Tanulmányozzuk tulajdonságaikat, szokásaikat. Ők már minden bizonnyal ott tartanak, ahol mi magunk is szeretnénk: hasonlítsuk össze a miénket az ő történeteikkel. Vezessen bennünket ugyanaz, ami őket a sikerhez vezette.

4. Kezdjünk baráti versengésbe!
Hatékonyan növelhetjük motivációnkat egy kis barátságos versengéssel. Mindannyiunkban ott van a versengés vágya, használjuk azt saját fejlesztésünkre. Legyen a rivális egy barátunk vagy egy munkatársunk, akinek hasonló céljai vannak, és indulhat a játszma. Ennek hatására munkánkat inkább afféle játéknak fogjuk majd fel, és a vereséget is elkerüljük. Akik részt vesznek a versengésben, erősítik, támogatják egymást és nem hagyják magukat lelassítani, megállni.


5. Gondoljunk bele, milyen messzire jutottunk!
Bár rengeteg dolgot értünk már el és messzire jutottunk, sok esetben nem realizáljuk ezt. Nyissuk ki a szemünket, és lássunk! Jutalmazzuk meg magunkat! Írjuk le a múlt sikereit. Meg leszünk lepve, mennyi mindent „tettünk le az asztalra”, mi mindent értünk el. Ezt visszaolvasni igazi motiváló erő, lendületet ad! Ne feledjük azt sem: türelmesnek kell lennünk. Sokan követnek el hibát azzal, hogy azonnali eredményt várnak. Gondolkodjunk hosszútávon. Ha maratont akarunk futni, nem fogjuk azt megtenni egy éjszaka alatt. Ha még nem látjuk eredményeinket, adjunk nekik időt. Célunkra úgy tekintsünk, mint egy hosszabb útra – az úton bizony szembekerülhetünk akadályokkal. Tegyen minket boldoggá a fejlődés!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.6. A kudarcot tekintsük tanulási tapasztalatnak!

Ha valamiben kudarcot vallunk, kérdezzük meg magunktól: mit tanultunk ebből? Sikertelen kísérleteinkből ne vonjuk le hosszútávú következtetéseket, ne gondoljuk úgy, hogy ez előrevetíti a jövőbeli sikertelenséget. A kudarc csupán része a fejlődési folyamatnak, talán éppen az egyik legértékesebb tapasztalatot szereztük meg vele. Ha kedvezőtlen fordulat történik, vegyünk egy mély levegőt és tudjuk, hogy a legjobb dolgok akkor történnek velünk, amikor a legkevésbé számítunk rájuk. Legyőzöttnek lenni csak egy átmeneti állapot, de ha feladjuk, akkor állandóvá tehetjük azt. Akik feladják, nem is sejtik, milyen közel voltak a sikerhez. Kerekedjünk felül a kudarcon!

7. Tekintsük át, finomítsuk és bontsuk részekre céljainkat!
Hogyan finomítsunk rajtuk, bontsuk kisebb darabokra céljainkat? Célunknak konkrétnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időszerűnek kell lennie. Attól se féljünk, hogy nagy célokban gondolkodjunk – olyan célok kellenek, melyek inspirálnak, akkor is, ha jelenleg úgy tűnik, elérésük jó sok időbe telik. Ha túl könnyen elérhető célokat tűzünk ki magunk elé, valószínűleg sokkal kevesebbet érünk el, mint amennyire képesek vagyunk.

Figyeljünk arra, hogy a célok reálisak legyenek – ha túl nagy feladatot tűzünk ki magunk elé, az megterhelő lehet. Bontsuk le a végső célt kisebb célokra, melyek azonban ugyanúgy a végsőhöz vezetnek. Kis lépésekben haladjunk. Amikor már érezzük, hogy mennyit haladtunk, készen fogunk állni a következő lépésre.

Például, ha szeretnénk munkát váltani, először többféle módon fejlesztjük magunkat: tanulunk még valamit, fejlesztjük a képességeinket, frissítjük önéletrajzunkat, stb. Ezek a kis célok közül mindegyik kapcsolódhat a napi feladatokhoz, mégis a következő, nagy lépéshez vezet. A kis, napi feladatok idővel nagyobb teljesítményre motiválnak.

Arról azonban mindenképp győződjünk meg, hogy vajon céljaink igazán a mi céljaink-e és összhangban vannak-e az értékeinkkel. Ha valaki másnak a céljait akarjuk megvalósítani, azokat nem érezzük magunkénak, sosem leszünk eléggé motiváltak…

8. Tudja meg mindenki, mire vagyunk képesek!
Amikor olyasmit igyekszünk csinálni, amit azelőtt sosem, nagy koncentrációnkba és erőfeszítésünkbe kerülhet – gyorsan és könnyen magányossá válhatunk. Hogy motivációnkat fenntartsuk, fontos másoknak is tudniuk, hogy mit csinálunk éppen, mire törekszünk. Ne legyünk szégyenlősek ebben a tekintetben. Tudják meg mások is, hogy egy bizonyos célt akarunk elérni bizonyos időn belül.

Senki sem szeret rossz színben feltűnni családja, barátai, munkatársai előtt. Ha kötelezettséget vállaltunk, azt tudassuk velük is – így a szégyennel sem kell együtt élnünk, hogy nem próbáltunk meg valamit. Tudatosítsuk, hogy felelősek vagyunk, felelősséget vállaltunk valamiért. Hetente egyszer legalább jelezzük másoknak is, hogy haladunk a célunk felé.

9. Vizualizáljuk sikerességünket!
Mielőtt bármit is tennénk, agyunk már láttat velünk képeket az áhított végeredményről. Hunyjuk be a szemünket és lássuk, milyen sikeresek vagyunk, lássuk magunkat úgy, mintha célunkat már elértük volna. Lássuk magunkat nevetni, halljuk magunkat pozitívnak és tudjuk, hogyan érezzük majd magunkat, amikor a vágyunk teljesült. Formáljunk olyan tiszta képet, amilyet csak tudunk! Tegyük ezt minden reggel, legalább 5 percen keresztül.

Ez egy meglepően hatékony technika, mely növeli motivációnkat és lelkesedésünket, valamint biztosítja a megfelelő hangulatot a munkanapunkhoz.

Egy másik hatékony vizualizációs módszer, ha fizikai emlékeztetőket rakunk magunk köré. Tegyünk fel célunkról egy képet olyan helyre, ahogy minden nap látjuk: íróasztalunkra, falunkra, a fürdőszoba tükörre vagy a hűtőszekrényre. A lényeg, hogy mindig szem előtt legyen, agyunk is erre fókuszáljon, összpontosítsunk a végeredményre és ezáltal fenntartsuk a lelkesedést.

10. Dolgozzunk minden nap szenvedéllyel!
Vannak dolgok mindennapjainkban, amelyeket elvégzünk, még ha nem is lelkesedünk értük: takarítunk, kifizetjük a számlákat, elkészítünk egy munkát a főnökünknek. Ám az ezekkel kapcsolatos esetleges bosszúság csökken, ha mellette olyasmit is csinálunk, amit szeretünk - valamit, amiért igazán rajongani tudunk. Függetlenül attól, mit csinálunk, a szenvedély a napunk része kell hogy legyen! Szánjunk tehát időt arra is, hogy olyan dologgal foglalkozzunk, amit igazán szeretünk. Legyen az egy óra szünet, dolgozzunk valamin, ami sokat jelent számunkra. Legyen ez a mi személyes, tartalmas projektünk. Tegyünk meg valamit, amire már régóta készülünk. Motivációnk és boldogságunk garantált lesz!

Búcsú Adrienn

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.