Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kellemetlen tünetek strandolás után? Mi okozhatja?

Érdekességek2019. augusztus 28.

Fotó: 123rf.comAkár a napfény vagy a naptej egyes összetevői, de a medence vize miatt is jelentkezhetnek testszerte viszkető kiütések. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológust, a Dermatica főorvosát arról kérdeztük, hogyan enyhíthetjük a tüneteket

 

 

Kiütések, foltok, csalánkiütés a naptól

Ilyen kellemetlen tüneteink jelentkezhetnek, ha bőrünk érzékeny a napfényre. Nem is feltétlenül kell hozzá egy egész napos strandolás, a kiütéseket akár már az enyhe tavaszi nap is előcsalogathatja. Nyáron azonban, mivel többet tartózkodunk a napon, a tünetek is gyakrabban jelentkezhetnek. A megelőzésben persze a legfontosabb a napfény kerülése, ám ha nem szeretnénk a nyarat a lakásban tölteni, segíthetnek a célzott bőrproblémára kifejlesztett napvédő krémek. Ezeket még árnyékban is nagyon fontos használni, hiszen ott is elegendő  UV sugárzás éri a bőrünket ahhoz, hogy a tünetek megjelenjenek. 

Gyógyszerek, kémiai- és illatanyagok

Fotoallergia esetén bizonyos gyógyszerek szedése, vagy  naptej és egyéb kozmetikumok váltanak ki kellemetlen tüneteket, a napfény hatására. A gyógyszerek közül nagyon gyakran az antibiotikumok, vagy a vérnyomáscsökkentők szedése mellett jelentkeznek panaszok. A napfény hatására a bőrön napégéshez hasonló bőrelváltozás, bőrpír, csalánkiütés, viszketés és duzzanat jelenik meg. Ilyen esetben antihisztamin és gyulladáscsökkentő krémek segíthetnek csökkenteni a tüneteket.


A medence vize is tüneteket okozhat

Irritatív ekcéma, egyfajta fokozott érzékenység, ha valakinél a medence fertőtlenítéséhez használt klór hatására ekcémaszerű tünetek jelentkeznek. Rendszerint a nagy koncentrációban jelenlévő klór vagy a hosszabb  ideig tartó érintkezés váltja ki a tüneteket. Jellemzően az ekcémás, vagy atópiás – nagyon száraz bőrű – személyek eleve érzékenyebbek a klóros vízre, náluk még gyakrabban jelentkeznek ilyen panaszok strandolás után. A tünetek kezelésében gyulladáscsökkentő krémek és antihisztamin segíthet. A megelőzésnél fontos fürdőzés előtt a bőr gondos ápolása hidratáló testápolókkal.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.