Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kell-e szedni az antidepresszánst, ha elmúltak a tünetek?

Érdekességek2025. április 19.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.

A részleges tünetmentesség sokaknál elérhető

A depressziónál, mint minden más krónikus betegségnél érdemes ismerni a remisszió fogalmát, ami tulajdonképpen a tünetek részleges vagy teljes visszahúzódását jelenti. Az amerikai Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSMD) meghatározása szerint a depresszió teljes remissziójáról akkor lehet beszélni, ha az elmúlt két hónapban nem jelentkezett ezzel kapcsolatos zavaró tünet. A részleges remisszió arra az állapotra vonatkozik, amikor az előző major depressziós epizód óta fennállnak még tünetek, de nem teljesül a diagnózis teljes kritériumrendszere, vagy ha kevesebb, mint két hónap a tünetmentes időtartam. A teljes remisszió viszonylag kevésszer fordul elő, de a tünetek részleges visszahúzódása az esetek közel 40%-ában megfigyelhető egyéves kezelési időszakon belül.

Meddig kell szedni az antidepresszánsokat?

A depressziót átélő páciensek életminősége olyan komoly romláson mehet keresztül a betegség hatására, hogy igazán jelentős felszabadulást élnek meg, amikor a tünetek – akár csak részben – elmúlnak. Ez nagyon örvendetes és kívánatos változás, de ilyenkor is résen kell lenni, nem szabad, hogy a páciens átessen a ló túloldalára – hangsúlyozza Veres doktornő. – A depresszió ugyanis hajlamos a kiújulásra, az erre érzékeny személyeknél akár kisebb megrázkódtatás is elég a visszaeséshez. Ezért a legtöbb szakember szerint az antidepresszánsokat a remisszió, vagyis a tünetek teljes vagy részleges visszahúzódása után még legalább 6 hónap kell szedni. Kutatások szerint azoknál a pácienseknél, akik túl korán abbahagyták az elrendelt antidepresszánsok szedését, a következő 6 hónapban 35%-os volt a visszaesés.


Ugyanakkor az adatok azt is mutatják, hogy a kezelés során minél korábban mutatkozik remisszió, annál jobbak a rövid- és a hosszútávú kilátások minden tekintetben. Ez az eredmény is aláhúzza a korai felismerés és gyors beavatkozás jelentőségét a depresszió kezelésében. De akkor sem kell elkeseredni, ha az elsőként rendelt antidepresszáns nem hoz eredményt, ugyanis ilyenkor még mindig a pszichiáter rendelkezésére állnak bizonyos második körben adható gyógyszerek, amelyek kifejezetten ilyen esetekben ajánlottak.

A gyógyszeres kezelést érdemes mással is megtámogatni

A depressziós pácienseknek sokszor egy nagyon hatékony és viszonylag gyors mentőöv az antidepresszáns. A gyorsaság természetesen nem azt jelenti, hogy ezek a gyógyszerek úgy hatnak, mint egy fájdalomcsillapító, de sokszor néhány hét elég ahhoz, hogy a páciens jelentősen jobban érezze magát. Ezzel együtt nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a depresszióban a teljes szervezet, a mentális, pszichés és a hormonális háttér is érintett, tehát a teljes szervezetnek van szüksége ilyenkor segítségre. A segítségnek első, fontos alappillére lehet tehát a gyógyszeres kezelés, amely azonban legtöbbször a pszichoterápiával együtt vezet a tartós gyógyuláshoz. Utóbbi során ugyanis olyan fontos készségeket tanulhatnak a páciensek, amelyekkel magukon is képesek segíteni, illetve később, egy esetleges visszaesésnél korán fel tudják ismerni azokat a tüneteket, amelyek már orvosi segítséget igényelnek – mondja dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere. – Ezen túlmenően hangsúlyozni kell az életmód szerepét is a felépülésben, hiszen a jó irányba terelt életmódbeli szokások dupla nyereséget hozhatnak: a testi változások a pszichére, mentális állapotra is pozitívan hatnak, és olyan fiziológiás hatásokat is kiválthatnak, amelyek eleve enyhíthetnek a pszichiátriai betegségek tünetein. Nagyon hasznos tehát okosan felépíteni egy megfelelő táplálkozásra, rendszeres mozgásra és stresszkezelésre épülő életmódot, amelyben nagy segítséget nyújthat az életmód orvoslás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A munka és a magánélet ésszerű kialakítása

2026. augusztus 17.

Y generációsként a gyógyszertárban

A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.


Az Y generáció tagjaként a munka és a magánélet egyensúlyának megtartása komoly kihívást jelenthet. Ezzel összhangban legalább annyira fontos, hogy a betegségek megelőzésére, és a meglévő egészségi problémák kezelésére is kellő figyelmet fordíts. Természetes, hogy szeretnél több időt tölteni a családtagjaiddal, de közben igyekszel a legjobb formádat hozni a munka világában is, mégpedig úgy, hogy közben ne égj ki. Gyakran felteszed a kérdést, hogy vajon megvalósítható-e mindez?

Az előrelátás – Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás

2026. augusztus 17.

Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető.

A kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5–10 évet lehet nyerni időskorra, és súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.