Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kell-e szedni az antidepresszánst, ha elmúltak a tünetek?

Érdekességek2025. április 19.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.

A részleges tünetmentesség sokaknál elérhető

A depressziónál, mint minden más krónikus betegségnél érdemes ismerni a remisszió fogalmát, ami tulajdonképpen a tünetek részleges vagy teljes visszahúzódását jelenti. Az amerikai Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSMD) meghatározása szerint a depresszió teljes remissziójáról akkor lehet beszélni, ha az elmúlt két hónapban nem jelentkezett ezzel kapcsolatos zavaró tünet. A részleges remisszió arra az állapotra vonatkozik, amikor az előző major depressziós epizód óta fennállnak még tünetek, de nem teljesül a diagnózis teljes kritériumrendszere, vagy ha kevesebb, mint két hónap a tünetmentes időtartam. A teljes remisszió viszonylag kevésszer fordul elő, de a tünetek részleges visszahúzódása az esetek közel 40%-ában megfigyelhető egyéves kezelési időszakon belül.

Meddig kell szedni az antidepresszánsokat?

A depressziót átélő páciensek életminősége olyan komoly romláson mehet keresztül a betegség hatására, hogy igazán jelentős felszabadulást élnek meg, amikor a tünetek – akár csak részben – elmúlnak. Ez nagyon örvendetes és kívánatos változás, de ilyenkor is résen kell lenni, nem szabad, hogy a páciens átessen a ló túloldalára – hangsúlyozza Veres doktornő. – A depresszió ugyanis hajlamos a kiújulásra, az erre érzékeny személyeknél akár kisebb megrázkódtatás is elég a visszaeséshez. Ezért a legtöbb szakember szerint az antidepresszánsokat a remisszió, vagyis a tünetek teljes vagy részleges visszahúzódása után még legalább 6 hónap kell szedni. Kutatások szerint azoknál a pácienseknél, akik túl korán abbahagyták az elrendelt antidepresszánsok szedését, a következő 6 hónapban 35%-os volt a visszaesés.


Ugyanakkor az adatok azt is mutatják, hogy a kezelés során minél korábban mutatkozik remisszió, annál jobbak a rövid- és a hosszútávú kilátások minden tekintetben. Ez az eredmény is aláhúzza a korai felismerés és gyors beavatkozás jelentőségét a depresszió kezelésében. De akkor sem kell elkeseredni, ha az elsőként rendelt antidepresszáns nem hoz eredményt, ugyanis ilyenkor még mindig a pszichiáter rendelkezésére állnak bizonyos második körben adható gyógyszerek, amelyek kifejezetten ilyen esetekben ajánlottak.

A gyógyszeres kezelést érdemes mással is megtámogatni

A depressziós pácienseknek sokszor egy nagyon hatékony és viszonylag gyors mentőöv az antidepresszáns. A gyorsaság természetesen nem azt jelenti, hogy ezek a gyógyszerek úgy hatnak, mint egy fájdalomcsillapító, de sokszor néhány hét elég ahhoz, hogy a páciens jelentősen jobban érezze magát. Ezzel együtt nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a depresszióban a teljes szervezet, a mentális, pszichés és a hormonális háttér is érintett, tehát a teljes szervezetnek van szüksége ilyenkor segítségre. A segítségnek első, fontos alappillére lehet tehát a gyógyszeres kezelés, amely azonban legtöbbször a pszichoterápiával együtt vezet a tartós gyógyuláshoz. Utóbbi során ugyanis olyan fontos készségeket tanulhatnak a páciensek, amelyekkel magukon is képesek segíteni, illetve később, egy esetleges visszaesésnél korán fel tudják ismerni azokat a tüneteket, amelyek már orvosi segítséget igényelnek – mondja dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere. – Ezen túlmenően hangsúlyozni kell az életmód szerepét is a felépülésben, hiszen a jó irányba terelt életmódbeli szokások dupla nyereséget hozhatnak: a testi változások a pszichére, mentális állapotra is pozitívan hatnak, és olyan fiziológiás hatásokat is kiválthatnak, amelyek eleve enyhíthetnek a pszichiátriai betegségek tünetein. Nagyon hasznos tehát okosan felépíteni egy megfelelő táplálkozásra, rendszeres mozgásra és stresszkezelésre épülő életmódot, amelyben nagy segítséget nyújthat az életmód orvoslás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért érdemes olvasnunk?

2025. december 04.

Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának fantasztikumához – amihez gratulálunk – mindnyájan hozzá tudunk tenni valamit a magunk lehetőségeivel. Vásárolunk egy könyvet, és leülünk olvasni. Mi is mutassuk meg humán műveltségünk erejét.

Próbáljuk meg – a magunk módján – a díjazottakat „követni”, hogy saját, egyéni kultúránkat fejlesszük, szélesítsük, ezzel segítve nemzetünk fejlődését is. Tehát kinyitjuk azt a könyvet. Kipróbáljuk, hogy milyen az, amikor a vibráló impulzusoktól, a folyamatosan, mindenhonnan áramló reklámoktól mentesen, kényelmesen leülünk egy fotelba, elcsendesítjük az elménket, és olvasunk. Amikor a rohanó világ zaját kizárjuk, csak csend és nyugalom vesz körül minket. A könyv szövege, a fizikai valósága, a kézzel foghatósága teljesen más érzelmi kötődést alakít ki bennünk, mint az online betűk görgetése. Jobban emlékszünk arra, hogy mit is olvastunk „ott a lap alján”, mint az online világ határtalan mezejében.

Ha ránk tör a migrén

2025. december 04.

A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.

A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.

Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.

A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.

A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.