Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kell-e nyelvérzék a nyelvtanuláshoz? Egy friss kutatás ad választ a kérdésre

Érdekességek2025. június 03.

Egy nem rég készült felmérés szerint a nyelvtanuláshoz nem kell nyelvérzék. A témában végzett legújabb kutatásból az derült ki, hogy a memóriafejlesztés a kulcsa a nyelvtanulásnak. A felmérés azt bizonyítja, hogy néhány trükk és módszer alkalmazásával napi 30-50 szót is elsajátíthatunk a megtanulandó idegen nyelven és akár fél év alatt is eljuthatunk a társalgási szintű tudásig.

Fotó: rawpixel.com | freepikMíg egyesek számára a nyelvtanulás olyan természetes, mint a levegővétel, mások hosszú évek kínlódása után is alig tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. A különbség oka sokáig rejtélynek tűnt, sokan pedig egyszerűen genetikára vagy „nyelvérzékre” fogták a dolgot.

Dr. Tóth Alexandra azonban kutatásai révén arra jutott, hogy a sikeres nyelvtanulás nem a nyelvérzéken múlik. Vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy azt a közvélekedés tartja. A tanulmány megállapításai szerint a tanulási módszer, a memória fejlesztése és a motiváció sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a velünk született képességek. Más szóval: nem az agyunk „nyelvi beállítottságán” múlik, hogy megtanulunk-e angolul, németül vagy spanyolul.

„Nagyon fontos és nagyon meghatározó az, hogy hogyan tanuljuk a nyelvet. Illetve az, hogy mielőtt belefogtunk a nyelvtanulásba, előtte valaki elmagyarázta-e azt, hogy hogyan kell helyesen nyelvet tanulni, vagy hogy az agyunkban milyen folyamatok mennek végbe ahhoz, hogy könnyedén meg tudjunk tanulni egy idegen nyelvű szót.” – szögezi le az Alexa Nyelviskola alapító-tulajdonosa, aki nem rég végzett a témában egy felmérést.

„Két diákot hasonlítottam össze. Az egyikük azt mondta, hogy van nyelvérzéke, hiszen már megtanult korábban egy idegen nyelvet, és az könnyen ment neki. A másik diák viszont arról számolt be, hogy 11 éven át próbálkozott az angollal, de mindig kudarcot vallott, és meg volt róla győződve, hogy nincs nyelvérzéke. Ez utóbbi tanulóval külön elkezdtünk foglalkozni. Először a memóriáját fejlesztettük, majd megtanítottuk arra, hogy hogyan lehet hatékonyan nyelvet tanulni, hogyan kell rögzíteni a szavakat, és hogyan lehet őket később visszahívni az emlékezetből. Csak ezután kezdtünk bele a tényleges szótanulásba. Ezután mindkét diáknak ugyanazokat a feladatokat adtuk két hónapon keresztül, a különbség csupán annyi volt, hogy az egyikük előtte részt vett a memóriára és tanulási módszerekre irányuló tréningünkön, a másik nem. Két hónap elteltével megnéztük az eredményeket, és kiderült, hogy az a tanuló, aki korábban nem tudott egy nyelvet megtanulni, most sokkal több szót sajátított el, mint az, akinek már volt nyelvtanulási tapasztalata.” – meséli Dr. Tóth Alexandra.A nyelvtanulás sikerének egyik kulcsa tehát, hogy a tanuló pontosan tudja, hogy hogyan érdemes szavakat elsajátítani – állítja a szakértő. Ha a megfelelő technikák rögzülnek, akár napi 50 új szó is megtanulható. Ehhez természetesen kitartásra és belső motivációra is szükség van. De mi történik akkor, ha mindezek hiányoznak? A szakértő szerint ilyenkor érdemes „megtéveszteni” az agyunkat.


„Az agyunk alapvetően lusta, szeret kényelmesen működni, és nem szívesen kezd bele semmi „fárasztóba”. Éppen ezért fontos, hogy ezt kijátsszuk. Az egyik leghatékonyabb trükk, ha nem azt mondjuk magunknak, hogy „most leülök nyelvet tanulni”, hanem csak annyit teszünk, hogy megnyitjuk a tanfolyamot, belenézünk a könyvbe, elindítunk egy idegen nyelvű filmet. Az első lépés után pedig már azt vesszük észre, hogy belecsúsztunk a tanulásba, szótárazzuk a hallottakat, elkezdjük ismételni a szavakat, és így tovább. Ugyanez a módszer a sportnál is működik. Gondoljunk bele, ha egyszer felöltözöl, bepakolod az edzőcuccod, elindulsz az edzőterembe vagy a parkba, akkor már szinte biztos, hogy edzeni is fogsz. Az agyad „elfogadja”, hogy ez megtörténik, és már nem próbál lebeszélni róla. És ha ezt pár hétig rendszeresen csinálod, akkor szép lassan rutinná válik, és már nem kell magad rávenni, magától fog menni. A tanulással ugyanez a helyzet.” – ecseteli Dr. Tóth Alexandra, aki elhivatott abban – és a nyelviskoláját is ebben a szemléletben indította el – hogy segítsen azoknak, akik eddig nem tudhattak sikereket maguknak ezen a területen. A szakértő egy másik tanácsa, hogy találjuk meg azt a dolgot, ami érdekel bennünket és tanuljunk azon keresztül. Ha szeretünk sorozatot nézni, vagy zenét hallgatni, vagy show műsorokat nézni vagy olvasni, akkor mindezt tegyük meg az adott célnyelven és ezáltal is növelni tudjuk a motivációnkat. Ha a tanulásban pedig sikereket érünk el, az újabb és újabb motivációt ad és onnantól pedig biztosított a sikeres nyelvtanulás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az előrelátás – Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás

2026. augusztus 17.

Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető.

A kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5–10 évet lehet nyerni időskorra, és súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.