Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kedvelt karácsonyi fűszerek is okozhatnak allergiás tüneteket

Érdekességek2017. december 25.

Illóolajok, illatos gyertyák, fahéjas, vaníliás sütemények – az ünnep kellékei. Sajnos sokan mégsem élvezhetik az illatokat, használhatnak bizonyos kozmetikumokat vagy fogyaszthatják a fűszerek hozzáadásával készült ételeket, mert allergiás tüneteik jelentkeznek. 

Ízek, illatok

A fűszerek okozta allergiás tünetek igen változatos formában jelentkezhetnek. Amennyiben az elfogyasztott étel tartalmazza az allergént, úgy a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszert érintik - hasmenés, hasfájás, puffadás jelentkezhet -, de gyakran bőrkiütést is okoznak– magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Krémekben, kozmetikumokban található, főként illatanyagként használt allergének, bőrrel való érintkezés útján csalánkiütést, ekcémát, belélegezve orrfolyást, légzési nehézséget okozhatnak. Allergiás tüneteket leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, fekete bors, kakukkfű, kömény, fűszerpaprika és koriander okoznak.

Rejtett allergének

A fűszer-allergia diagnózisát nehezíti, hogy a betegek sokszor maguk sem gondolnak arra, hogy panaszaikat az ízesítéshez, vagy illatanyagként használt növények okozzák. Becslések szerint azonban az ételallergiák közel 2 százalékáért a fűszerek a felelősek, így ez sokak számára okoz nehézséget a mindennapokban. A betegség felismerését és a megfelelő kezelést egyaránt nehezíti, hogy nincs külön szabályozás arra vonatkozóan, hogy a gyártók kötelesek feltüntetni a fűszereket az összetevők közt, a termékek csomagolásán.


Gyógynövény vagy allergén?

Az American College of Allergy, Asthma and Immunology (ACAAI) egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a panaszok főként nők körében jelentkeznek. Nem árt, ha óvatosan választunk kozmetikumokat, sok esetben ugyanis épp a természetesnek vélt natúr, vagy gyógynövényeket tartalmazó termékekkel ártunk a legtöbbet magunknak. A kozmetikumok, fogkrémek mellett a gyógyhatású készítmények is panaszokat okozhatnak. A nyírfapollen és a fekete üröm például rendszeres összetevői a gyulladásos folyamatok csökkentésére használatos gyógykészítményeknek, azonban mindkét növény igen erős allergén is egyben.

Életen át tartó odafigyelés

Amennyiben allergia vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban valamely fűszer okozza, a kezelés egyetlen módja, az allergén elkerülése. Mindezt késztermékek esetében nehezíti a már említett feliratozási hiányosság, és a fűszerek sokszínűsége is. Egyes termékek más-más típust tartalmazhatnak egy azon fűszerből, és a feldolgozás során is megváltozhat az allergenicitásuk. Hő hatására, tehát főzés, sütés közben egyes fűszerekben jelentősen csökkenhet a panaszt okozó allergének száma, de típustól függően akár sokszorosára is emelkedhet. A fűszer-allergia kezelése tehát folyamatos és gondos odafigyelést igényel a betegek részéről.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az utazási hasmenés fő tünetei

2025. július 02.



Külföldön az emberek általában szívesen próbálják ki a helyi konyhát. Vannak azonban, akiknek érzékeny a gyomruk és az idegen ételtől gyomorrontást kapnak: ennek tünetei szintén hányás, hasmenés, gyomorgörcsök. Ez azonban diéta és bő folyadékfogyasztás mellett hamar elmúlik. A komolyabb betegségről, az utazási hasmenésről akkor van szó, ha az utazónál megérkezése után három napon belül, legalább napi három alkalommal híg székletürítésre kerül sor, valamint a vezető tünetek közül (alig visszatartható székelési inger, hastáji fájdalom vagy puffadás, hasi görcsök, émelygés, láz, hányás, véres vagy nyálkás jellegű széklet) legalább három fellép.

A legfontosabb a megelőzés

A rossz hír az, hogy az alkoholfogyasztás, mely a közhiedelem szerint „fertőtleníti az emésztőcsatornát” – nem igaz. Példa rá Hemingway, aki sűrűn alkoholizált utazásai közben (is), mégis, afrikai útjáról mint „az Önök vérhasban szenvedő tudósítója” számolt be olvasóinak. A megelőzés biztos módja a biztonságos, nem fertőzött ételek és italok fogyasztása. Erről a Zsebdoktor utazóknak c. könyv „Egzotikus vidékek – egzotikus ételek” című fejezetében részletesen olvashat.

A diétás megszorításokat és a biztonságos étkezésre vonatkozó szabályokat az utazók többsége nem tartja be, az erre való törekvés mintegy két nap után lanyhul. Mivel az utazási hasmenés tipikusan az elutazás utáni harmadik napon lép fel, a kezdeti óvatosság az első két napban – úgy tűnik – meghozza a gyümölcsét. A megelőzésképpen szedett antibiotikumok – más káros mellékhatásaikon kívül – sem akadályozzák meg a hasmenés kialakulását, főleg azért, mert nem minden utazási hasmenést okozó mikroba érzékeny az adott antibiotikumra.

Ezért nehéz egyedül formába lendülni otthon

2025. július 01.

Hogyan lehet mégis tartós a fejlődés?

Sokan hajlamosak magukat okolni, ha otthon nem jönnek az edzés eredmények, pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb. A négy fal között edzeni nemcsak kényelmes, hanem tele van nehézségekkel is: könnyű elveszíteni a lelkesedést, elcsúszni a rendszerességen, vagy épp tanácstalanul válogatni a rengeteg online videó között. Fodor Réka fitnesz szakértő szerint nem a kitartás hiánya a fő akadály, hanem az, ha nincs egy jól felépített terv, személyre szabott segítség és bátorító közösség.

A szakértő szerint a siker kulcsa a részletekben és a tudatosságban rejlik.

„Az otthoni edzés nem szükségszerűen könnyebb vagy kevésbé hatékony, mint az edzőtermi, de csak akkor hozza a kívánt formát, ha helyesen végezzük” – hívta fel a figyelmet a Barackcsapat online edzésplatform alapítója.

Túlzott lelkesedés vs. teljes rendszertelenség

Fodor Réka szerint az egyik leggyakoribb buktató a túlzott kezdeti lelkesedésből fakadó túledzés, vagy éppen ennek ellenkezője, a rendszertelenség.

„Sem a pihenőnapok nélküli, mindennapos intenzív mozgás, sem a hetekig tartó kihagyások nem vezetnek optimális eredményre. Előbbi könnyen túlterheléshez és sérüléshez, utóbbi pedig motivációvesztéshez és a fejlődés elmaradásához vezethet. A megoldást egy okosan felépített, fokozatosságot biztosító edzésterv jelentheti, amely figyelembe veszi az egyéni terhelhetőséget és biztosítja a szükséges regenerációt.” – meséli Fodor Réka.

Az erdőtüzek térségünket is fenyegetik

2025. július 01.

A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat együttesen egy olyan jelent teremtett, ahol már nemcsak a déli országoknak kell erdőtüzektől tartania, Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik. Megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb, Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe című tanulmánya, melyben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának egyik kutatója is részt vett.

A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le – ez akkora terület, mint egész Ausztrália. Bár nem minden térségben nő a leégett területek aránya, a tüzek pusztító ereje és intenzitása aggasztóan fokozódik.

A projektben – ami a tűz új szerepének és kockázatának felismerését célozta – 22 nemzetközi kutató vett részt, a munkacsoport egyik vezetője pedig Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. „Szakmailag nagyon inspiráló volt a munkacsoport tagjaival dolgozni, különböző szakterületek képviselőivel, akik Európa számos tájáról hozták a tudásukat, tapasztalatokat. Erős szakmai kapcsolatokat építettünk, már egy közös workshopon is részt vettünk azóta és tervben van egy közös publikáció is – szóval kapcsolatban maradunk a csapattal” – mondta el az ÖK kutatója a projektről. 

Az éghajlati változások – a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok – ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza lényegében „üzemanyagként” viselkedik, amely könnyen lángra lobban, akár egy eldobott csikk miatt is. A tanulmány szerint az emberi tevékenység közvetlenül és közvetetten is felerősíti ezeket a kockázatokat.

Az elhagyott mezőgazdasági területeken meginduló cserjésedés, a kezelés nélküli gyepterületek, vagy az idegenhonos fajok (például fenyők, eukaliptusz) telepítése mind növelik a gyúlékonyságot. Kiemelt kockázatot jelentenek a wildland–urban interface (WUI) zónák, azok a területek, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott településekkel. Európa területének kb. 7%-a ilyen, és ezekben a térségekben fokozott figyelemre van szükség a tűzvédelemben és várostervezésben egyaránt.

„A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel. Az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek” – magyarázza Valkó Orsolya. Skandináviában például a hőhullámokat követő száraz időszakok miatt már szintén tapasztalhattunk pusztító tüzeket a közelmúltban. Magyarország sem kivétel: míg egy átlagos évben néhány száz hektárt érintenek a vegetációtüzek, 2022-ben – az extrém aszály következtében – már több mint 7000 hektár égett le.

A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza. Az okok ismertek: gondatlan tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk, tűzgyújtás a természetben, technológiai hibák vagy akár szándékos gyújtogatás. Mindez arra utal, hogy nem elegendő a tűzoltásra koncentrálni – tudatos megelőzésre és társadalmi szemléletformálásra is szükség van, hangsúlyozzák a kutatók.