Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kávézz egészségesen nyáron is!

Érdekességek2021. augusztus 28.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A köztudatban még mindig él a tévhit, hogy a kávézás káros lehet az egészségre. Pedig már számos kutatás bizonyítja, hogy a világ egyik legkedveltebb itala számos jótékony hatással is bír. Nem mindegy azonban, hogy milyen kávét fogyasztunk, hogyan és mikor isszuk. Íme a titok!  

Így támogatja a kávé az egészséget

A reggeli csésze fekete sokak számára életmentő. Van, aki a reggeli kávé nélkül képtelen összeszedni a gondolatait, és van, akihez jobb nem hozzászólni, amíg nem itta meg a kávéját. De a fekete nedűnek ezen kívül is számos pozitív hatása van. 
A kávé koffeintartalma ugyanis bizonyítottan segíti a koncentrációt, növeli a teljesítőképességet. Mérsékli a depressziót, sőt szerepet játszhat a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór megelőzésében is. A legújabb kutatási eredmények alapján pedig feltételezhető, hogy segít megelőzni a 2-es típusú diabétesz kialakulását is. 
Magas polifenol tartalma  csökkenti a máj-, valamint végbélrák kialakulásának kockázatát, de a fogyásban is segít anyagcsere serkentő és zsírégető hatásának köszönhetően. Ezen kívül számos értékes tápanyagot, például B5- és B2-vitamint, magnéziumot  és káliumot tartalmaz. 
Ugyanakkor a kávézásnak lehetnek káros hatásai is, ha helytelenül fogyasztjuk. Lássuk, mire kell figyelni! 
 
Ne essünk túlzásba! 
A kávé esetén is igaz, hogy jobb tartani a mértéket. A tudósok jelenlegi álláspontja szerint napi 2-3 csésze kávénál nem javasolt többet inni, mert a kellemetlen mellékhatások kerülhetnek előnybe. 
Az ok ebben az esetben is a koffein, amely túladagolva szívdobogást, izzadás, de nyugtalanságot, szorongást is okozhat, illetve ekkora mennyiségben már nemhogy fokozná a koncentrációt, inkább rontja azt. 
 
Ne nyáron kezdjünk kávézni! 
Bár a hőség miatt sokan tapasztalnak koncentrációs problémákat, vagy fáradékonyságot, azoknak, akik nem kávéznak rendszeresen, nem javasolt a koffeinfogyasztás. Esetükben ugyanis fokozottabban jelentkezhet a kávé okozta dehidratáció, amely élénkítés helyett inkább teljesítménycsökkenést vagy akár fejfájást is okozhat. 
Azok pedig, akik rendszeresen fogyasztanak kávét, a nagy hőségben még jobban ügyeljenek az elegendő folyadékbevitelre! Igaz ez jeges kávé fogyasztás esetében is, hiszen ez sokak kedvence nyáron.

Minőség a mennyiség felett
Sajnos kevesen tudják, de a nagyüzemi kávétermesztésben gyakran műtrágyát, növényvédőszereket és más kémiai anyagokat alkalmaznak, amelyek maradványai könnyen belekerülhetnek az elkészült italba. Érdemes tehát inkább bio, vagy ellenőrzőtt forrásból származó specialty kávét vásárolni. Utóbbi a hagyományostól eltérő, egészen fantasztikus ízélményt képes nyújtani, főleg, ha elkészítését egy barista tanfolyamon sajátítjuk el. 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.
Feketén az igazi
Ha valóban szeretnénk egészségesen fogyasztani a kávét, akkor legjobb, ha magában fogyasztjuk. A legkártékonyabb ízesítő a cukor, és nem csak kalóriatartalma miatt, hanem magas glikémiás indexe miatt is. A finomított cukor fogyasztása bizonyítottan szerepet játszik a cukorbetegség kialakulásában, de a fogak romlását is elősegíti.
A kávétejszín pedig szintén üres kalóriákat tartalmaz, nem beszélve arról, hogy telepakolják adalékanyagokkal. Éppen ezért ha egészségesen szeretnénk kávézni, igyuk inkább feketén. Ez először ugyan furcsa lehet, de ha valóban minőségi kávét vettünk, akkor sokkal teljesebb ízélményben lesz részünk. 
 
Az időpont is lényeges
A napindító kávé népszerűségéről már volt szó, de kevesen vannak tisztában vele, hogy nem szabadna éhgyomorra fogyasztani. A kávé ugyanis irritálja a gyomor nyálkahártyáját és fokozza a gyomorsav termelődést. Érdemes tehát előtte pár falatot bekapni, és csak utána élvezni a reggeli csésze feketét. 
Az is fontos, hogy a késődélutáni, esti órákban már nem javasolt kávét fogyasztani. A koffein ugyanis még jó pár órát kifejti a hatását és ezzel megzavarja a test biológiai óráját: Az eredmény: nehezebb elalvás és felszínesebb alvás. A lefekvés előtti 5-6 órában tehát mer kerüljük a kávéfogyasztást! 
Ha a fenti tanácsokat betartjuk, akkor viszont nem csak a kávé fantasztikus ízét, de a jótékony hatásait is élvezhetjük. Jó kávézást!

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.