Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Karácsonyi allergiák

Érdekességek2019. december 25.

Az ünnep közeledtével szokásaink is megváltoznak. A lakásban elhelyezett díszek, illatosítók, az ünnepi menü, a szervezéssel járó stressz, de akár a karácsonyfa is szokatlan tüneteket okozhat, az arra érzékenyeknél. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a gyakori allergéneket. 

Óvatosan az illatosítókkal!

Az ünnepre hangolódás jegyében előkerülnek a mécsesek, illóolajok, párologtatók, illatos gyertyák. A meghitt hangulat mellett, jelenlétük sokak számára irritáló is lehet. Allergiás, asztmás beteg környezetében inkább kerüljük használatukat, mert a légutakba jutva köhögést, tüsszögést, nehézlégzést okozhatnak.


Ha a nyírfától tüsszög, kerülje az almát, diót, mogyorót!

Keresztallergia a nyírfaallergiás betegek egy részénél csak pollenszezonban jelentkezik, de sokan egész évben szenvednek tőle. A panaszokat az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága okozza, melynek következtében az allergiás szervezet nem tesz különbséget köztük, és mindkettőre tünetekkel reagál. A nyírfapollenre allergiás betegek esetében leggyakrabban az alma fogyasztása jár kellemetlen tünetekkel: okozhat bizsergő, égő érzést a szájban, viszkető érzést a torokban. A betegek jellemzően a csonthéjasokat sem tudják fogyasztani, van, aki sülve, főve sem.

A karácsonyfa mint allergénforrás

A fenyőfa törzsén penészgombák telepedhetnek meg, melyek aztán a lakás levegőjébe bekerülve légúti panaszokat okozhatnak. Erős túlérzékenység esetén a lakásba kerülő kis mennyiségű penész is tüneteket okozhat, ezért ilyen esetekben jobb megoldás, ha műfenyőt választunk. Fontos, hogy megbízható helyről vásároljuk a terméket, a csomagolásból frissen kibontva szellőztessük át a szabadban, a későbbi években pedig használat előtt mindig portalanítsuk.

Csak nyugodtan!

Akár a tökéletességre törekszünk, akár túl későn kezdünk hozzá a szervezéshez, az eredmény mindkét esetben az lesz, hogy idegesen, kimerülten töltjük majd az ünnepet. A túl sok stressz miatt az allergiás, asztmás panaszok is felerősödhetnek. Érdemes tehát lazítani.

Mennyiség helyett minőség

A gazdagon terített, ínycsiklandó falatoktól roskadozó asztalok mellett könnyen elcsábulunk. Ha így is van, ügyeljünk rá, hogy készételek, csokoládék és üdítők helyett a természetes összetevőket tartalmazó, házi készítésű fogásokat részesítsük előnyben, persze mértékkel. A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat az is, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten bőrpír, vagy csalánkiütés formájában.

Rejtett allergénforrások?

Télen többet tartózkodunk a lakásban, a belső, gyakran párás levegőben pedig a háziporatka-allergia tünetei még intenzívebben jelentkezhetnek. Allergiás, asztmás betegeknél panaszokat okozhat az egyébként igen hangulatos kandallók levegőbe jutó égésterméke is, de a karácsonyi díszek megválasztásánál sem árt, ha elővigyázatosak vagyunk. Egyes díszek latextartalma az arra érzékenyeknél problémát okozhat. A latexallergia legjellemzőbb tünete az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Fokozott érzékenység esetén azonnali reakció jelentkezik: a jelenséget szénanáthaszerű tünetek, kötőhártyagyulladás, viszketés, kiütések kísérik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.