Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Karácsony képernyőmentesen

Érdekességek2025. december 26.

Mikor nyúltál utoljára a telefonodhoz? Öt perce? Vagy még el sem tetted reggel óta? A magyarok naponta átlagosan 6 óra 10 percet töltenek online, ebből 3 órát mobilon, 1 óra 48 percet szentelve a közösségi médiára[1]. A közelgő karácsonyi ünnepekkor a szeretteink körében eltöltött idő tökéletes alkalom arra, hogy tudatosan szakítsunk az egészségre és a társas kapcsolatainkra is káros, túlzott online jelenléttel, és felismerjük, hogy a digitális detox nem luxus, hanem égető szükséglet. A Budai Egészségközpont szakembere ehhez ad hasznos tippeket.

Fotó: freepikA magyarországi felnőtt lakosság háromnegyede az ébredéstől számított egy-két órán belül már online van, a 18-29 évesek 42 százaléka pedig szinte abban a pillanatban nyúl a telefon után, ahogy kinyitja a szemét[2]. A diákok harmada az összes szabadidejét ülve tölti, naponta legalább négy órán át a mobilon lógva vagy a számítógép előtt[3]. Miközben a közösségi médiában görgetünk, videókat nézünk vagy a képernyőt bámulva játszunk, a testünk és az agyunk fokozatosan megadja magát.

Amikor már a testünk jelez

„Egyre több olyan pácienssel találkozunk, akik krónikus nyaki és vállfájdalommal, fejfájással vagy gerincproblémákkal érkeznek hozzánk, és kiderül, hogy a kiváltó okok között jelentős szerepet játszik a napi többórás telefonhasználat. A folyamatos lefele nézés, az úgynevezett „mobiltelefon-nyak” ráadásul nemcsak a nyaki csigolyákat terheli túl, hanem az arcbőr megereszkedését is okozza. Minél több időt töltünk lehajtott fejjel a képernyő fölött, annál látványosabb a gravitáció munkája az arcon” – mondja Andrássy Fanni, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Az elektronikus eszközök (mobiltelefon, tablet, laptop, okostévé vagy videójáték-konzolok) ma már szinte minden pillanatban lekötik a figyelmünket. A túlzásba vitt használatukból eredő fizikai tünetek listája pedig hosszú és ijesztő: krónikus fejfájás, látásromlás, tartós hátfájás, mozgáshiány okozta elhízás, sőt akár fokozott ráncosodás. A mentális hatások ugyanakkor talán még aggasztóbbak. A folyamatos online jelenlét szorongást, alvászavart, koncentrációs nehézségeket okoz, és a fiatalok körében egyre gyakoribb az internetfüggőség. A 12-18 évesek 31,3 százaléka enyhe, 21,2 százaléka mérsékelt, 10,1 százaléka pedig súlyos függőséget mutat[4].


Mindenkit befolyásol

Kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a szülő és a gyermek képernyőhasználati szokásai erősen összefüggenek. Hiába kérjük a gyereket, hogy tegye le a telefont, ha mi magunk is folyton azt nyomkodjuk. A kisgyerekek esetében a túlzott képernyőidő hátráltatja a kognitív fejlődést és a szociális készségek kialakulását, a tinédzsereknél pedig fokozza a szorongást és a depressziós tüneteket. A felnőtteknél jelentkező negatív hatások között van az állandó online jelenlét következtében csökkenő produktivitás, a kapcsolatok minőségének romlása, valamint a kiégés.

Karácsonyi digitális detox

„A karácsonyi időszak tökéletes terepet kínál a digitális szokások újragondolására. Az erősen ajánlott hosszabb-rövidebb lecsatlakozás azonban nem arról szól, hogy hirtelen megszabadulunk a telefontól és az egyéb digitális eszközöktől. Sokkal inkább annak tudatosításáról, hogy a képernyő előtt töltött idő nem pihenés, hanem újabb ingerözön, amitől kimerül az agyunk. A karácsony kiváló alkalom arra, hogy kipróbáljuk, milyen pár napig valóban jelen lenni és minőségi időt tölteni a családdal, valamint önmagunkkal ” – hangsúlyozza a Budai Egészségközpont szakembere.

Radikális változtatások helyett koncentráljunk a fokozatosságra:

  1. Jelöljünk ki képernyőmentes zónákat otthon: az étkezőasztal, a hálószoba és a fürdőszoba legyen digitális eszközöktől mentes terület. A közös étkezések így néma együttlét helyett igazán tartalmasak lehetnek.
  2. Kapcsoljuk ki az összes képernyőt legalább egy órával lefekvés előtt: az esti görgetéssel nemcsak értékes időt vesztegetünk, hanem a minőségi alvástól is megfosztjuk magunkat, a kék fény ugyanis gátolja a melatonin termelődést. Olvassunk inkább könyvet.
  3. Tervezzünk be legalább egy digitális eszközöktől teljesen mentes napot a karácsonyi szünetben: kirándulást, társasjátékozást, közös sütést, színházlátogatást – bármi olyan programot, ami valódi interakciót, mozgást vagy jelenlétet igényel. Az első napon furcsa lehet, hogy nincs kéznél a telefon, de a harmadik napra már felszabadító érzés lesz.
  4. Állítsunk be applikációs időlimitet a telefonon: sokan meg fognak lepődni, hogy ténylegesen mennyit is használják a telefonjukat naponta. Miközben az egyik legnagyobb függőséget kiváltó közösségimédia-tevékenységekre elég napi 20-30 perc is.
  5. Reggel ne a telefonnal indítsunk: próbáljuk ki, hogy az első egy órában nem nyúlunk a készülékhez. Élvezzük ki az énidőt, és kezdjünk kávéval, reggelivel, egy kis tornagyakorlattal, vagy csak néhány csendes perccel, amikor ráhangolódunk a napi teendőkre.
  6. Vezessünk be „csendes órákat” a családban, amikor mindenki leteszi a telefont: ez nem büntetés, hanem közös elhatározás, amivel egymást ösztönözhetjük. Ha a gyerekek látják, hogy a szülők betartják az új szabályt, ők is sokkal komolyabban veszik.
  7. Limitáljuk a telefonos értesítéseket: Kapcsoljuk ki a kevésbé fontos push üzeneteket, így valóban mi határozzuk meg, mikor nézünk rá a telefonra, és nem a készülék irányít minket.

[1] https://datareportal.com/reports/digital-2025-hungary
[2] https://24.hu/tech/2023/09/05/kutatas-kozossegi-media-hasznalat-magyarorszag-okostelefon/
[3] https://wmn.hu/wmn-egszsg/62658-a-magyar-a-diakok-harmada-az-osszes-szabadidejet-egy-kepernyo-elott-ulve-tolti
[4]https://www.koppmariaintezet.hu/docs/Hazai_es_nemzetkozi_kutatasok_tanulmanyok_es_tapasztalatok_a_gyermekek_iskolai_mobiltelefon_hasznalatanak_karos_hatasairol.pdf


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.