Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Karácsony képernyőmentesen

Érdekességek2025. december 26.

Mikor nyúltál utoljára a telefonodhoz? Öt perce? Vagy még el sem tetted reggel óta? A magyarok naponta átlagosan 6 óra 10 percet töltenek online, ebből 3 órát mobilon, 1 óra 48 percet szentelve a közösségi médiára[1]. A közelgő karácsonyi ünnepekkor a szeretteink körében eltöltött idő tökéletes alkalom arra, hogy tudatosan szakítsunk az egészségre és a társas kapcsolatainkra is káros, túlzott online jelenléttel, és felismerjük, hogy a digitális detox nem luxus, hanem égető szükséglet. A Budai Egészségközpont szakembere ehhez ad hasznos tippeket.

Fotó: freepikA magyarországi felnőtt lakosság háromnegyede az ébredéstől számított egy-két órán belül már online van, a 18-29 évesek 42 százaléka pedig szinte abban a pillanatban nyúl a telefon után, ahogy kinyitja a szemét[2]. A diákok harmada az összes szabadidejét ülve tölti, naponta legalább négy órán át a mobilon lógva vagy a számítógép előtt[3]. Miközben a közösségi médiában görgetünk, videókat nézünk vagy a képernyőt bámulva játszunk, a testünk és az agyunk fokozatosan megadja magát.

Amikor már a testünk jelez

„Egyre több olyan pácienssel találkozunk, akik krónikus nyaki és vállfájdalommal, fejfájással vagy gerincproblémákkal érkeznek hozzánk, és kiderül, hogy a kiváltó okok között jelentős szerepet játszik a napi többórás telefonhasználat. A folyamatos lefele nézés, az úgynevezett „mobiltelefon-nyak” ráadásul nemcsak a nyaki csigolyákat terheli túl, hanem az arcbőr megereszkedését is okozza. Minél több időt töltünk lehajtott fejjel a képernyő fölött, annál látványosabb a gravitáció munkája az arcon” – mondja Andrássy Fanni, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Az elektronikus eszközök (mobiltelefon, tablet, laptop, okostévé vagy videójáték-konzolok) ma már szinte minden pillanatban lekötik a figyelmünket. A túlzásba vitt használatukból eredő fizikai tünetek listája pedig hosszú és ijesztő: krónikus fejfájás, látásromlás, tartós hátfájás, mozgáshiány okozta elhízás, sőt akár fokozott ráncosodás. A mentális hatások ugyanakkor talán még aggasztóbbak. A folyamatos online jelenlét szorongást, alvászavart, koncentrációs nehézségeket okoz, és a fiatalok körében egyre gyakoribb az internetfüggőség. A 12-18 évesek 31,3 százaléka enyhe, 21,2 százaléka mérsékelt, 10,1 százaléka pedig súlyos függőséget mutat[4].


Mindenkit befolyásol

Kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a szülő és a gyermek képernyőhasználati szokásai erősen összefüggenek. Hiába kérjük a gyereket, hogy tegye le a telefont, ha mi magunk is folyton azt nyomkodjuk. A kisgyerekek esetében a túlzott képernyőidő hátráltatja a kognitív fejlődést és a szociális készségek kialakulását, a tinédzsereknél pedig fokozza a szorongást és a depressziós tüneteket. A felnőtteknél jelentkező negatív hatások között van az állandó online jelenlét következtében csökkenő produktivitás, a kapcsolatok minőségének romlása, valamint a kiégés.

Karácsonyi digitális detox

„A karácsonyi időszak tökéletes terepet kínál a digitális szokások újragondolására. Az erősen ajánlott hosszabb-rövidebb lecsatlakozás azonban nem arról szól, hogy hirtelen megszabadulunk a telefontól és az egyéb digitális eszközöktől. Sokkal inkább annak tudatosításáról, hogy a képernyő előtt töltött idő nem pihenés, hanem újabb ingerözön, amitől kimerül az agyunk. A karácsony kiváló alkalom arra, hogy kipróbáljuk, milyen pár napig valóban jelen lenni és minőségi időt tölteni a családdal, valamint önmagunkkal ” – hangsúlyozza a Budai Egészségközpont szakembere.

Radikális változtatások helyett koncentráljunk a fokozatosságra:

  1. Jelöljünk ki képernyőmentes zónákat otthon: az étkezőasztal, a hálószoba és a fürdőszoba legyen digitális eszközöktől mentes terület. A közös étkezések így néma együttlét helyett igazán tartalmasak lehetnek.
  2. Kapcsoljuk ki az összes képernyőt legalább egy órával lefekvés előtt: az esti görgetéssel nemcsak értékes időt vesztegetünk, hanem a minőségi alvástól is megfosztjuk magunkat, a kék fény ugyanis gátolja a melatonin termelődést. Olvassunk inkább könyvet.
  3. Tervezzünk be legalább egy digitális eszközöktől teljesen mentes napot a karácsonyi szünetben: kirándulást, társasjátékozást, közös sütést, színházlátogatást – bármi olyan programot, ami valódi interakciót, mozgást vagy jelenlétet igényel. Az első napon furcsa lehet, hogy nincs kéznél a telefon, de a harmadik napra már felszabadító érzés lesz.
  4. Állítsunk be applikációs időlimitet a telefonon: sokan meg fognak lepődni, hogy ténylegesen mennyit is használják a telefonjukat naponta. Miközben az egyik legnagyobb függőséget kiváltó közösségimédia-tevékenységekre elég napi 20-30 perc is.
  5. Reggel ne a telefonnal indítsunk: próbáljuk ki, hogy az első egy órában nem nyúlunk a készülékhez. Élvezzük ki az énidőt, és kezdjünk kávéval, reggelivel, egy kis tornagyakorlattal, vagy csak néhány csendes perccel, amikor ráhangolódunk a napi teendőkre.
  6. Vezessünk be „csendes órákat” a családban, amikor mindenki leteszi a telefont: ez nem büntetés, hanem közös elhatározás, amivel egymást ösztönözhetjük. Ha a gyerekek látják, hogy a szülők betartják az új szabályt, ők is sokkal komolyabban veszik.
  7. Limitáljuk a telefonos értesítéseket: Kapcsoljuk ki a kevésbé fontos push üzeneteket, így valóban mi határozzuk meg, mikor nézünk rá a telefonra, és nem a készülék irányít minket.

[1] https://datareportal.com/reports/digital-2025-hungary
[2] https://24.hu/tech/2023/09/05/kutatas-kozossegi-media-hasznalat-magyarorszag-okostelefon/
[3] https://wmn.hu/wmn-egszsg/62658-a-magyar-a-diakok-harmada-az-osszes-szabadidejet-egy-kepernyo-elott-ulve-tolti
[4]https://www.koppmariaintezet.hu/docs/Hazai_es_nemzetkozi_kutatasok_tanulmanyok_es_tapasztalatok_a_gyermekek_iskolai_mobiltelefon_hasznalatanak_karos_hatasairol.pdf


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.