Őszi fáradtság és hízás

2026. november 03.

Mikor indokolt a pajzsmirigy vizsgálat?



Ősszel sokan tapasztalnak fokozott fáradtságot, álmosságot, energiahiányt, és a testsúly növekedése is gyakoribb lehet. Ezek a változások részben az évszakváltással, a rövidülő nappalokkal, a kevesebb természetes fénnyel és az életmódbeli változásokkal függhetnek össze. Fontos azonban, hogy az őszi fáradtság és a hízás nem feltétlenül vezethetők vissza kizárólag az időjárásra vagy a kevesebb mozgásra. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, mikor érdemes megvizsgálni a pajzsmirigy működését.

Miért lehetünk fáradtabbak ősszel?

Ahogy vége a meleg, napsütéses napokban, a szervezetnek alkalmazkodnia kell a megváltozott fényviszonyokhoz és napi ritmushoz. Ennek egyik következménye lehet a fokozott fáradtság. A lehetséges okok közt érdemes gondolni a melatonin termelődésének változására, de a sötétebb, hosszabb éjszakák befolyásolhatják az alvás-ébrenlét ciklusát, és egyeseknél fokozhatják az álmosságot. Ugyancsak ok lehet a belső óránk, az ún. cirkadián ritmus változása és a hangulatszabályozás változása is, a fényviszonyok ugyanis a szerotoninrendszer működésével is összefügghetnek. Ha azonban a tünetek visszatérően, ősszel és télen jelentkeznek, majd tavasszal enyhülnek, felmerülhet a szezonális affektív zavar, vagyis a szezonális depresszió lehetősége is.

Ezért hízhatunk néhány kilót ősszel

Az őszi-téli időszakban több tényező is elősegítheti a testsúlygyarapodást. A hidegebb időszakban egyesek több, különösen szénhidrátban gazdag ételt kívánnak, ezzel szemben viszont kevesebbet mozognak. A hidegebb, esős idő miatt csökkenhet a szabadtéri aktivitás, és több időt tölthetünk ülve, otthon. A hangulati változások, vagyis a rosszabb közérzet, a fáradtság és az érzelmi evés szintén hozzájárulhatnak a hízáshoz. A szezonális depresszió téli mintázatában a fokozott étvágy, a szénhidrátéhség és a súlygyarapodás is ismert tünet lehet.

Aki folytatja a tanulást, fiatal marad

2026. november 02.

Idegen nyelvek, pszichológia, történelem, csillagászat, zene… Tanulhatunk bármit, csak térjünk le megszokott életünk kitaposott ösvényéről, és kezdjünk valami újat elsajátítani. Akár régen hagytuk el az iskolapadot, akár a közelmúltban, az újbóli tanulás számos szempontból is javunkra válik. Többek közt serkenti az agyműködést, új távlatokat nyit meg előttünk, és javítja önértékelésünket.

Tudásunk és készségeink, melyekre az évek során szert tettünk, a leggyakrabban közvetlenül kapcsolódnak szakmai vagy családi életünkhöz. Olykor azonban másra vágyunk: megtanulni egy újabb idegen nyelvet (pl. hogy eredeti nyelven olvassuk kedvenc könyvünket), jobban megismerni egy festészeti irányzatot, megérteni klímánk hatásait vagy a technológiai fejlődést…és sorolhatnánk. Ne ingadozzunk, ha érdeklődésünk megmutatkozik, kezdjünk bele a tanulásba, hiszen csak előnyünkre válhat.

„Bárki, aki abbahagyja a tanulást, akár 20, akár 90 éves, öregszik.  Aki viszont továbbra is tanul, fiatal marad.” – mondta egy bölcselő. Ez akár az egész életen áttartó tanulás egyik motívuma is lehet. Akkor is érdemes belevágni az újbóli tanulásba, ha korábbi tanulmányaink már nagyon távolinak tűnnek, hiszen régen befejeztük az iskolát, jelenleg pedig sokat dolgozunk, vagy pl. már idősnek tartjuk magunkat hozzá. 

Egyébként a COVID-19 járvány miatt történt bezártság idején megnövekedett a távoktatás iránt érdeklődők, vagy az abban résztvevők száma. Vajon az unalom enyhítése lehetett az ok? Kétségtelenül közrejátszott benne, de az új készségek elsajátítása, az ismeretlen (szak)területek megismerése iránti vágy minden időben csodálatos és hasznos eszköze lehet a mindennapok rutinjából való kilépésnek – igazi örömöt okozhat. Nincs semmi okunk, hogy megfosszuk magunkat tőle: a tanulás későbbi folytatásakor nemcsak ismereteinket gazdagítjuk, hanem többek közt agyunk „karbantartásához” is hozzájárulunk. Ennek módja és további előnyök:

A tudás hatalom

2026. november 02.

„Úgy látom, ebben három helyesírási hibát is vétettek.” Állítólag ez volt Marquis de Favras márki ironikus megjegyzése, amikor elolvasta a halálos ítéletét tartalmazó dokumentumot 1790-ben, a francia forradalom idején.

Aki tanult ember és méghozzá intelligens is, ezeket a megszerzett tulajdonságokat soha nem tudja – és nem is akarja – levetni magáról.

A tudás hatalom – szól a mondás. Mert biztonságérzetet ad, habár a mai világban ugyanezt tartják a pénzről is. Csak a hatalmas különbség a kettő között az, hogy a tudást nem lehet ellopni, elverni, elveszíteni, és nemigen tud elértéktelenedni sem.

Egy emberi agy másodpercenként 10 milliárd műveletre képes. De vigyázat! Egy szuperszámítógép 360 milliárdra!

Csak figyeljünk, hogy a gépek felül ne kerekedjenek rajtunk! Vagy már meg is tették?