Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kánikulában ne csak vizet kapjon a gyerek

Érdekességek2017. augusztus 01.

Kánikulában az egyik legfontosabb dolog a folyadékpótlás, de figyelni kell arra, hogy a gyerek ne csak vizet vagy ásványvizet kapjon, mert ezek nem elegendőek az ásványi anyag pótlására. Dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója attól is óva inti a szülőket, hogy a hőségben jéghideg innivalót adjanak a gyerekeknek.

Maradjatok árnyékban

A professzor szerint amennyire lehet és amennyire megoldható, kerülni kell a nagy meleget: kihagyni a déli időszakot, az utca árnyékos oldalán közlekedni, csökkenteni az aktivitást. Ha nincs a lakásban légkondicionáló, akkor az esti órákban érdemes szellőztetéssel kihűteni a lakást, nappal pedig csukott ablakoknál, besötétítve átvészelni a kánikulát.

Kapjon a kicsi tejet, gyümölcslevet és levest is

A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik.  Ez akkor nem működik jól, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, ezért a szervezete nem termel elég verejtéket, illetve olyan ruha van rajta, ami megakadályozza , hogy ez elpárologjon.

Dr. Szabó András hangsúlyozta: ahhoz, hogy a verejtékezéssel elveszített sót pótolni lehessen, nem elég vizet vagy ásványvizet adni a gyereknek.  Azt javasolja, hogy a nagy melegben tejet, tápszert, gyümölcslevet vagy levest is kapjon a gyerek – ki, mit szokott -, mert ezekben van annyi elektrolit, amennyire a szervezetének szüksége van.

Hozzátette: a szülők általában tudják, hogy kánikulában a szokásosnál több folyadékra van szüksége a gyereknek, de előfordul, hogy túlzásba esnek, és annyit adnak neki, hogy emiatt enni sem tud. Arra kell figyelni, hogy a gyerek kapja meg ugyanazt a táplálékot, mint más napokon – hiszen annak is a nagy része, 70-80 százaléka vizet tartalmaz -, és ezen felül legyen a plusz folyadék.


Jeges üdítőt ne igyanak a gyerekek

Tévhit, hogy a szervezetet csak a hideg folyadék hűti le, ezért nem is tanácsolja senkinek, hogy jéghideg üdítővel, teával vagy vízzel oltsa a gyerek szomját a melegben. A folyadék úgy hűt, hogy kiválasztódik a verejtékmirigy által, majd a verejték elpárolog a bőrfelületről. Nyugodtan lehet akár langyos vagy meleg teát is inni, a verejtékezéssel  ugyanúgy hűt, mint a hideg – fűzte hozzá.

Napszúrás

Vigyázni kell a napsütéssel is, mert ha a kánikulában órákig a szabadban van a gyerek, akkor könnyen napszúrást kaphat. A rossz közérzettel, aluszékonysággal, fejfájással járó napszúrás – sok folyadékkal és hűtéssel – egy nap alatt otthon is „meggyógyul”, de ha ezekhez a panaszokhoz hányás is társul, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Beteg gyerek kánikulában

Dr. Szabó András kitért arra: ha valaki gyógyszert szed, ellenőrizni kell, hogy a nagy hőség befolyásolja-e annak hatását.

A professzor elmondta: a klinikán is megtesznek mindent azért, hogy a gyerekek a lehető legkevésbé érezzék a hőséget. Minden csecsemő-, és gyerekosztályon tudják hűteni a nagyobb tereket, megfelelő mennyiségű folyadékot biztosítanak a betegeknek (és a szülőknek is), valamint nem hagyják, hogy a gyerekek indokolatlanul fárasszák magukat, hanem ágyba parancsolják őket. Ez utóbbi azért is fontos, mert a keringési-, illetve szívproblémákkal küzdő betegek ilyenkor könnyen elájulhatnak. A nagy hőségben a megfelelő folyadékpótlás érdekében a szokásosnál hamarabb és gyorsabban adják az infúziót is.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.