Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jönnek a biztonsági elemmel ellátott gyógyszerek

Érdekességek2018. május 02.

Európa egyik legszerteágazóbb, legsokrétűbb informatikai adattárháza épül – évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer adatai rögzítik jövő évtől abba az EU-s adatbázisba, melynek célja, hogy megakadályozza a hamis gyógyszerek forgalomba kerülését. A gyógyszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjét ­­érinti az az új uniós rendelkezés.

A gyógyszerhamisítás, a hamis gyógyszerek határokon átnyúló forgalmazása és kereskedelme súlyos közegészségügyi kockázatot hordoz, a hamisított gyógyszerek esetében fennáll annak a lehetősége, hogy összetevőik nem kielégítő minőségűek vagy adagolásuk nem megfelelő, ami komoly veszélyt jelent az betegek számára. Éppen ezért az Európai Bizottság valamennyi tagállam számára kötelező rendeletet tett közzé, mely a gyógyszerek eredetiségvizsgálata érdekében két biztonsági elemet vezet be. A gyógyszeres dobozokon lesz egy kétdimenziós vonalkód, továbbá egy dézsmabiztos manipulálás elleni eszköz is.

A rendelet pontosan meghatározza azt, hogy kinek és hogyan kell ellenőriznie a gyógyszerek eredetiségét. Ez tulajdonképpen egy „végponttól végpontig” jellegű ellenőrzést jelent majd, a gyógyszerészeknek a kód alapján minden egyes doboz kiadása előtt meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az adott készítmény adatait a gyártó korábban rögzítette-e az adattárházban. Értékesítést követően a gyógyszerészek a kódot deaktiválják, így biztos, hogy a hamis termék fennakad a hálón, nem kerül a betegekhez.


A rendelet bevezetésének előkészítését a gyógyszer-ellátási lánc szereplői körében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet koordinálja – éppen ezért a mai napon, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján az Intézet főigazgatója tájékoztatja a kórházvezetőket a legfontosabb teendőikről és a legaktuálisabb információkról.

Dr. Pozsgay Csilla felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg Európa egyik legszerteágazóbb, legsokrétűbb informatikai adattárháza épül, évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer adatait, 4600 különböző gyártóhelyről jelentik majd be és mintegy 177 ezer gyógyszerérékesítő ponton (közforgalmú, valamint kórházi gyógyszertárban) deaktiválják majd.

Lesz néhány olyan „kézzel fogható” változás is, mellyel a betegek is szembesülnek majd. A rendelet 2016-ban lépett hatályba, ám csak 2019. február 9-től kell alkalmazni azt, így azok a készítmények, amelyek a rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően, biztonsági elemek nélkül kerültek forgalomba a lejáratuk napjáig árusíthatók lesznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy közel öt évig egy készítményből akár kétféle is elérhető lesz: a kódolt és kódolatlan változat is. A biztonsági elem elhelyezése miatt a gyógyszeres dobozok mérete változhat, megnövekedhet, ám a dobozban lévő gyógyszer közvetlen csomagolásának (bliszter, tartály, stb.) mérete nem változik, így előfordulhat, hogy a nagyobb dobozban csúszkál majd a készítmény. Mivel a betegek e! gy része bizalmatlan, ragaszkodik megszokott gyógyszeréhez és bármiféle változást nehezen fogad el, bizalmatlanná válik, így a gyógyszerészek tájékoztató, edukációs tevékenysége nélkülözhetetlen lesz az átállás folyamán.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet mindent elkövet azért, hogy az ellátórendszer valamennyi szereplője felkészült legyen, mint az OGYÉI főigazgatója hangsúlyozza: fontos, hogy egy egészséget támogató, a gyógyszerek felhasználásával kapcsolatban biztonságos környezetet teremtsünk a betegek számára.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)