Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jön a kullancsszezon! Mire figyeljünk, hogyan védekezzünk?

Érdekességek2023. március 23.

A kullancsok a természetes környezet részeként, mindig is itt voltak körülöttünk, így mára tévhitek egész sora kapcsolódik hozzájuk. Nem árt, ha tudjuk, mivel állunk szemben, mik ezek az élősködők, melyek az általuk terjesztett leggyakoribb betegségek, és mit tehetünk ellenük.  

Itt a tavasz, egyre több időt töltünk a szabadban. De mielőtt felkapjuk a túracipőt, és kisebb-nagyobb kirándulásokat teszünk a természetben, jó, ha tájékozottak vagyunk a kullancsokat illetően is.

Először is nem beszélhetünk általánosságban kullancsokról, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján a kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban közel kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).

Azt a tévhitet is eloszlathatjuk, hogy a kullancsok a fákról potyognak. Fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban, a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és várakoznak. A kiválasztott egyedre a lábukon lévő karmok segítségével másznak fel.

Ha megtalálják a számukra megfelelő felületet, táplálkozni kezdenek, mert fejlődésükhöz elengedhetetlen a vérszívás. Ami a kullancsot veszélyessé teheti, hogy a fertőzéseket vektorként – vérszívás közben – az emberbe juttathatják.

Közép-Európában az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett vírusos betegség az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás.

A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs, de a fertőzés védőoltásokkal megelőzhető.


A másik gyakori kullancs által okozott betegség a Lyme-kór, amelynek legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget leggyakrabban csak enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kíséri, de súlyosabb tünetek is felléphetnek. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.

Amivel még fontos tisztában lenni, hogy nem minden kullancs hordoz fertőzést, de a kockázat fennállhat, így érdemes egyeztetni háziorvosunkkal, hiszen az említett fertőzések közül az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyek segíthetnek a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás megelőzésében. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen szeretteink és saját magunk számára is.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.