Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jól mosunk kezet?

Érdekességek2025. február 15.

Mostál már kezet? – gyerekként halljuk, felnőttként kérdezzük. Olyan mondat ez, amely óhatatlanul belénk ivódik. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk. De vajon megfelelően tesszük-e?

Jól mosunk kezet? - Fotó: photodee © 123RF.comA kézmosásra már a kisgyermekeket is megtanítják az óvodában. De vajon mindig helyesen tesszük-e, nem kellene-e többször, és mindenre kiterjed-e a figyelmünk?

Mi az ideális vízhőmérséklet?

A víz ne legyen se túl meleg, se túl hideg. Előbbi nincs jó hatással a bőrre, utóbbi kevésbé hatékony. legyen inkább langyos a víz, az ideális hőmérséklet 25–40 fok. Ilyen hőfokon a víz már megbirkózik a kórokozókkal, anélkül, hogy felesleges hőhatásnak tenné ki a bőrünket.

Meddig tartson?

Ahhoz, hogy igazán hatékony legyen a kézmosás, legalább 20 mp-ig kell dörzsölni a kezünket.

Milyen legyen a szappan?

A sima szappannal valószínűleg nem nyúlunk mellé. Használhatunk antibakteriális szappant is, ami általában hatékony, azonban nem biztos, hogy minden esetben a legjobb választás, mivel egyes baktériumok rezisztenssé válhatnak általa.

Ezeket a területeket sokan kihagyják

Kutatások azt mutatják, hogy az ujjbegyekről, valamint a kézhátról meg-megfeledkezünk, és a hüvelykujj is kimarad több embernél.

Pluszveszélyforrások

Talán nem is gondolnánk, de egy étlap is potenciális veszélyforrás lehet, a telefonunkról nem is beszélve. Sőt, még egy író- asztalon is hemzseghetnek a kórokozók, anélkül, hogy észrevennénk azokat. Szóval fertőtlenítő takarítás listájára a kilincs és a telefon mellé nyugodtan felírhatjuk az íróasztalunkat és a klaviatúránkat is, és nyugodtan mossunk otthon is kezet akár látszólagos ok nélkül is.

Egy tipp a nyilvános mosdók kapcsán

Ha tehetjük, válasszunk egyszer használatos kéztörlő papírt kézszárításkor, mert az sokkal biztonságosabb, mint a kézszárító gép, amely miatt 2,5-szer több baktérium kerülhet a levegőbe, mint a papírtörlő használatával. Töröljük alaposan szárazra az ujjainkat, kéz- fejeinket, majd zárjuk el a papírtörlő segítségével a csapot, és az ajtót is a papírral nyissuk ki. A nyilvános mosdókban található Lucart szappanadagolók mindegyikébe hermetikusan védett hipoallergén termék kerül a maximális higiénia érdekében.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.