Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jól mosunk kezet?

Érdekességek2025. február 15.

Mostál már kezet? – gyerekként halljuk, felnőttként kérdezzük. Olyan mondat ez, amely óhatatlanul belénk ivódik. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk. De vajon megfelelően tesszük-e?

Jól mosunk kezet? - Fotó: photodee © 123RF.comA kézmosásra már a kisgyermekeket is megtanítják az óvodában. De vajon mindig helyesen tesszük-e, nem kellene-e többször, és mindenre kiterjed-e a figyelmünk?

Mi az ideális vízhőmérséklet?

A víz ne legyen se túl meleg, se túl hideg. Előbbi nincs jó hatással a bőrre, utóbbi kevésbé hatékony. legyen inkább langyos a víz, az ideális hőmérséklet 25–40 fok. Ilyen hőfokon a víz már megbirkózik a kórokozókkal, anélkül, hogy felesleges hőhatásnak tenné ki a bőrünket.

Meddig tartson?

Ahhoz, hogy igazán hatékony legyen a kézmosás, legalább 20 mp-ig kell dörzsölni a kezünket.

Milyen legyen a szappan?

A sima szappannal valószínűleg nem nyúlunk mellé. Használhatunk antibakteriális szappant is, ami általában hatékony, azonban nem biztos, hogy minden esetben a legjobb választás, mivel egyes baktériumok rezisztenssé válhatnak általa.

Ezeket a területeket sokan kihagyják

Kutatások azt mutatják, hogy az ujjbegyekről, valamint a kézhátról meg-megfeledkezünk, és a hüvelykujj is kimarad több embernél.

Pluszveszélyforrások

Talán nem is gondolnánk, de egy étlap is potenciális veszélyforrás lehet, a telefonunkról nem is beszélve. Sőt, még egy író- asztalon is hemzseghetnek a kórokozók, anélkül, hogy észrevennénk azokat. Szóval fertőtlenítő takarítás listájára a kilincs és a telefon mellé nyugodtan felírhatjuk az íróasztalunkat és a klaviatúránkat is, és nyugodtan mossunk otthon is kezet akár látszólagos ok nélkül is.

Egy tipp a nyilvános mosdók kapcsán

Ha tehetjük, válasszunk egyszer használatos kéztörlő papírt kézszárításkor, mert az sokkal biztonságosabb, mint a kézszárító gép, amely miatt 2,5-szer több baktérium kerülhet a levegőbe, mint a papírtörlő használatával. Töröljük alaposan szárazra az ujjainkat, kéz- fejeinket, majd zárjuk el a papírtörlő segítségével a csapot, és az ajtót is a papírral nyissuk ki. A nyilvános mosdókban található Lucart szappanadagolók mindegyikébe hermetikusan védett hipoallergén termék kerül a maximális higiénia érdekében.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

2025. november 08.

Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.