Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jól fogadták a gyógyszerszedési szokások javítása segédletet

Érdekességek2019. június 23.

Fotó: pixabay.com

A megkérdezettek többsége jól fogadta, hasznosnak ítélte a gyógyszerszedési szokások javítására összeállított, betegeknek szóló segédletet – derült ki a pilot program eredményeit ismertető budapesti szakmai konferencián.

A tavaly októberben indult, “Gyógyszereim 5xM” – mit, miért, mennyit, mikor, miként?” elnevezésű lakossági ismeretterjesztő program célja összegyűjteni azokat az információkat, amelyek még jobban hozzájárulhatnak a gyógyszert szedő betegek úgynevezett terápiahűségéhez.

Somogyi Orsolya szakgyógyszerész, a program szakmai vezetője a GrandExpo gyógyszerészeti szakkiállításon elmondta, a kiadvány mellé egy kérdőívet mellékeltek, amelyen a betegek értékelhették a segédlet hasznosságát.

A felmérésben nyolcvan közforgalmú patika vett részt és 1082 kérdőívet dolgoztak fel. A kérdőívet legtöbb esetben nők töltötték ki, a legtöbb válaszadó 51 és 70 év közötti volt.

A megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy öt vagy annál több gyógyszert szed egyidejűleg. Az eredmények szerint a segédlet a válaszadók több mint 90 százalékát segítette abban, hogy magabiztosabban tegye fel kérdéseit gyógyszerei kiváltásakor a patikában, és szintén 90 százalékuk mondta azt, hogy a kiadvány elolvasása óta nagyobb figyelmet szentel a gyógyszerei szedésével kapcsolatos tudnivalóknak.

Fontos eredmény, hogy a kiadvány a megkérdezettek csaknem felét segítette abban, hogy célirányosan változtathasson eddigi, esetleg helytelen gyógyszerszedési szokásain.


A megkérdezettek 85 százaléka tisztában van azzal, hogy a helytelen gyógyszerszedés komoly kockázatot rejt, és a válaszadók 52 százaléka mondta azt, hogy tartalmazott számára új információkat a kiadvány. Új ismeretként a legtöbben a gyógyszer-élelmiszer, illetve a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásról szóló információs részt jelölték meg.

Kovács Erzsébet, a debreceni Kenézy Gyógyszertár vezetője a szakmai kerekasztal-beszélgetésen úgy vélte, hogy a gyógyszerészek – az orvosokkal együttműködve – nagyban hozzájárulhatnak a betegek terápiahűségéhez.

Zelkó Romána, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja arról beszélt, az eredményes gyógyszeres terápiához nemcsak a jó minőségű gyógyszerek, hanem a tájékozott beteg együttműködése is szükséges. Mint mondta, a gyógyszerészek oktatása során ma már a hangsúly nem csak az ismeretanyagon van, egyfajta integratív szemlélet is szükséges, hogy a gyógyszerész partnere tudjon lenni mind a betegnek, mind az orvosnak. Ehhez a gyakorlati, klinikai képzés erősítése szükséges.

Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke azt vetette fel, hogy sokkal több közös kurzus kellene az orvosoknak, gyógyszerészeknek, egészségügyi szakembereknek, mert ez a későbbi együttműködésben segíthetné őket. Aláhúzta, a gyógyszeres terápiák folyamatos fejlődésével óriási szükség van a folyamatos továbbképzésekre is.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a betegek terápiahűségének erősítését szolgáló program egy komplex feladat. A kamara évek óta sürgeti például egy patikusoknak szóló egységes úgynevezett interakciós adatbázis összeállítást, ami nagyban segítené munkájukat.

Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatójának véleménye szerint a betegek terápiahűségének erősödése hozzájárulhat a magyar lakosság halálozási és megbetegedési mutatóinak javulásához. Ezen kívül úgy vélte, a gyógyszerészi gondozás, a betegek támogatása, információval ellátása “örök érték marad”, ez az egyik legfontosabb szempont a gyógyulásban.

A betegeknek és a gyógyszerészeknek készült kiadvány és program a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Semmelweis Egyetem közös projektje, amelyet a Hungaropharma támogatott.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”