Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jó tanácsok a szobatisztaságra szoktatáshoz

Érdekességek2020. február 04.

Fontos esemény a kisgyermek életében – és általában kihat az egész családéra is –, amikor elhagyjuk nála a pelenkát, szobatiszta lesz.

Fotó: 123rf.comSokszor aggódunk miatta, hogyan, mikor sikerül, de könnyebben fog menni, ha elfogadjuk a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, és semmilyen pressziót nem gyakorlunk a kicsire. Az éjszakai pelus elhagyását pedig jóval későbbre kell halasztanunk. Fontos, hogy a szobatisztaságra szoktatás a kellő időben, mindenképpen a kicsi ellenkezése nélkül sikerüljön.

Milyen korú gyereknél kezdjünk foglalkozni vele?

Természetesen addig nem aktuális a szobatisztaságra szoktatás, amíg nem tud járni a kisgyermek. A legjobb, ha 18 hónapos és 2 éves kor között megy végbe annak megtanulása. Hiszen ebben a korban még a mindennel ellenkezés kora előtt van a kicsi, és könnyebben boldogulunk vele e téren is. Kedvező jelek lehetnek a szoktatás megkezdésére, amikor észrevesszük, hogy a kicsi pihenője után száraz a pelenka, vagy észleljük, hogy csemeténk meg akar szabadulni a pelenkájától. 

Hogyan szoktassuk?

Egyik „alapszabály”, hogy egy kisgyermeket nem szabad erőltetni a szobatisztaság tekintetében sem. Vannak olyan kicsik, akik jó ideig nem törődnek az ilyesmivel, és nem is éreznek semmilyen késztetést a bilire járásra. Akkor sem, ha megmutattuk annak használatát, és próbáltuk elmagyarázni, az ő kis szintjén, a pelenka elhagyásának előnyeit. Ilyen esetekben különösen ajánlott, hogy rendkívül óvatosan kezdjünk hozzá a szoktatáshoz, mintha egy játékról lenne szó. E cél érdekében válasszunk valamilyen, a kisgyereknek tetsző, színes, vagy ha kapunk az üzletben, állatfigurás bilit, és hagyjuk, hadd ismerkedjék vele – akár még pelenkásan is üljön rá néhányszor.

Utána mondhatjuk neki, hogy meztelen popsival kell ráülni, és meg fogja szokni. Amellett bízzuk magunkat testi szükségletei ritmusára, és vegyük célba azokat az időpontokat a bilire ültetéshez, amikor amúgy is pelenkázni kellene a kicsit. Kezdetben meghatározhatunk adott „bili-napot” is, amikor előre szólunk neki a dologról. A könnyebb szoktatáshoz ajánlott még, hogy játékos módon kétóránként ültessük a bilire, és legfeljebb 10 percig hagyjuk ott üldögélni, amíg valószínűleg lesz egy kis vizelet. Amellett a fürdőszobában, vagy a WC-ben helyezzük el a bilijét, hogy megismerje az ilyen helyiségek funkcióját a lakásban.


Télen nehezebb a szoktatás?

Lehet, hogy jobban fázik a popsija, még a fűtött lakásban is a bilin üléskor. Amikor eljutunk addig, hogy a bilin csücsül, egy ideig maradjunk mellette. Ha bármilyen jelét adja, hogy elege van belőle, mert fázik, rögtön állítsuk fel róla és öltöztessük fel. Erőltetés nélkül kezdhetjük újra a biliztetést két óra múlva. Ne aggódjunk amiatt, hogy nyáron, kisebb öltöztetési procedúrával, a jó meleg időben könnyebben menne a szoktatás – megfelelő módszerekkel télen is sikerülni fog!

Ötletek ahhoz, hogyan bátorítsuk

Különböző eszközökkel előnyösebbé tehetjük a kisgyermek számára a szoktatást. Például, átszűrődhet némi, gyermekeknek szóló zene a fürdőszobába, vagy a mellékhelyiségbe. Ha elfér, játékpolcot is betehetünk a bili közelébe, hogy üldögélés közben, ha akar, nyúljon oda valamelyik játékáért. Egyes megfigyelések szerint a vízcsapot is nyitva hagyhatjuk a biliztetési idő alatt, mert a folyóvíz hangja ösztönzőleg hathat a gyermek vizeletürítésére. Fontos, hogy szoktatás előtt, vagy közben magyarázzuk el ennek a változásnak az értelmét: pl. sokkal felszabadultabb lesz utána, tisztán, szárazon jobban fogja érezni magát játék közben is.

Mit tegyünk, ha elutasítja a bilit?

Semmiképp ne csináljunk belőle nagy ügyet – mondjuk el neki, hogy legközelebb biztosan lesz kedve hozzá. A megnyugtatás kedvezően fog hatni rá, és rövidesen megint próbálkozhatunk. Ha mégis leblokkol, és kitartóan húzódozik, várjunk akár néhány hetet is az újrakezdéssel. Változó lehet maga a szoktatás időtartama is: amennyiben fokozatosan végezzük, pár hét, vagy akár néhány nap is elég lehet hozzá, attól függően, kezdetben mennyire volt elutasító a kicsi. Az éjszakai szobatisztaságra szoktatás később következzék be: a leggyakrabban 3-4 éves kor fölött, és csak akkor hagyjuk el a pelenkát az ágyban, amikor a gyerek beleegyezik.

Kell-e dicsérni a gyereket, ha sikerült a dolog?

Igen, feltétlenül meg kell mondani neki, milyen ügyes volt, sőt valami aprósággal jutalmazni is lehet az elején. De ez ne tartson sokáig, nehogy a bilizés után mindig várja, hogy kap valamit. Azt is tanácsolni lehet, hogy kezdetben ne öntsük ki a bili tartalmát anélkül, hogy megmutatnánk és elmagyaráznánk neki, annak hol a helye. Utána szoktassuk a kézmosáshoz is, és újra dicsérjük meg, ha legközelebb magától eszébe jut!

És ha órákig visszatartja?

Ennek legtöbbször félelem lehet az oka. Akkor szokott félni a kisgyermek a bilizéstől, ha pl. a székelés szoruláskor némi fájdalommal jár, vagy környezetváltozás (költözés, nyaralás, nagyszülőknél tartózkodás stb.) miatt felborul a napirendje, biológiai ritmusa. Ha több napon át nincs széklet, természetesen forduljunk a gyermekorvoshoz. Nyugtassuk meg közben a kicsit, hogy a doktor bácsi olyasmit fog adni neki, amitől sikerülni fog a dolog. Előfordul olykor az is, főleg a szoktatás elején, hogy a székeléshez pelust kér. Természetesen adjunk neki egy-egy alkalomra – de ne aggódjunk, ez nem jelenti a visszatérést a pelenkához. Egy idő után már nem fogja igényelni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.