Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jelentősebb fennakadás nélkül elindult az elektronikus egészségügy rendszere

Érdekességek2017. november 08.

Jelentősebb fennakadás nélkül elindult az elektronikus egészségügy rendszere - írta közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata november 1-jétől vált kötelezővé minden közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató számára.

A közlemény szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kontakt centerében megerősített szolgálat működött annak érdekében, hogy az EESZT országos kiterjesztésének első, éles napján segítsék a szolgáltatókat az esetleges problémák megoldásában. A kontakt centerbe nem érkezett olyan jelzés, hogy lenne olyan csatlakozásra kötelezett háziorvosi szolgálat vagy gyógyszertár, ahol ne lenne legalább két elektronikus-személyigazolvány (eSzig) kártyaolvasó. A járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények számára - az igényelt mennyiségben - ennél minden esetben jóval több kártyaolvasót szállítottak ki - írta az államtitkárság

Kiemelték, hogy az ÁEEK munkatársai a következő napokban is folyamatosan segítik a csatlakozók munkáját. Emellett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. call centerét is hívhatják az intézmények.

Az államtitkárság közleménye szerint az EESZT megindításának első napján több mint 4,6 millió "eseményt" rögzítettek az egészségügyi szolgáltatók, és több mint 181 ezer e-receptet küldtek be a rendszerbe. November 1-jéig összesen 9744 szolgáltató indította el az intézményi csatlakozást, közülük több mint 7500-an már aktívan dolgoztak a térben - közölték.


Az EESZT egy ágazati portál az egészségügyi szféra regisztrált felhasználóinak, e zárt szakmai portálon többek között megteremtik az egykapus jelentésküldés lehetőségét, a háziorvosok, szakorvosok számára közvetlenül elérhetővé válnak a saját vagy a kezelt betegre vonatkozó adatok, és az intézményi ellátási dokumentumok is.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez a lakosságnak nincs szüksége e-személyire, azonban a páciensek rendelkezhetnek arról, milyen beteginformációkhoz adnak hozzáférést. A rendszert használó orvosoknak, asszisztenseknek ugyanakkor szükségük lesz elektronikus személyi igazolványra.

A rendszer bevezetését több hónapos próbaidőszak előzte meg.

Az EESZT-hez jövő novembertől csatlakozik az Országos Mentőszolgálat, akkortól a magánszolgáltatóknak is kötelező lesz belépniük a rendszerbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.