Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jaj, élősködők az arcomon!

Érdekességek2021. május 18.

Fotó: gettyimages.com

A rosacea főként nők körében fordul elő, kezelés nélkül egyre súlyosbodó tünetekkel. A bőrpanaszok kezelésének ma már több módja is létezik. Peterman Krisztina kozmetikus véleménye szerint azonban az eredmény egyik esetben sem lehet tartós, ha a kiváltó okot nem szüntetjük meg. A rosacea kialakulásában a Demodex atka jelenléte is szerepet játszhat, érdemes ezért első körben szűrővizsgálatot végeztetni.

Borvirágos orcák

A rosacea kialakulása örökletes tényezőkkel, vagy hormonális változásokkal függ össze, nők körében jellemzően a menopauza időszakában, 40-50 éves kor között jelentkezik. Ritkábban ugyan, de férfiakon is kialakulhat, tünetei leginkább a túlzott alkohol fogyasztás következtében jelentkező borvirágos orra, arcra jellemzőek.  A kezdetben enyhe enyhe bőrpír, majd megmaradó értágulatok után gennyes csomók is megjelenhetnek, majd végső stádiumban a sűrű csoportokban elhelyezkedő csomók összefüggővé vállhatnak, és – főként férfiaknál, jellemzően az orr vagy az áll területén – kialakul a  rhynophymaként, vagyis karfiolszerűen megvastagodott bőr néven ismert torzító elváltozás.

A probléma gyökere

A rosacea kezelése során elsősorban érösszehúzó, gyulladáscsökkentő készítményeket alkalmazunk – mondja Peterman Krisztina. A bőrproblémák kapcsán azonban gyakran előfordul, hogy a megfelelő hatóanyagokkal történő külső kezelések mellett egyéb, a háttérben meghúzódó problémákat is szükséges orvosolni, a kezelés sikerességének érdekében. Az arcon megjelenő tünetek összefügghetnek egyéb gyomor-bélrendszeri betegségekkel, azok gyulladásával is, de a rosacea hátterében vérnyomás ingadozás, vagy az arcbőrön élősködő atkák is állhatnak. A Journal of Medical Microbiology 2012-es számában közölt egy kutatást, mely a Demodex atkák egy csoportjának, a Dermodex brevis egyik baktériumát, a Bacillus oleronius-t hozta összefüggésbe a rosacea megjelenésével.

Apró élősködők

A kutatásban azt vizsgálták, hogy a rosacea kezelésében miért bizonyultak hatékonynak egyes antibiotikumok és miért nem a gyulladáscsökkentő hatású kortikoszteroidok. Feltételezték, hogy így valójában nem önmagában a gyulladás, hanem baktérium jelenléte játszik szerepet a tünetek megjelenésében. Vizsgálódásaik során meg is találták a kérdéses baktériumot, mégpedig a Demodex brevis atkákban, melyek jelenléte a felnőtt lakosság közel 40 százalékánál kimutatható. A kutatásból az is kiderül, hogy a rosaceás betegek arcán tízszer több atka található. A baktériumok az atkák pusztulását követően jutnak a bőrre meglehetősen gyakran, hiszen az egyes atkák életciklusa mindössze 14-28 nap. Az atka igen gyorsan szaporodik, egy alkalommal 12-14 petét rak le a faggyúmirigyekben, a folyamatos körforgás tehát – kezelés hiányában – maximálisan biztosított. A Demodex baktériumainak, a rosacea megjelenésében játszott szerepét erősíti az a megfigyelés is, miszerint a betegek tünetei felerősödnek két, az atkák elszaporodásának is igen kedvező külső körülmény hatására: napsütés (meleg) és magas páratartalom.


Mikroszkóppal vizsgálható

A Demodex atkák szabad szemmel nem látható, 0,1-0,4 milliméter hosszúságú élősködő. Vizsgálata ezért mikroszkóppal történik, teljesen fájdalommentesen végezhető. Az alapos áttekintést követően, amennyiben bebizonyosodik az atkák jelenléte az arcbőrön, a kezelés egyéntől, a tünetek milyenségétől függően folytatódhat – magyarázza a kozmetikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.