Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ízületeink egészsége és védelme

Érdekességek2020. július 01.

Az emberi szervezetben több mint 170 ízület található, amelyek védik és összekapcsolják a csontokat, továbbá lehetővé teszik a merev vázrendszer mozgását. Ízületeink egészsége jelentősen befolyásolja mozgásunkat, ily módon életminőségünkre is hatással van.

Fotó: 123rf.comPorckérdés

Az ízületi porc 70% vízből, 15% kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel. A kollagénrostok szilárdítják és a nagyobb erőbehatással szemben ellenállóbbá teszik a porcszövetet. Felépítésükben nagy mennyiségű kéntartalmú aminosav vesz részt, ezért fontos szervezetünk számára a megfelelő kénbevitel. A porc rugalmasságát a glükózaminból és kondroitin-szulfátból felépülő proteoglikánok biztosítják. Ezen két rostrendszer térhálóként egymásba kapaszkodva alkotja a porc vázát. Ez az ízületi kötőszövet életünk során folyamatosan lebomlik és újjáépül. Sajnos a folyamat az életkor előrehaladtával jelentősen lassul, és egyre gyakrabban fordulnak elő az ízületeket érintő megbetegedések, melyek lehetnek gyulladásos illetve kopásos (degeneratív) eredetűek. 50 éves kor felett a leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés az artrózis, amely a kopásos ízületi betegségekhez tartozik.

Legfőbb alkotók

A porcok védelme érdekében alkalmazott étrend-kiegészítőkben gyakran megtaláljuk az ízületeket felépítő anyagokat: kollagént, glükózamint és kondroitin-szulfátot.

Az ízületek megújulásának alappillére a glükózamin, melynek az ízületek felépítésén túl, a gyulladások mérséklésében is szerepe lehet. A glükózamin egy természetes vegyület, azonban még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett sem mindig biztosított a megfelelő bevitele. Vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően biztosítja az ízületi porc megfelelő rugalmasságát. Glükózaminkúra során ajánlott nagy mennyiségű vizet fogyasztani.


Az íFotó: gettyimages.comzületi porcokon kívül a bőrben, a csontokban, a szaruhártyában és az artériák falában is megtalálható kondroitin-szulfát szintén jelentős vízmegkötő tulajdonsággal rendelkezik, valamint serkenti az ízületi folyadék termelését, pontos hatásmechanizmusa azonban nem ismert. Feltételezhető, hogy szerepet játszik az ízületek normál működésének és épségének megőrzésében, továbbá fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Több tanulmány megerősítette a glükózamin és a kondroitin-szulfát kombinációban történő alkalmazásának előnyeit.

Az étrend-kiegészítőkben alkalmazott glükózamin és kondroitin-szulfát hatását elősegíti a megfelelő mennyiségű C-vitamin bevitele. Glükózamin, valamint kondroitin alkalmazása során mellékhatásként enyhe gyomor-bél rendszeri panaszok jelentkezhetnek, terhesség, valamint ismert túlérzékenység esetén alkalmazásuk nem javasolt. Habár mindkét hatóanyagot ízületi betegségekben szenvedők milliói fogyasztják, alkalmazásuk és pontos indikációik porckopásban és egyéb ízületi megbetegedésekben nem tökéletesen feltárt, további kutatásokat igényel.

A porcok ellenálló képességért felelős kollagén hiánya szintén ízületi fájdalmakhoz vezet, alkalmazása kopásos eredetű ízületi megbetegedésekben ajánlott. Az ókori Kínában marhacsontokból főtt erőlevessel gyógyították az ízületi kopás okozta fájdalmakat. A kéntartalmú aminosavakban gazdag hidrolizált kollagént napjainkban is szarvasmarhák, illetve sertések bőréből és csontjaiból állítják elő. Feltételezhető, hogy a hidrolizált kollagén elősegíti az ízületekben zajló kollagénszintézist.

Kénes fürdő és társai

Megfelelő étrenddel számos betegség kialakulása megelőzhető; ízületeink védelme érdekében előnyös lehet a magas E-vitamin és ómega-3-zsírsav-tartalmú étrend, továbbá a kollagénrostok felépítéséhez szükséges fokozott kénbevitel. A kén ízületekre kifejtett jótékony hatása miatt ízületi megbetegedésekben kifejezetten ajánlott a kénes gyógyfürdő alkalmazása.

A bőrön át felszívódó kén gyulladáscsökkentő hatása révén javítja a degeneratív ízületi megbetegedésben szenvedők állapotát, csökkentheti az ízületi gyulladás esetén fellépő fájdalmat. Számtalan zöldségben, többek között a brokkoliban, a fokhagymában, a hagymában és a retekben is megtalálható a metil-szulfonil-metán (MSM), amelynek 34%-a kén, ezért ajánlott ezek rendszeres fogyasztása, illetve az MSM étrend-kiegészítőként történő bevitele.

Szervezetünk minden sejtjében megtalálható az S-adenozil-L-metionin (SAMe), amely egy kéntartalmú esszenciális aminosavból, a metioninból keletkezik. Nemcsak a csontok és ízületek egészségének megőrzésére, hanem a depresszió kezelésére és a hangulat javítására, valamint különféle májbetegségek kiegészítő terápiájaként is ígéretesnek tartják. Jótékony hatása csak néhány hét elteltével jelentkezik. Az S-adenozil-L-metionin kúraszerű alkalmazását érdemes B6-, B12-vitamin, valamint folsav bevitelével kombinálni.

Fotó: 123rf.comKis színes

A kialakult ízületi gyulladás kezelése során gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szereket alkalmazhatunk, amelyek közt olyan természetes eredetű gyulladáscsökkentők is megtalálhatók, mint például a kurkuma. Ezt a Délkelet-Ázsiában őshonos növényt az indiai népgyógyászat több ezer éve alkalmazza különféle betegségek kezelésére. A növény hatóanyagai a kurkuminoidok, melyek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatással rendelkeznek. A kurkuma alkalmazása ízületi gyulladás és rheumatoid arthritis esetén megalapozottnak tűnik. Terhesség, szoptatás alatt kurkumatartalmú étrend-kiegészítők fogyasztása nem ajánlott.

>Bár ízületeink védelmében nagy szerepe van a megfelelő testmozgásnak, a sérült porcokat, ízületeket nem szabad tovább terhelni. A porcerősítő készítmények fogyasztása idősebb emberek számára, porckopás, porckorongsérv, sportsérülések esetén, túlsúlyos, valamint megterhelő fizikai munkát végző emberek részére lehet ajánlott. Ha ízületi betegségek kezelése vagy megelőzése érdekében gyógyszer vagy étrend-kiegészítő alkalmazása mellett dönt, konzultáljon orvosával, mivel ezek fogyasztása befolyásolhatja egyes krónikus betegségekben alkalmazott gyógyszerek hatását! Fontos tudni, hogy a porcvédő készítmények hatása nem azonnali: a szerek hatása rendszerint csak késleltetve, legalább 2-3 hét elteltével jelentkezik, és csak kiegészítő hatású.

Dr. Tóth Barbara
egyetemi adjuntus
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar,
Farmakognóziai Intézet,


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az állati és a növényi fehérjék közötti lényeges különbségek

2025. július 19.

Aminosav-összetétel: Az állati fehérjék – például a hús, tejtermékek és tojás – általában „teljes fehérjéknek” számítanak, mert természetes formájukban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat az emberi szervezet számára. A növényi fehérjék – például hüvelyesek, gabonák, magvak – viszont gyakran valamely esszenciális aminosavban (például metioninban vagy lizinben) alacsonyabb mennyiséget tartalmaznak, így többféle növényi fehérje kombinációja lehet szükséges a teljes aminosav-profil biztosításához.

Felszívódás és biológiai érték: Az állati fehérjék biológiai értéke általában magasabb, vagyis hatékonyabban hasznosulnak a szervezetben. A növényi fehérjék emésztése néha hátráltatott lehet a rostok és bizonyos antinutriensek miatt, amelyek csökkenthetik az emészthetőséget. Az antinutriensek olyan természetes növényi vegyületek, amelyek bizonyos tápanyagok (például ásványi anyagok vagy fehérjék) felszívódását csökkenthetik, negatívan befolyásolhatják. Ilyenek például a fitinsav (teljes kiőrlésű gabonákban), a lektinek (babfélékben), az oxalátok (spenótban) és a tanninok (teában, kakaóban). Viszont megfelelő előkezeléssel (főzés, áztatás, fermentálás) hatásuk csökkenthető.

További tápanyagok és egészségügyi hatások: Az állati eredetű élelmiszerek gyakran tartalmaznak olyan mikrotápanyagokat, mint a vas, B12-vitamin, cink, amelyek fontosak, de magas telített zsírsav-tartalmuk miatt bizonyos egészségügyi kockázatokat is hordozhatnak. A növényi források esetében a fehérjék mellett magas a rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalom szól.

Nyár, medence és ismét felfázás? Mit kezdhetünk a kiújuló húgyúti fertőzéssel?

2025. július 19.

Felfázásnak nevezzük, de valójában húgyúti fertőzés vagy cisztitisz a neve annak a kínzó tünetekkel járó betegségnek, amely sok nőt visszatérően érint. De vajon mi köze a kiújulásnak a nyári strandoláshoz, esetleg a szabadosabb partnerkapcsolatokhoz? Feltétlenül szükséges-e antibiotikumos kezelés vagy tehetünk magunk is a gyógyulásért? Dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa válaszolt a leggyakoribb kérdésekre.   

A „felfázásnak” csak rizikófaktora a hideghatás!

A közkeletű felfázás elnevezés meglehetősen pontatlan a kínzó vizelési ingerrel, fájdalmas vizeléssel járó betegségre, mert bár az altestet érő hideghatás valóban elősegítheti kórokozó okozta húgyhólyag-gyulladás kialakulását, ugyanakkor más tényező is kiválthatja a jellegzetes panaszokat. Ilyenek többek közt:
– kis, távozóban lévő vesekő és annak kezelése,
– egyes fogamzásgátló módszerek, mint a spermicid krémek és spirál használata,
– rossz szokások (például, ha nem ürítjük ki teljesen a hólyagot a vizelés során, vagy ha hátulról előre irányuló mozdulattal használjuk a vécépapírt).
– húgyúti katéterezés,
– a nemi élet (főként a gyakori partnerváltás),
– meleg vizes medencék használata.
A nőknél sokkal gyakoribb megbetegedésnek számos hajlamosító tényezője is ismert, mint például a terhesség, a cukorbetegség, a valamilyen ok miatt nem teljesen kiürülő vizelet okozta vizelet-visszamaradás, férfiaknál a prosztata megnagyobbodás. Akinél több hajlamosító tényező is fennáll (önálló rizikófaktornak számít a stressz is), az esetleg számolhat a panaszok újabb és újabb visszatérésével. 

Kiújuló betegség esetén mélyebben is keresni kell az okot

Kiújuló húgyúti fertőzésről akkor lehet beszélni, ha egy év alatt legalább négyszer jelentkezik a betegség, ami igen gyakori a nők körében (bár férfiaknál is előfordulhat). Ugyanakkor éppen a visszatérő jelleg miatt nem minden esetben szabad úgy kezelni a cisztitiszt, mintha a „csak” akutan jelentkezne.
– Ha egy női páciens jelentkezik kiújuló alsó húgyúti panaszokkal, érdemes alaposabban kivizsgálni a hátteret. Gondolni kell például a bakteriális vaginózisra is, amit a baktériumok túlzott elszaporodása okoz. Ez meglehetősen gyakori jelenség, és kezelésének célja a felszaporodott kórokozó legyőzése (adott esetben antibiotikummal), majd a hüvely természetes baktériumflórájának helyreállítása. Ugyanakkor, ha a panaszok időről időre kiújulnak, azt is vizsgálni kell, nincs-e valamilyen anatómiai vagy funkcionális anomália a háttérben. Ha ezt sikerül azonosítani, elkerülhetjük a felesleges antibiotikumos kezelést. Jó néhány esetben a kivizsgálás során az is kiderülhet, hogy mégsem a kiújuló húgyúti fertőzés, hanem például ún. hiperaktív hólyag vagy hólyagfájdalom szindróma, hüvelyi gyulladások, húgycsőgyulladás, húgyúti kövesség vagy petefészek ciszta okozza a kínzó tüneteket – hangsúlyozza dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. – Ha véres vizeletürítés is társul a tünetekhez, vagy tünetek nélkül véres a vizelet, az mindig részletes vizsgálatot igényel. Ezért lehet akár többféle vizsgálatra is felkészülni az alapvető laborvizsgálaton túl, mint a vizelettenyésztés, a maradék vizelet meghatározás, az uroflow vizsgálat, a hasi ultrahang, a húgyhólyag-tükrözés, ritkábban a natív vagy kontrasztos röntgenvizsgálatok, a CT.

Leégett a bőre?

2025. július 18.

Hasznos tudni, hogy mivel kezelje a napégette bőrt

Nyár, nyaralás, napsütés, napégés… Az utóbbi nem játék, hiszen a kellemetlen panaszokon túl a napégés vagy leégés a bőr ráncosodásának, öregedésének az előszobáját és egyes esetekben akár a bőrrák kiindulópontját is jelenti.

A legjobb lenne a napégést megelőzni! Ha azonban kivédeni nem sikerül, akkor mindenképpen törekedni kell a szakszerű kezelésére.

Milyen tünetekkel jár a napégés?

Minél több időt tölt valaki minél nagyobb intenzitású napfényen, annál inkább ki van téve az ultraibolya (UV)-sugárzás káros hatásának, így a napégésnek is. A bőr rózsaszínűvé, majd pirosas, vöröses árnyalatúvá válása mellett a melegérzet és a bőr megérintésekor tapasztalható perzselő, égő érzés egyaránt arra utalnak, hogy túl nagy dózisban volt a bőr a napsugárzásnak kitéve.

Az extrém erősségű napsugárzásnak való kitettséget követő pár órán belül


fájdalom,
viszketés,
hólyagosodás,
hólyagnedvedzés,
duzzanat egyaránt tapasztalható a bőrön.


Súlyosabb esetben a panaszok nem korlátozódnak csupán a bőrre, és egyéb tünetek is megjelennek, így például a fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, gyengeség vagy akár láz.

A napégéssel társuló egyik legnagyobb veszély a kiszáradás, és itt nem csak a bőr szárazzá válásáról van szó, hanem a szervezet só- és vízháztartási egyensúlyának felborulásáról. Megfogadandó a tanács, hogy napégéses panaszoknál az érintettek hűvös, elsötétített helyiségben tartózkodjanak és gondoskodjanak a bőséges folyadékbevitelről, lehetőleg tiszta víz formájában. A langyos vizes zuhanyzás kellemes érzést adhat, érdemes tusfürdőt nem használva, csupán tiszta vízzel tusolni. Az öltözetet illetően szellőző (pamut), nem szoros és lehetőleg nem műszálas ruházat viselése javasolható. Megjegyzendő, hogy az alkoholos italok fogyasztása szárító hatású a szervezetre, vagyis a „becsípett” állapotban való leégés súlyosabb következményekkel járhat, mint a józan állapotban szerzett napégés, illetve a leégett állapotban való italozás tovább ronthat az állapoton.