Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Itt a tavasz és a pollenallergia

Érdekességek2018. április 26.

Virágzik a mogyoró, az éger, a nyárfa, a nyírfa, a kőris, a platán, a bükk, és sajnos virágoznak a különböző gyomnövények is. Az emberek több mint egynegyede szenved valamilyen allergiában, és az allergiások száma folyamatosan növekszik. Sajnos ez a növekedés a gyermekek körében még jelentősebb. 

Mi az allergia?

Az allergia a test válaszreakciója egy olyan anyaggal szemben, ami önmagában nem káros, de az arra fogékony egyénekben az immunrendszert működésbe hozza, hogy védekezzen ellene, és ez kényelmetlen, sokszor a mindennapjainkat pokollá tevő tünetekkel jár. Valójában az allergia esetén az immunrendszer túlreagál valamit, ami nem is károsítaná a szervezetünket. Tehát egy hibás reakcióról van szó.


Melyek az allergiás tünetek?

Az allergiás betegeknél - függetlenül attól, hányféle dologra allergiásak - a tünetek mindig ugyanolyan formában jelentkeznek. Ellenálló képességük az arcüreggyulladással és más légúti megbetegedésekkel szemben is csökken.

Ezek az enyhe kellemetlenségtől a napi tevékenységet súlyosan zavaró panaszokig terjedhetnek:

Ételallergiák bármilyen emésztőszervi zavart okozhatnak. Felerősödhet a szaglás, látás, ízérzékelés, tapintásérzet olyan mértékben, ami már irritáló, zavaró hatású. Később asztma, ekcéma, krónikus fejfájás, letargia, koncentrációzavar alakulhat ki.

Mi válthatja ki az allergiát?

Az allergiás reakciót a környezetünkben található bármilyen anyag kiválthatja. A reakciót kiváltó anyagot allergénnek nevezzük, mely általában valamilyen fehérje természetű, vagy fehérjét is tartalmazó anyag. Ha az allergén nem fehérje (pl.: penicillin), akkor előbb a szervezetben hozzá kell kötődnie valamilyen fehérjéhez, hogy kiváltsa a reakciót.

Melyek a leggyakoribb allergének?

A leggyakoribb allergének a fű és fafélék virágpora (pollen), a házipor, a poratka, a penészgombák, az állatszőr és az élelmiszerek. Kevésbé gyakran okoznak allergiát a magvak, gyümölcsök és a latex (ez utóbbi egyre több termékben benne van, éppen az allergiát okozó növényi összetevők kiváltására).

Az allergia egy bonyolult folyamat

Az immunrendszer allergénre adott válasza egy több lépcsőből álló folyamat. Ennek során számos anyag szabadul fel, amely az immunsejtek közötti kommunikáció eszköze. Az immunrendszer működése, mind allergia, mind valódi betolakodó elleni védekezés esetén egy bonyolult, többszörösen egymásra ható folyamat, ami kezdetben fokozódik, de végül le is kell csendesíteni. A reakció részeként különböző szabályozó anyagok termelődnek. Ilyenek például a hisztamin és származéka, melyek értágulatot okoznak, hogy minél több fehérvérsejt érkezhessen az adott területre. Ez az anyag felelős a legtöbb tünetért, így a gyógyszeres terápia is ennek a gátlására irányul.

Bizonyos immunsejtek feladata az, hogy megjegyezzék az allergént, s így legközelebb még gyorsabban fel tudjanak lépni ellene. Ezért is lehetséges, hogy második, harmadik alkalommal erősebbek a tünetek annál, mint amikor először megjelent az allergiánk. Az allergiát általában a hisztamin termelődését gátló készítményekkel szokták kezelni, ha azonban ezek nem elegendők, akkor jön a nagyágyú, a szteroid. Ez az összes immunreakciót gátolja, nem beszélve szervezetünk más működéseiről.

Tanácsok allergiásoknak

Az allergéneket nem könnyű eltávolítani a környezetből, de néhány módszerrel csökkenteni lehet az allergiás beteget érő pollenmennyiséget.

Étrend-kiegészítők allergia esetén

Sokan szeretnék elkerülni a gyógyszeres kezelést, annak minden mellékhatásával együtt. Sajnos a hisztamin egy kommunikációs molekula és éppúgy részt vesz az idegi kapcsolatokban is, mint az immunrendszer esetén. Épp ezért az antihisztaminok sokaknak okoznak álmatag napokat, lassultságot, álmosságot és megnyújtják a  reakcióidőt. Szerencsére azonban léteznek olyan természetes módszerek is, amelyek segítségével az allergia kellemetlen tünetei mellékhatások nélkül mérsékelhetőek.

További lehetőségek, amiket érdemes bevetni allergia esetén:

Dr. Gulyás Tamás


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.