Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Iszonyat: az egyszerű sóval mérgeznek bennünket, és ezt mi hagyjuk?!

Érdekességek2025. március 09.

Biztosan te is találkoztál már efféle írásokkal szerte a neten. Hol a Facebookon, hol mindenféle ostobaságokat összehordó oldalakon futunk bele ebbe a történetbe, ami szerint a só remek eszköze annak, hogy megmérgezzék az emberiséget / magyarságot, függően attól, hogy éppen mennyire nacionalista, vagy globalista a szerző. Ez vajon igaz?  

A konyhasó natrium (Na) és klór (Cl) ionokból áll, amelyek ionos kötést alkotnak.
Ez a kötés teszi lehetővé a só kristályos formájának létrejöttét.

Általában fehér, szürkés vagy rózsaszínes kristályos por formájában található. Karakteres, sós ízű, amely a legtöbb élelmiszer alapvető ízesítője,vízben jól oldódik. Ízesítés mellett tartósításra is használják. (Fermentálás, sóban pácolás, és más eljárások.)

Mennyi sót együnk?

A sóban található nátrium fontos az emberi szervezet számára, mivel nélkülözhetetlen a folyadékháztartás, az ideg- és izomműködés szabályozásához.

Az egészséges felnőttek napi ajánlott nátriumbevétele 2.300 mg körüli. Az orvosok a túlfogyasztást a szívbetegségekkel hozzák összefüggésbe, kockázatosnak gondolják. 
 
Számos sófajta létezik, például tengeri só, Himalája só, kosher só, parajdi só, stb... amelyek eltérhetnek ízben, textúrában, ásványi anyag tartalomban is.

A "mérgezett só elmélete"

A konyhasóhoz néhány esetben adhatnak adalékanyagokat, mint például jódot (jódos só), vagy csomósodást segítő anyagokat (például kalcium-foszfátot) az ételek ízesítése és a funkcionális tulajdonságok javítása érdekében. Ezek az adalékanyagok általában biztonságosak, és az élelmiszerbiztonsági hatóságok előírásai szerint használják őket.
 

A jódos só - miért teszik a jódot a sóhoz? 

A jód esszenciális nyomelem, amely nélkülözhetetlen a pajzsmirigy hormonjainak (tiroxin és trijódtironin) előállításához. Ezek a hormonok fontos szerepet játszanak a test metabolizmusában, a növekedésben és a fejlődésben, különösen a gyermekeknél. Az élelmiszerek jód tartalma változó, és bizonyos területeken, így Magyrország nagyrészén, különösen a jódhiányos régiókban, a lakosság nem jut elegendő jódhoz a táplálkozásból. Jódhiány következményeként pajzsmirigy megnagyobbodás (golyva) és más egészségügyi problémák, például a hypothyreosis (pajzsmirigyhormon-hiány) léphetnek fel. A só csomagolásán a jódtartalmat jelölni szokták.

A ciános mérgezés és a valóság

A ciános sóban található anyag nem a mérgező kálium-cianid, hanem a sárga vérlúgsó "konyhanevű" kálium-ferrocianid. Ezt az anyagot az emberi szervezet is termeli, így nem mérgező. Az adalék mennyisége olyan kevés, hogy ha a mérgező adag felét szeretné megenni valaki, egyszerre 15 kiló sót kell megennie. Valószínűleg nem az adalék lesz a legnagyobb gondja. Hiszitek vagy sem, a sónak is van halálos adagja.
 
Ugyanakkor ekkorka adagot a tényleg mérgező ciánkáliból is bármikor megehetünk, mint a tapadásgátlóból, amikor egy-egy adag sót elfogyasztunk. Sokkal több VALÓDI CIÁNT fogyasztunk egy-egy marcipános csokival, vagy a szintén az ilyen jellegű összeesküvési elméleteket osztók kedvenc "Hunzák örök életéről" szóló történetben népszerűsített sárgabarack magból.
 
A cianidok hamar elbomlanak, így nem halmozódnak fel, hogy akut mérgezést okozzanak. Ez a sóban található, és a szervezet által is termelt, minimális mennyiségű cianid egyszerűen a vizelettel távozik.

Mikor halálos a só? 

Az ember számára a só túlfogysztása magában is méreg lehet, súlyos egészségi problémákat okozhat már 10-30 gramm só, amelyet egyszerre fogyasztanak, különösen, ha azonnali vízfogyasztás, vagy az étrend többi összetevője ezt nem ellensúlyozza. Egyes források szerint 100 gramm só vagy annál több mennyiség halálos is lehet, de ez egyéni érzékenységtől, egészségi állapottó, súlytól is függ.

A kereskedelmi forgalomban kapható sók mindegyike kifejezetten szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozáson megfelelve kerül a polcokra, bátran szabad fogyasztani.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.