Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ismételt bizalom: Dr. Hankó Zoltánt újra megválasztották a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökévé

Érdekességek2024. január 26.

Kedves Olvasó!

Főszerkesztő Asszony jóvoltából közvetlenül szólhatok Önhöz, és ezt a lehetőséget ezúton is köszönöm. Ennek apropója nyilván az, hogy néhány nappal ezelőtt zárult le a Magyar Gyógyszerészi Kamara életében a négyévenként esedékes tisztújítás, ahol kollégáim ismét a kamara elnökévé választottak.

Dr. Hankó Zoltán Forrás: pharmatarlat.huKamarai vezetőként elsődleges feladatom, hogy a gyógyszerészek érdekképviseletén belül vezetőtársaimmal olyan feltételek megteremtéséért dolgozzam, ahol minden beteg megkaphatja mindazt a gyógyszert, amelyre szüksége van, a gyógyszerésze pedig minden olyan segítséget képes megadni, amely lehetővé teszi, hogy gyógyszerei elősegítsék a gyógyulását:

Ön és a gyógyszerésze közösen minden olyan kockázatot el tudjanak hárítani, amely a helytelen gyógyszerhasználat következménye lehet. Ha ezt sikerül megvalósítani, mindenkinek jó. Ha nem, a helytelen gyógyszerhasználat káros egészségi következményein túl az a pénz is feleslegesen kerül elköltésre, amit a biztosító és Ön a gyógyszerei megvásárlására fordított.  

Ezért engedje meg, hogy a betegeinket érintő sokrétű feladataink közül most csupán kettőre koncentráljak: egy olyanra, amely a vidéken élőket érinti, és egy olyanra, amely valószínűleg minden betegünknek fontos.

Bizonyára hallott arról, hogy született egy olyan terv, mely szerint a kistelepüléseken működő, általunk fiókgyógyszertárnak nevezett kis gyógyszertárakban ne kelljen gyógyszerész jelenlétét biztosítani. Erre azért lenne szükség, mert kevés a gyógyszerész és nem szeretnék, ha emiatt ezeket a kisgyógyszertárakat be kellene zárni. A működő gyógyszertárak megőrzése elsődleges feladat, és ebben egyetértünk a döntéshozóval: nem kerülhetünk olyan helyzetbe, mint pl. Németországban, ahol az elmúlt években kb. hatezer gyógyszertár szűnt meg.


Az élhető vidéki élet feltétele az alapellátásokhoz való hozzájutás.

De a tervvel a kamara részéről nem értettünk egyet. És nemcsak azért, mert ez a gyógyszerészek foglalkoztatása szempontjából visszalépés lenne. A kistelepüléseken élőket is ugyanolyan színvonalú gyógyszerészeti ellátás illeti meg, mint máshol élő honfitársainkat. És ez nemcsak a diplomás szakemberrel való találkozás jogára vonatkozik, hanem mindazoknak a szolgáltatásoknak az elérhetőségére is, amelyeket csak gyógyszerész nyújthat. Ilyen pl.

Ha egy kezdeményezéssel nem értünk egyet, a probléma megoldására javaslattal kell élnünk. A jelenleg működő gyógyszertárak megőrzésének egyik feltétele a megfelelő számú szakember biztosítása.

Talán kevésbé ismert adat, hogy az elmúlt három évtizedben a gyógyszertárak és a bennük dolgozó gyógyszerészek száma is megkétszereződött.

Nem hiszem, hogy lenne még egy olyan terület az egészségügyben, ahol ilyen dinamikus szolgáltatás-bővülés következett volna be.

A másik téma, amelyre csak röviden emlékeztetek: gyógyszertárainkban nemcsak gyógyszerek, hanem különféle egészségtermékek is elérhetőek. Ilyenek pl. az étrend-kiegészítők, amelyek fontos szerepet tölthetnek be az egészséges életmódban. Ugyanakkor ezek hamisításmentességét, minőségét és a hozzá kapcsolódó információ korrektségét is biztosítani kell. Erre ma egyedül a gyógyszertárak képesek. Pár évvel ezelőtt az étrend-kiegészítők gyártóit tömörítő szervezettel közösen kidolgoztunk egy eljárást, hogy ez a biztonság a patikákban elérhető étrend-kiegészítők esetében garantált legyen. Pár hónappal ezelőtt a kormány is úgy döntött, hogy fontos az étrend-kiegészítők biztonságának szavatolása és elkezdődött egy olyan közös munka, amely ezt a gyógyszertárakban jogszabályi keretek között garantálja.

Azt kérem, bízzon bennünk, gyógyszerészekben. Hivatásunk lényege a betegnek való segítségnyújtás.

Dr. Hankó Zoltán
elnök
Magyar Gyógyszerészi Kamara


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.