Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ismét lehet Humanitárius Település címre pályázni

Érdekességek2025. február 12.

Magyar Vöröskereszt

A Magyar Vöröskereszt 2008 óta évente adja át a Humanitárius Település címet az arra érdemes településeknek. A szervezet idén március 31-ig várja a jelentkezéseket. A cím megalapítása óta 80 hazai település nyerte el a Humanitárius Település címet, többen közülük már több alkalommal is.

A sikeresen pályázók egy évig viselhetik az elnevezést. Azon település, amely két vagy több alkalommal is elnyeri a minősítést, jogosult lesz márványtábla kitételére, illetve a határmenti üdvözlő tábláján a Humanitárius Település jelzés elhelyezésére.

A települések méretüktől függetlenül adhatják le pályázati anyagukat falu, község, város vagy városrész, kerület vagy kerületrész kategóriákban. A Magyar Vöröskereszt 2025. március végéig online formában és postai úton is fogadja a pályázati anyagokat. A minősítést megszerzők májusban, országos ünnepségen vehetik majd át az elismeréssel járó okleveleket.

Hazánk legnagyobb humanitárius szervezete a pályázati anyagokban többek között azt vizsgálja, hogy a pályázók mennyire tevékenyen vesznek részt a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt programjaiban, különös tekintettel a véradásra, az önkéntes munkára és az elsősegélynyújtásra.

„A jövőre 145. születésnapját ünneplő Magyar Vöröskereszt idén immár csaknem 20. éve hirdeti meg a Humanitárius Település cím elnyerésére a pályázatát. A sikeresen pályázók tanúbizonyságot tettek arról, hogy kiemelt hangsúlyt fektetnek az embereken segítő hozzáállásra, legyen szó többek között az önkéntes véradás fontosságának elismeréséről” – hangsúlyozta Fodor Antalné dr., a Magyar Vöröskereszt elnöke.

A pályázati adatlap és a további részletek megtalálhatók a Magyar Vöröskereszt honlapján, a https://voroskereszt.hu/palyazatok/humanitarius-telepules-cim/ linken.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.