Ismerkedés az érzelmi világunkkal – Érzelmi intelligencia fejlesztése otthon
Érdekességek2025. január 28.
Bár az értelmi képességeket, az IQ-t sokat méltatják, úgy tűnik, hogy az érzelmi intelligencia, azaz az EQ még nagyobb szerepet játszhat az élet fontos területein való sikerességben, pl. a tanulmányok, a munka és a kapcsolatok területén.
Bármilyen életszakaszban is vagyunk, érdemes az érzelmi intelligenciánk fejlesztésére áldozni, merthogy az EQ bármilyen korban fejleszthető. Mégis, hogyan fejleszthetjük érzelmi intelligenciánkat? Mit tehetünk akár otthonunk kényelmében azért, hogy jobban megértsük magunkat és másokat, és ezáltal könnyebben navigáljunk az életben?
Az érzelmi intelligencia a saját magunk és mások érzéseinek megértése.
Személyen belüli intelligencia
Nézzük először az intraperszonális, azaz a személyen belüli intelligencia fejlesztését. Ez takarja annak a képességét, hogy saját érzéseinket tudatosan felismerjük és kezeljük. Nem nehéz megérteni, hogyan segíti ez a mindennapi életünket. Szokták mondani, hogy az érzések a lélek „iránytűi”: aki tehát jól tudja, hogy mit érez, merre mutat az iránytű, könnyebben tájékozódik saját belső világában. Ehhez jó, ha párosul annak a képessége, hogy ezeket az érzéseket, melyek néha nehezek és összetettek, még kezelni is tudja. Ezáltal stabilabb lehet akár a személyes, akár a munkakapcsolataiban. Van, akinek ez könnyebben megy, és van, akinek nehezebben.
Érdemes lehet a következő gyakorlattal kezdeni.
- Napunk során néha egyszerűen álljunk meg, és gondolkodjunk el rajta, hogy mit érzünk. Milyen érzések kavarognak bennünk? Valószínű, hogy nem csak egy érzés van bennünk egyszerre, sőt, lehet, hogy vannak bennünk pozitív és negatív érzések is szimultán.
- Próbáljuk megnevezni ezeket az érzéseket!
- Esetleg azt is megfigyelhetjük, hogy ezek milyen testi érzetekkel járnak, pl. boldogság – jóleső érzés gyomortájt vagy idegesség –, tenyérizzadás stb. Nagyon sok olyan, akár papíralapú napló, akár mobiltelefonos alkalmazás létezik, ami pont erre, hangulatunk naplózására jött létre. Ezek segíthetnek a tanulási folyamatban, pl. azzal, hogy nem nekünk kell megfogalmazni az érzéseket, hanem, mondjuk, különböző érzelmeket mutató arcok közül választjuk ki az adott hangulatunkat. Minél gyakrabban és minél tovább figyeljük meg a napi érzéseinket, egyrészt annál összetettebb képet kaphatunk egy-egy időszakunk érzelmi megéléseiről. Másrészt pedig annál könnyebben tudjuk majd azonosítani, valamint megnevezni a bennünk rejlő érzelmeket. Teljesen normális, ha ez elsőre nehezen megy. Olyan ez, mint egy izom, amit tornáztatni kell – egyre erősebb lesz gyakorlás által.
- Érdekes lehet, ha akár másoktól is kérünk visszajelzést arról, hogyan látják, hogy vagyunk. Például szeretteinket megkérdezhetjük, hogy mostanában vagy éppen az adott pillanatban mit tükröz az arcunk, a testtartásunk? Milyen érzéseket sugárzunk? Nem biztos, hogy tudják majd, mi van bennünk, nem is a feladatuk. Érdekes lehet viszont egy külső nézőpontot meghallgatni.
Hogy viszonyul egymáshoz az, ahogyan mi érezzük magunkat, és ahogyan mások látnak minket? Vajon akkor is derűsnek és gondtalannak tűnünk, amikor valójában mi gondterheltséget és szorongást élünk meg? Vagy amikor azt gondoljuk, hogy árad rólunk a hála és a szeretet, abból vajmi keveset venni észre külső szemlélőként? Természetes, ha pl. a munkahelyünkön vagy idegen emberek számára nem akarunk megmutatni magunkból bizonyos érzéseket. Azon már viszont érdemes lehet elgondolkodni, ha azok az érzések sem jutnak el a fogadó félhez, amelyeket kommunikálni szeretnénk.
Ismerkedjünk az érzéseinkkel, hogy jobban tájékozódjunk a belső világunk útjain!
Langer Viola
pszichológus
forrás: Patika Magazin
