Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ismerd fel a depressziót!

Érdekességek2019. november 29.

Az őszi borongós, hűvös időben gyakran vagyunk lehangoltak, kedvetlenek, és ez a korai sötétedés miatt egyre csak fokozódik. Ilyenkor sokszor mondjuk magunkra, hogy depressziósak vagyunk, ám jellemzően ez az állapot néhány napon belül elmúlik. Aggódnunk akkor kell, ha hosszabb idő után sem tudunk kimozdulni a letargiából. Mikortól beszélhetünk depresszióról és milyen tünetek miatt gyanakodhatunk a betegségre?  

Szinte természetes állapot, amikor a nyári napsütést követő borongós, sötét hónapokban a hangulatunk is borongóssá válik. Nehezebben bújunk ki a puha, meleg ágyból, kedvetlenek vagyunk, elveszítjük a hétköznapi dolgok elvégzéséhez szükséges lendületet. Ám jó esetben néhány napon belül túllendülünk ezen az állapoton. Komolyabb problémára akkor kell gyanakodnunk, ha két hét után is fennáll, sőt fokozódik ez a folyamat, a lelki tünetek alvászavarral, étvágytalansággal vagy fogyással társulnak. Ezek ugyanis utalhatnak depresszióra, amely az egyik leggyakoribb pszichés zavar és amelynek felderítése és kezelése klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos feladata" – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Milyen tünetek utalhatnak depresszióra?

A betegség tünetei sajnos elég sokszínűek lehetnek, mint például:


Mikortól beszélhetünk klinikai szintű depresszióról?

Depresszióról klinikai értelemben akkor beszélünk, amikor a panaszok tartósan, az életvitelt és mindennapi alkalmazkodást romboló módon állnak fent. Az alaphangulat negatív irányba tolódik, ezért úgy érezheti, hogy nincs egyetlen nap sem, amikor jól lenne. Csökken az örömök átélésére való képesség, a mindennapok szürkébbé, a jövő kilátástalanná válhat. Elvesztheti az érdeklődését a környezete iránt, fáradékonyabbnak érezheti magát mint, akinek már reggel sincs semmi ereje. Irritált, könnyen felbosszantja magát a jelentéktelen dolgokon is, valamint önmagáról is egyre negatívabban hajlamos gondolkozni. A tünetekhez gyakran társulnak étvágyzavarok, de különösen jellemző tünet az alvászavar.

Hogyan segíthetünk magunkon?

Depressziós állapot gyanújával (enyhébb formáknál is) mindenképp érdemes szakember véleményét kérni. A különféle hangulatzavarokra számos pszichoterápiás irányzat jelent megfelelő kezelési módot. Erősebb tünetek esetén szükséges gyógyszeres támogatás is, mellyel kapcsolatban számos tudományos kutatás bizonyítja a kezelések jótékony hatását és sikerességét.

Ha a fentiek tükrében rájövünk, hogy valójában csak arról van szó, hogy szervezetünk még nem állt át a téli időszámításra, akkor néhány trükkel könnyedén átlendíthetjük magunkat ezen az időszakon. Ne hagyjuk, hogy visszahúzzon az ágy! Ha csörög az óra, akkor bármennyire is nehéz, keljünk fel, mozgassuk át a testünket egy könnyed tornával és vegyünk egy frissítő fürdőt. Miután felfrissültünk, következhet egy egészséges reggeli, amely megadja a napi teendőkhöz szükséges energiát és lendületet. Aki sportol, annak javasolt beiktatni a mozgást még munka előttre, ugyanis délután már úrrá lehet rajtunk a fáradtság. Ha időben felkelünk, még akár a kedvenc könyvünkből is elolvashatunk pár oldalt, de a reggeli időszak tökéletes arra is, hogy minőségi időt töltsünk a családunkkal.

„Apró trükkökkel sokat tehetünk azért, hogy gyorsan jobb legyen a közérzetünk és minél hamarabb túl legyünk a negatív időszakon. Ha viszont komolyabb gondra gyanakszunk, akkor ne halogassuk a szakember felkeresését, mert a hangulati problémák kezelhetők. A szakpszichológus vagy szakorvos néhány alkalmas beszélgetés és vizsgálat segítségével felméri a hangulati probléma jellegét. Majd ennek megfelelően elkezdődhet az egyénre szabott kezelés annak érdekében, hogy minél előbb visszatérjen életünkbe a napsütés és a jókedv” – tette hozzá Stoll Dániel.
 
Kép: Engin Akyurt / Pixabay


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.