Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Iskolakezdés és stressz - Hogyan segíthetünk gyermekünknek?

Érdekességek2018. szeptember 05.

Itt a becsengetés ideje! Vajon az új kisdiákok, vagy a már rutinos iskolások között milyen formában jelenhet meg az iskolakezdéssel együtt járó stressz, illetve szülőként mivel csillapíthatjuk ezt a helyzetet? A cikk szakértője Prof. Dr. Bagdy Emőke neves klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta, gyakorló kisgyermekes anyukaként pedig Keleti Andrea osztja meg velünk tapasztalatait.

Keleti Andrea kisfia, Máté idén már 2. osztályos, így közeli élmény az iskolakezdés a családnak.
Kisfiad, Máté tavaly kezdte az első osztályt egy két tannyelvű általános iskolában. Könnyen ment az iskolakezdés, vagy észlelhető volt rajta bármiféle stressz az új helyzettel kapcsolatban? 


Szerencsések voltunk Mátéval- kezdi Andrea-, nagy lelkesedéssel vetette bele magát a feladatokba. Kiderült róla, hogy nagyon elszánt kisfiú, gyorsan sok sikerélménye lett. Iskolájában mindenki nagyon jó képességű, így egészséges versenyhelyzet is van a gyerekek között. Stresszhelyzetet nem éreztünk Rajta, sőt, inkább élményszámba ment az iskolakezdés. Egyedül az első pár napban a közösség megszokása jelentett feladatot, ami ilyenkor érthető, ezen gyorsan túllendültünk.

Hogy látod, mi segítheti a gyerekeket abban, hogy újra örömmel járjanak iskolába és beleszokjanak a több hónapos rutinba a nyári szünet után? 

„Talán, hogy a gyerekek már hiányoznak egymásnak a szünet után, inkább csábító erő, mint a tanulnivalók. De Mátéval például már most készen vagyunk az egyes tantárgyakhoz tartozó könyvek, füzetek becsomagolásával –minden más színű-, Neki még izgalmasak a szép tollak, ceruzák is. Viki 7. osztályba megy, Vele inkább a különórák, és a jövőbeli céljai a meghatározók, hiszen most már a továbbtanulás is téma köztünk”- meséli Keleti Andrea.

Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta segítségét kértük e téma szakmai oldalának vizsgálatában.
Minden új helyzet, amihez még nem tudjuk, hogyan fogunk tudni alkalmazkodni, általában mindenkinek stresszhelyzet - kezdi a szakértő. Ilyen az új, ismeretlen iskola az első osztályba lépő gyermeknek: vajon mi vár rá? Ilyenkor úgynevezett regresszió jön létre: a gyermek saját, már elért viselkedési színvonala alá kerül, gyermekded módon keresi a biztonságot, Előfordulhat, hogy ujját cumizza vagy bepisil, mintha kicsi gyermek volna. Ez normális, azt üzeni a szülők felé, hogy ne hagyjatok itt, én még kicsi vagyok. Mindez olyan általános jelenség, hogy minden szülőnek fel kell készülnie rá, valamilyen módon ez a regresszió és félelem meg fog nyilvánulni – hallhatjuk a Professzor Asszonytól. 

Hogyan segíthetünk gyermekünknek?  Az édesanya megérti, hogy az ölelése és biztonságot adó szeretete mennyire fontos, ezért azt kifejezi fizikailag és szavakban egyaránt. Nagyon fontos a bátorítás: Tudom, hogy az én fiam/lányom (keresztnéven nevezés, nem babáskodó becenév!!! olyan ügyesen és okosan fog tudni viselkedni az iskolában, hogy büszke lehetek rá. Ilyen és ehhez hasonló bátorító, biztonságadó, és szeretetet kifejező beszéddel  tudjuk megerősíteni - fejti ki a Prof. Dr. Bagdy Emőke.

Az iskolakezdéssel járó feszültségek mellett az egyik budaörsi lakberendezési áruház sem megy el szó nélkül. 2013. szeptember 7-én és 8-án - könnyebbé téve a gyermekek számára a nyári szünet elmúltát- újra Családi Hétvégét tart. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.