Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Irány a jó levegő, hogy ne legyen rövidlátó a gyerek

Érdekességek2017. november 10.

A szabadban, a friss levegőn lenni jó még ilyenkor, ősszel is! De nemcsak jó, de egészséges is. A mozgás jelentette kedvező hatásokon túl számos egyéb pozitívuma is van a kinn töltött óráknak. Azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, kisebb valószínűséggel lesznek rövidlátók – igazolja egy nemrégiben végzett vizsgálat.

Mit kell tudni a rövidlátásról?

A rövidlátás, idegen szóval miópia (vagy myopia) egy látászavar, amiben a távoli tárgyak képe elmosódottan látszik. Ebben az esetben a szem fénytörő képessége a normálisnál nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya túlságosan domború. A rövidlátás negatív törőerejű, ún. konkáv lencsékkel, szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálható.

A tudomány jelenlegi állása szerint a rövidlátásnak genetikai okai is vannak, amire ráerősíthet a környezet, az úgynevezett vizuális stressz révén. Ez akkor alakul ki, ha a gyerekek túl sok időt töltenek közeli tárgyak nézésével, azaz például sokat olvasnak vagy számítógépeznek.

A rövidlátás előfordulásának a gyakorisága Európában egyre nő, derül ki a JAMA nemzetközi szakmai folyóiratban közöltekből. Kelet- és Délkelet-Ázsia nagyvárosaiban a gyermekek körében szintén hasonló trend figyelhető meg, aminek következtében középiskolás korban a rövidlátás az ottani fiatalok 80-90 %-át érinti. Nem véletlenül kezdték a rövidlátás megelőzési lehetőségeit Ázsiában vizsgálni. Majdnem 2000, még nem rövidlátó kisiskolás gyermeket vontak be a kutatók a három éven keresztül tartó vizsgálatukba.

Azt próbálták kideríteni, hogy 40 perc plusz szabadtéri tevékenységnek a mindennapi rutinba való beiktatása hatással van-e a rövidlátás kialakulásának gyakoriságára. A három év elteltével szemészeti vizsgálat történt, amiből kiderült, hogy a szabadtéri tevékenységekben résztvevő gyermekek körében ritkábban alakult ki rövidlátás. Számszerűen: a kinti programokban résztvevő gyermekek 30,4 %-ánál, míg a szabadtéri tevékenységeket mellőzők 39,5 %-ánál diagnosztizáltak rövidlátást.


Úgy tűnik, hogy a friss levegőn végzett tevékenységek többszörösen pozitív egészségügyi hatásokkal rendelkeznek. Az, hogy a gyermekek a szabadban futkároznak, tornáznak, zenét hallgatnak vagy angolul tanulnak, nincs hatással a rövidlátás kialakulásának a gyakoriságára. A hangsúly azon van, hogy hasznos, ha a gyermekek nem a négy fal közé zárva töltik a szabadidejüket.

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.