Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

IR és alvászavar - van összefüggés?

Érdekességek2018. március 12.

Az inzulinrezisztencia számtalan szokatlan tünetet produkálhat, és a beteg gyakran csak utólag jön rá, hogy kellemetlen panaszait a magas inzulinszint okozta. Felmerülhet így a kérdés, hogy vajon van-e valamilyen összefüggés az alvászavarok és a kóros állapot között. A választ dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistájától tudtuk meg.

Gyakran nem derül fény az IR-re

Bár manapság egyre több ember és orvos veszi komolyan az inzulinrezisztenciát, ennek ellenére sokan nem vizsgáltatják ki magukat, pedig kezeletlenül könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet. Ennek egyik fő oka, hogy az állapot gyakran olyan tüneteket okoz – ha egyáltalán okoz-, hogy igen könnyű átsiklani rajtuk. Ilyen például a hajhullás, rossz hangulat, fáradékonyság, evés utáni álmosság, cukoréhség- ezek mind olyan panaszok, melyekkel egy egészséges ember is sokszor találkozik, ám rendszerint náluk ez el is múlik. Viszont IR esetén mindezt gyakran kiegészíti a túlsúly, pattanásos, zsíros bőr, fokozott szőrnövekedés férfiakra jellemző területeken (bajusz, szakáll), menstruációs zavarok, meddőség.

A másik ok, amiért sokaknál nem derül fény az inzulinrezisztenciára, az az, hogy egyedül a vércukor értékeiket ellenőriztetik, pedig az inzulint is kellene (0,60,90 perces), hiszen megeshet, hogy csak az inzulin szintjében vannak eltérések, a glükóz mennyisége normál tartományon belül mozog.


Alvászavarral is együtt járhat az inzulinrezisztencia

Ahogy már említettük, az IR hétköznapi, ám igen kellemetlen tüneteket is produkálhat. Ilyen az alvászavar is, bár ennek pontos oka még nem tisztázott, ám kutatások szerint gyakrabban fordul elő alvászavar IR és cukorbetegség esetén, mint az egészségeseknél. Maga a probléma megnyilvánulhat például nehéz elalvásban, gyakori ébredésekben, alvási apnoéban, horkolásban, illetve kevesebb, mint 6 óra alvásban.

Bár a kapcsolat pontos oka még további vizsgálatokat igényel, ám a kutatók szerint köze lehet a cirkadian ritmus megváltozásához, melynek hatására megnő az étvágyat szabályozó hormonok mennyisége, ami szénhidrátháztartás zavaraihoz vezethet.


Ráadásul a magas inzulinszinttel rendelkezők gyakran súlyfelesleggel is küzdenek, és számtalan tanulmány bizonyította már a túlsúly és az alvászavarok közti kapcsolatot. A nem kielégítő alvás ugyanis fokozza az étvágyat, sőt, a túlsúlyosak körében gyakoribb az ún. alvási apnoe is. Ez amellett, hogy horkolással, éjszakai légzéskimaradással jár, másnapi dekoncentráltságot, álmosságot és ingerlékenységet von maga után, melynek következtében az illető több egészségtelen, magas glikémiás indexű ételeket fogyaszt. Ezáltal pedig egy ördögi kör veszi kezdetét az alvászavar-túlsúly-inzulinrezisztencia hármasában- magyarázza dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája.

Ismerje fel a problémát és kezeltesse

Amennyiben valaki alvászavarokkal küzd – pláne, ha mellette súlyfeleslege is van -, érdemes vizsgálatokat végeztetnie inzulinrezisztencia irányában. Amennyiben bebizonyosodik az állapot megléte, úgy életmódváltásra (diéta, mozgás), valamint indokolt esetben gyógyszeres kezelésre van szükség. Ezáltal a panasz mértéke jelentősen csökken/megszűnik, ám ehhez szigorúan be kell tartani az előírt diétát és mozgásprogramot, továbbá ügyelnie kell az időben történő lefekvéshez!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.