Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Internetfüggő nemzedék: nem csak a fiatalok tarolnak

Érdekességek2019. július 17.

14933499 - business team with social media

Egyre népszerűbb az okostelefon az ötvenesek körében, és a fotót megosztó hetvenévesnél idősebb netezők negyede posztolt már szelfit magáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2018-at vizsgáló kutatása szerint. A felmérésből kiderült az is, hogy a húszévesnél fiatalabbaknál az internet szinte az egyetlen információforrás, ötödük már egyáltalán nem néz tévét.

A felmérés szerint egy év alatt a 2017-es 51 százalékról 64 százalékra emelkedett az okostelefont használók aránya az ötvenes korosztály körében. A hatvanas és idősebb internetezők 46 százaléka már okostelefonon netezett (2016-ban ez az arány még csak 36 százalék volt).

A 14 éves és idősebb népesség kétharmadának van okostelefonja, és az okostelefonosok több mint felénél akkor is előkerül az eszköz, amikor például figyelni kellene egy unalmas iskolai órán, munkahelyi értekezleten, valamint elalvás előtt, tévézés vagy közlekedés közben. Nagyjából minden harmadik ember házimunka végzése vagy fürdés közben is telefonozik, akárcsak ébredés után közvetlenül. Az emberek olyankor is előveszik a készüléket, ami korábban udvariatlanságnak számított: a leggyakrabban evés közben (28 százalék), vendégségben (13 százalék), valamint színházban, szórakozóhelyen, koncerten és moziban (ezek együttes aránya tíz százalék).

Az NMHH megbízásából készült 2018-as felmérés szerint az internetezők 91 százaléka nézeget fotókat a neten, 88 százalékuk a Facebookon vagy más közösségi oldalon, és ugyanennyien vannak (86 százalék), akik ezeken a site-okon videókat is néznek. Az internetezők 85 százaléka maga is fotózik vagy videózik a telefonjával, míg digitális fényképezőgéppel, kamerával már csak 39 százalékuk.


A netezők kétharmada szokott fotót, egyharmada pedig videót posztolni. A legnagyobb arányban az emberek saját magukról tesznek ki képet: minden harmadik netező posztol szelfit, más emberekről és állatokról készült képeket pedig tízből hárman tesznek közzé. Ez annyira elterjedt már, hogy a hetvenes internetezők negyede is posztolt már szelfit magáról – olvasható az összefoglalóban. 

A felmérés szerint amíg hat éve húsz százalék alatt volt, 2018-ban a hatvanévesek és idősebbek 44 százaléka legalább heti egyszer szörfölt a világhálón. Mostanra az idősek többsége böngészik (91 százalék) és facebookozik (66 százalék), 46 százalékuk youtube-ozik. Az online vásárlók száma a korosztályban a hét évvel ezelőtti 9 százalékról 18 százalékra, a bankolóké a 2013-as 22 százalékról 35 százalékra emelkedett. Egyre elterjedtebb az online tévézés is körükben, a 2015-ös 6 százalékról 2018-ra 16 százalékra nőtt az arány. Amíg 2016-ban 29 százalékuk, most mindössze 17 százalékuk játszott online, és a 2017-es 54 százalékkal szemben már csak 42 százalék intézte hivatalos ügyeit a neten. 

A felmérés szerint ötvenéves kor alatt már az internet a leggyakrabban használt napi információforrás vagy legalább holtversenyben van a televízióval. A húsz év alattiak 95 százaléka az internetről értesül a számára fontos dolgokról, a tévé már csak tízből három fiatalnál része a napi rutinnak, a nyomtatott sajtó és a rádió pedig szinte eltűnt (1-1 százalék). A húsz és harminc év közöttieknél szintén vezet az internet (90 százalék körüli arányban), de még több mint 80 százalékuk tévézik, ötödük rádiózik is.

A 21. században született generációnak nagyjából a fele – a teljes internetező népesség harminc-negyven százaléka – számolt be arról, hogy amióta interneten néz filmet vagy hallgat zenét, podcastot, azóta kevesebbet vagy már egyáltalán nem tévézik, rádiózik. A 16 és 19 év közötti internetezők harmada azt mondja, hogy sosem szokott tévézni, a fele sosem rádiózik, tizedük soha nem kezdett el hagyományos módon tévézni, negyedük pedig – vagyis a nem rádiózók fele – még sosem hallgatott hagyományos módon rádióadást. A változás gyors: az akkori legfiatalabbak napi rutinjában öt évvel ezelőtt még holtversenyben volt a tévé és az internet (80-90 százalék között), és ennek a korcsoportnak a fele naponta hallgatott rádiót, hatoduk nyomtatott sajtó olvasója volt.

A gyereket nevelő háztartásokban – a háztartások negyedében – 98 százalékos arányban használnak internetet, legalább egy okostelefonos mobilinternet-előfizetés formájában. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden gyerek internetezik is otthon; általában vagy az életkora, vagy az általa is elérhető otthoni eszköz hiánya miatt. Tíz gyermekes háztartás közül hétben van legalább egy internetező gyerek, négyben legalább egy okostelefonos és háromban legalább egy okostelefonra szóló mobilinternet-előfizetéssel rendelkező fiatal. Tíz – 17 évesnél fiatalabb – gyerekből átlagban hat internetezik otthon, de a többségük csak hagyományos nagy képernyőn vagy egy másik családtag okostelefonján. Saját okostelefonja ugyanis minden harmadik gyereknek van, és minden ötödiknek van rajta mobilnet-előfizetés. Mindhárom csoport esetében jelentős (10-15 százalékpontos) növekedés volt az elmúlt öt évben, különösen a telefonos mobilinternetes gyerekeknél, akiknek aránya háromszorosára emelkedett – igaz, hogy ez indult a legalacsonyabb bázisról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.