Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Internetfüggő nemzedék: nem csak a fiatalok tarolnak

Érdekességek2019. július 17.

14933499 - business team with social media

Egyre népszerűbb az okostelefon az ötvenesek körében, és a fotót megosztó hetvenévesnél idősebb netezők negyede posztolt már szelfit magáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2018-at vizsgáló kutatása szerint. A felmérésből kiderült az is, hogy a húszévesnél fiatalabbaknál az internet szinte az egyetlen információforrás, ötödük már egyáltalán nem néz tévét.

A felmérés szerint egy év alatt a 2017-es 51 százalékról 64 százalékra emelkedett az okostelefont használók aránya az ötvenes korosztály körében. A hatvanas és idősebb internetezők 46 százaléka már okostelefonon netezett (2016-ban ez az arány még csak 36 százalék volt).

A 14 éves és idősebb népesség kétharmadának van okostelefonja, és az okostelefonosok több mint felénél akkor is előkerül az eszköz, amikor például figyelni kellene egy unalmas iskolai órán, munkahelyi értekezleten, valamint elalvás előtt, tévézés vagy közlekedés közben. Nagyjából minden harmadik ember házimunka végzése vagy fürdés közben is telefonozik, akárcsak ébredés után közvetlenül. Az emberek olyankor is előveszik a készüléket, ami korábban udvariatlanságnak számított: a leggyakrabban evés közben (28 százalék), vendégségben (13 százalék), valamint színházban, szórakozóhelyen, koncerten és moziban (ezek együttes aránya tíz százalék).

Az NMHH megbízásából készült 2018-as felmérés szerint az internetezők 91 százaléka nézeget fotókat a neten, 88 százalékuk a Facebookon vagy más közösségi oldalon, és ugyanennyien vannak (86 százalék), akik ezeken a site-okon videókat is néznek. Az internetezők 85 százaléka maga is fotózik vagy videózik a telefonjával, míg digitális fényképezőgéppel, kamerával már csak 39 százalékuk.


A netezők kétharmada szokott fotót, egyharmada pedig videót posztolni. A legnagyobb arányban az emberek saját magukról tesznek ki képet: minden harmadik netező posztol szelfit, más emberekről és állatokról készült képeket pedig tízből hárman tesznek közzé. Ez annyira elterjedt már, hogy a hetvenes internetezők negyede is posztolt már szelfit magáról – olvasható az összefoglalóban. 

A felmérés szerint amíg hat éve húsz százalék alatt volt, 2018-ban a hatvanévesek és idősebbek 44 százaléka legalább heti egyszer szörfölt a világhálón. Mostanra az idősek többsége böngészik (91 százalék) és facebookozik (66 százalék), 46 százalékuk youtube-ozik. Az online vásárlók száma a korosztályban a hét évvel ezelőtti 9 százalékról 18 százalékra, a bankolóké a 2013-as 22 százalékról 35 százalékra emelkedett. Egyre elterjedtebb az online tévézés is körükben, a 2015-ös 6 százalékról 2018-ra 16 százalékra nőtt az arány. Amíg 2016-ban 29 százalékuk, most mindössze 17 százalékuk játszott online, és a 2017-es 54 százalékkal szemben már csak 42 százalék intézte hivatalos ügyeit a neten. 

A felmérés szerint ötvenéves kor alatt már az internet a leggyakrabban használt napi információforrás vagy legalább holtversenyben van a televízióval. A húsz év alattiak 95 százaléka az internetről értesül a számára fontos dolgokról, a tévé már csak tízből három fiatalnál része a napi rutinnak, a nyomtatott sajtó és a rádió pedig szinte eltűnt (1-1 százalék). A húsz és harminc év közöttieknél szintén vezet az internet (90 százalék körüli arányban), de még több mint 80 százalékuk tévézik, ötödük rádiózik is.

A 21. században született generációnak nagyjából a fele – a teljes internetező népesség harminc-negyven százaléka – számolt be arról, hogy amióta interneten néz filmet vagy hallgat zenét, podcastot, azóta kevesebbet vagy már egyáltalán nem tévézik, rádiózik. A 16 és 19 év közötti internetezők harmada azt mondja, hogy sosem szokott tévézni, a fele sosem rádiózik, tizedük soha nem kezdett el hagyományos módon tévézni, negyedük pedig – vagyis a nem rádiózók fele – még sosem hallgatott hagyományos módon rádióadást. A változás gyors: az akkori legfiatalabbak napi rutinjában öt évvel ezelőtt még holtversenyben volt a tévé és az internet (80-90 százalék között), és ennek a korcsoportnak a fele naponta hallgatott rádiót, hatoduk nyomtatott sajtó olvasója volt.

A gyereket nevelő háztartásokban – a háztartások negyedében – 98 százalékos arányban használnak internetet, legalább egy okostelefonos mobilinternet-előfizetés formájában. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden gyerek internetezik is otthon; általában vagy az életkora, vagy az általa is elérhető otthoni eszköz hiánya miatt. Tíz gyermekes háztartás közül hétben van legalább egy internetező gyerek, négyben legalább egy okostelefonos és háromban legalább egy okostelefonra szóló mobilinternet-előfizetéssel rendelkező fiatal. Tíz – 17 évesnél fiatalabb – gyerekből átlagban hat internetezik otthon, de a többségük csak hagyományos nagy képernyőn vagy egy másik családtag okostelefonján. Saját okostelefonja ugyanis minden harmadik gyereknek van, és minden ötödiknek van rajta mobilnet-előfizetés. Mindhárom csoport esetében jelentős (10-15 százalékpontos) növekedés volt az elmúlt öt évben, különösen a telefonos mobilinternetes gyerekeknél, akiknek aránya háromszorosára emelkedett – igaz, hogy ez indult a legalacsonyabb bázisról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Csak egészség legyen?

2026. augusztus 20.

Bizonyára már mindenki felsóhajtott egyszer így: csak egészség legyen, a többi nem számít. De vajon tényleg nem számít más?

A kérdés nyilván az, mit is értünk egészség alatt. Ha maradunk a klasszikus testi-mentális egészség definíciónál, akkor az biztos nem elég a teljes egészséghez. Gondoljon csak bele, ha az orvos szerint a testi paraméterei, leletei az elvárt szintet mutatják, akkor már elégedett is az életével? Ez vajon elég ahhoz, hogy maradéktalanul boldog legyen? Vagy fordítva, ha valamilyen fizikai tünete van, biztos, hogy jelentős hiányt él meg az életében? Az egészséghez más is kell. Társak, emberek.

Valami, amiért érdemes élni

Amikor nézzük a kórházban a beteg gyerekeket a biztonságot nyújtó, szerető anyjuk karjaiban, boldognak látjuk őket. Pedig betegek. Ugyanakkor, ha egy egészséges embernek nincs igazi szeretetet és intimitást nyújtó kapcsolata, nem tűnik egészségesnek. Hiába érzi magát annak, pótcselekvésekbe kezd, vergődik, keresgél. Valami mást. Valamit, ami több az eddigi tapasztalatánál.

Hogy mi az a valami? Szeretet, igazi figyelem, extázis, boldogság, valami, amiért érdemes élni. Élmény. Amikor azt mondjuk: „Ez élmény volt!” – vajon mit jelent ez pontosan? Talán egy olyan pozitív végkicsengésű élethelyzetet, pillanatot, amit igazán mélyen megéltünk. Ami olyankor történik, amikor nyitottak vagyunk rá. Amit minőségi időnek élünk meg, amihez jó visszatérni gondolatban, ami később is energiát ad.

Hasmenés, leégés, balesetek - ezek a leggyakoribb nyaralás betegségek

2026. augusztus 19.

Az utazók számára gyakran jelentenek erőpróbát az országok közötti kulturális, higiénés, etikai és gazdasági különbségek. Nem csak az egészségi problémák – mint pl. a gyomor-bél panaszok, a láz és a fertőzések – elkerülése fontos. Előzetesen tájékozódni kell a célországra jellemző szokásokról, kultúráról, életmódról és politikai helyzetről.


A magyarok által legszívesebben látogatott dél-európai turisztikai célpontok esetében az egyik legfontosabb tényező a hasmenés, a balesetek, az UVA/UVB sugárzás és a tengeri csalánozók csípésének elkerülése.
Érdemes palackozott vagy forralt vizet inni és különösen figyelni a fertőtlenítésre.
Emellett tanácsos olyan gyógyszereket magunkkal vinni, amelyek segíthetnek a tüneti kezelésben, ha szükséges.
Az egészségügyi csomag része legyen a láz- és fájdalomcsillapító, a hőmérő, a görcsoldó, a hasmenés vagy székrekedés kezelésére szolgáló készítmény, és ha előírták, a malária megelőzésre szolgáló gyógyszer. 

Gyógyszerszedés - mindent a maga idejében

2026. augusztus 19.

A jól megválasztott időpontban bevett gyógyszerek sokkal hatékonyabban képesek kifejteni hatásukat, olvasható egy kutatásról szóló közleményben. Az asztmától és allergiától szenvedők számára   ennek különösen fontos jelentősége lehet.

Mikor kell bevenni a gyógyszereket?

Sokat hallottunk már arról, hogy testünk meghatározott ritmus szerint működik. Megfigyelhetjük például, hogy a nap bizonyos időszakaiban sokkal éberebbek vagyunk, aktivitásunk fokozódik, míg máskor még a legegyszerűbb feladat végrehajtása is nehezünkre esik.

Richard Martin, a National Jewish Medical and Research Center kutatóorvosa is ezen elv alapján dolgozta ki a gyógyszerek beszedésének legmegfelelőbb időpontjait.


Állítása szerint a szénanáthás tünetek -szemkönnyezés, viszketés, tüsszögés, orrfolyás - mind intenzívebben jelentkeznek reggel. Ennek megfelelően a gyógyszerek beszedésének ideális időpontja a lefekvés előtti időszakra esik, így akkor fejthetik ki hatásukat, amikor leginkább szükségünk van rá.



Az asztmás tünetek tetőzésének időpontja a hajnali négy óra körüli időszakra tehető. Ennek érdekében a kezeléshez szükséges, szájon át alkalmazott szteroidok bevételének legmegfelelőbb időpontja a délután három óra. Az inhaláló készülékek délután három és öt óra között alkalmazva a leghatásosabbak.