Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inhalációs eszközök helyes használata

Érdekességek2019. május 14.

Az obstruktív légúti betegségek (pl. COPD, asztma) kezelésének leggyakoribb módszere a hatóanyagok belélegeztetése. Helytelen gyógyszerbelégzési technika esetén a légutakba nem jut el a kívánt mennyiségű gyógyszer, és emiatt romlik a beteg állapota.

Fotó: 123rf.comAz alábbiakban összegyűjtöttük a helyes gyógyszerbelégzéshez szükséges legfontosabb tudnivalókat.

Tanácsok a gyógyszerbelégző eszközök használatához
• Fújja ki a levegőt!

A gyógyszerbelégzés előtt, amennyire csak lehet, ki kell fújni a levegőt!
• Végezzen mély belégzést!

Felületes belégzéskor a hatóanyag nem jut le a légutakba.
• Gyógyszerbelégzéskor döntse hátra a fejét!

A levegő útja a tüdő felé a garatban egy éles kanyar ral kezdődik. A fej hátradöntésével a ka nyart ki egyenesítjük, és így a gyógyszer könnyebben tud továbbhaladni a tüdő fe lé.

• Szájon át szippantsa be a gyógyszert!
Gyakran előfordul gyermekeknél, de idősebb betegeknél is, hogy az eszközt az ajkaik közé veszik, majd az orrukon át vesznek levegőt. Ilyenkor nem jut gyógyszer a légutakba.
• A mély belégzés végén 10 másodpercig tartsa vissza a levegőt!
Miután leszívtuk a gyógyszert a légutakba, időt kell adni neki, hogy lerakódhasson a nyálkahártyára. Ha azonnal kifújjuk a levegőt, az zal együtt a gyógyszer bizonyos hányada is kiszökik.
• Gyógyszerbelégzés után öblítse ki a száját!
A gyógyszer egy része még a legjobb belégzési technika esetén is a szájüregben és a garatban rakódik le, ahol helyi mellékhatásokat (rekedtséget, köhögést, szájpenészt), illetve lenyelve, majd az emésztőrendszeren át a vérkeringésbe jutva általános mellékhatásokat okozhat. Ezek a gyógyszerbelégzést követő szájöblítéssel és gargalizálással egyszerűen megelőzhetők.


Tanácsok a hajtógázos gyógyszerbelégző eszközök használatához
• Rázza fel a tartályt!
A tartályt elhagyó permetben a hatóanyag mennyisége elsősorban a hörgőtágítók esetén ingadozhat, és kiszámíthatatlanná válik, ha a tartályt akár csak egyszer is elfelejtik felrázni. Ezért célszerű minden hajtógázos gyógyszerbelégzőt felrázni a használat előtt.
• Nyomja meg, és azonnal szívja be a permetet!
A gyógyszer hatékony belélegzéséhez alapvetően fontos a szelep működtetésének és a belégzés megkezdésének az összehangolása. Ha a tartályt a belégzés megkezdése előtt megnyom juk, a gyógyszer egy része a másodperc tört része alatt lecsapódik a szájüregben.

Másik része álló ködöt képez, amely a késve megkezdett belégzéssel még levihető a légutakba. Ha jóval a belégzés megkezdése után hozzuk működésbe a tartályt, akkor

nem, vagy alig ma rad hely a tüdőben, ahová a gyógyszert beszívhatnánk.

• Lassan szívja be a gyógyszert!
Az adagolós aeroszolt elhagyó gyógyszerpermetből lassú és mély belégzés esetén jut le a legtöbb a légutak mélyére.

Tanácsok a porbelégző eszközök használatához
• Aktiválás után ne forgassa!
A porbelégzőt aktiválás után nem szabad lefelé fordítani, mert kiszóródhat belőle a belégzésre előkészített, kiadagolt por.
• Ne fújjon bele az eszközbe!
Amikor gyógyszerbelégzés előtt kifújja a levegőt, ügyeljen arra, hogy ne fújjon bele az eszközbe! Egyrészt elfújhatja a belégzésre előkészített por egy részét, másrészt pedig a kilélegzett levegőben lévő pára hatására összetapadhat a gyógyszerpor.
• Szorosan zárja körül az ajkaival a készülék szájrészét!
Belégzéskor komoly szívóerőt csak akkor tud kifejteni, ha rendesen a szájába vette az eszközt.
• Szívja, amilyen gyorsan és erősen csak tudja!
A porbelégzőből csak akkor jönnek ki a gyógyszerszemcsék, ha azt a be teg kellő erővel szívja. Ezért – szemben a hajtógázos gyógyszerbelégzővel, ahol a jól időzített, lassú, mély belégzésen van a hangsúly – a porbelégzőt gyorsan és erősen kell szívni.
• A porbelégzőt ne tárolja a fürdőszobában!
Különböző mértékben, de idővel mindegyik porbelégző gyógyszerleadását rontja a levegő páratartalma, ezért nem tanácsos ezeket az eszközöket magas páratartalmú helyen tárolni.

Dr. Rónai Zoltán
Arany Kehely Egészségcentrum
Pécs


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.