Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Influenzaszezon – Veszélyben a szívbetegek!

Érdekességek2017. december 13.

A szívbetegek számára különösen fontos az influenza elleni védekezés, mert sokkal veszélyesebb számukra a vírus, mint az alapvetően egészségeseknek. Nagyobb a – sokszor fatális kimenetelű – szövődmények kockázata, de a keringési rendszert is rendkívül megterheli a vírus által okozott magas láz. A halálozások nagy részéért ilyenkor a kialakuló keringési elégtelenség felelős, melyet a magas testhőmérséklet, a folyadékveszteség és a kóros anyagcsere-folyamatok váltanak ki. A Magyar Kardiológusok Társasága most a szezonális, főként az influenza elleni védőoltások fontosságára hívja fel mindenkinek a figyelmét.

„Kell védőoltást kérniük a szív- és érrendszeri betegeknek, ezzel ugyanis nagyon komoly kockázatot tudnak kivédeni. A statisztikák szerint lényegesen nagyobb ugyanis az esélye, hogy elkapják az influenzát, és annak is, hogy ennek súlyos szövődményei alakuljanak ki, mint például a tüdőgyulladás, ami szívbetegek számára (főleg idős korban) akár végzetes is lehet. Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) által 2016-ban kiadott „Kardiovaszkuláris Prevenció” elnevezésű irányelv kiemeli az influenza és a szívinfarktus közötti szoros kapcsolatot. Hangsúlyozza továbbá, hogy egyes tanulmányok alapján akár többszörösére is emelkedhet az influenza akut szakaszában (első 3 nap) a szív- és érrendszeri események (szívinfarktus, stroke) kockázata az arra fogékony populációban, mely azonban időben alkalmazott védőoltással megelőzhető” – figyelmeztet mindenkit Prof. Dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, aki szerint a megelőzés nem csupán a szövődmények elkerülése miatt nagyon fontos.


Ezért veszélyes

„Az influenza rendkívül agresszív, nagyon könnyen és gyorsan terjed és igen magas, akár 40°C-ot is elérő lázzal jár, ami megnövekedett szívfrekvenciát jelent – ez pedig önmagában nagyon nagy terhelés az amúgy is csökkent működőképességű szívnek. Így könnyen kialakulhat szívelégtelenség, szívroham, vagy ritmuszavar.

Mindemellett nagyon fontos a vízháztartás, hiszen a láz izzadással jár, a folyadékot pótolni kell, de ezt szívbetegek esetében csak nagyon óvatosan szabad, éppen csak annyit, amennyi a veszteség. A védőoltás tehát keringési betegségben, krónikus légzőszervi betegségben, kezeletlen magas vérnyomásban, veleszületett, vagy szerzett immunhiányos állapotban, kóros elhízásban szenvedők számára, cukorbetegség fennállása esetén, illetve újabban már 60 év felett rendkívüli módon ajánlott, ezért ezen populáció számára az oltóanyag ingyen el is érhető” – hívja fel a figyelmet az elnök.


Bár a közösségi oldalakon számtalan, természetesnek beállított és hatékonynak mondott influenzamegelőző "recept" található, muszáj elfogadnunk azt a tényt, hogy a védőoltás az egyedüli, bizonyított, igazán hatásos megelőzési formája az influenzának. Az oltást minden évben újra meg kell kapni, mivel az influenza rendkívül változékony, úgynevezett "köpönyegforgató" vírus. Ez azt jelenti, hogy a vírus évről évre egy kicsit változtat a külalakján, így az, aki az előző évben elkapta az influenzát vagy felvette a védőoltást, idén már újra védtelen a kórokozóval szemben, és a szervezet – oltás hiányában – túl későn kezd védekezni, akkor, amikor már elborították a szaporodó vírusok.

Az idei szezonban – mely igazán decemberben kezdődik, majd várhatóan 2018. februárjában tetőzik – az előrejelzések szerint nagyobb járványra kell számítani, mely még inkább alátámasztja a vakcináció fontosságát.

 

Azonban oltás tekintetében nagyon le vagyunk maradva, mivel az amúgy nagy népegészségügyi hagyományokra visszatekintő Magyarországon is csak 20% körül van az átoltottság, azonban ideális esetben ennek a dupláját kellene elérnünk, ezért is fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása – zárja közleményét Prof. Dr. Tóth Kálmán.

Mit tehetünk még?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.