Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Infarktus gyermekkorban?

Érdekességek2022. március 16.

Fotó: gettyimages.com

Olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is.

Egyre többen keresik fel a gyermekkardiológiai rendeléseket azzal, hogy a családban valakinek – nagymamának, nagypapának és sajnos egyre gyakrabban a középkorú apukának – infarktusa volt. Az aggódó szülők ilyenkor ezt kérdezik:  Ugye doktor úr, nincs, nem lesz a gyereknek is koszorúér-elzáródása?

Van ebben a nagy felbuzdulásban valami örvendetes is, hisz ez azt bizonyítja, hogy a szülők odafigyelnek, igyekeznek lépést tartani az egészségügyi felvilágosítás során írottakkal, hallottakkal. Másrészt persze az első válaszunk – az esetek száz százalékában szinte –, hogy nincs, illetve nem lesz infarktusa a gyermeknek, legalábbis gyermekkorában.

A hajlam örökölhető

Persze, hogy később mi történik vele, az más kérdés. Ugyanis egyre több orvosi tanulmány lát napvilágot arról, hogy az olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is (ismétlem: nem a gyermekkorban).

Megelőzhető

Figyelem: a későbbi infarktusnak csak az esélye, a kockázata nő meg néhány százalékkal. De ez nem fátum, nem elkerülhetetlen sorscsapás. A rizikófaktorok kiszűrésével küzdhetünk az érbetegségek ellen. Akinek magasak a vérzsírértékei (nem csak a koleszterin, mert vannak más fontos vérzsírfélék is!), és aki túlsúlyos, annak nyilván ezek ellen kell felvennie a harcot: elsősorban megfelelő diétával, testsúlycsökkenéssel, rendszeres mozgással, sporttal.


Ha a vérnyomással vannak gondok – általában kamaszkor körül mérnek először magasabb értékeket –, azzal is kell “foglalkozni”, és végső esetben akár gyógyszeresen is rendezni szükséges a hipertóniát. Nagyon-nagyon ritkán gyermekkorban is előfordulhat koszorúér-károsodás: Magyarországon évente egy-egy, így elhanyagolható ennek veszélye.

dr. Nemes János
gyermekkardiológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.