Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Infarktus gyermekkorban?

Érdekességek2022. március 16.

Fotó: gettyimages.com

Olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is.

Egyre többen keresik fel a gyermekkardiológiai rendeléseket azzal, hogy a családban valakinek – nagymamának, nagypapának és sajnos egyre gyakrabban a középkorú apukának – infarktusa volt. Az aggódó szülők ilyenkor ezt kérdezik:  Ugye doktor úr, nincs, nem lesz a gyereknek is koszorúér-elzáródása?

Van ebben a nagy felbuzdulásban valami örvendetes is, hisz ez azt bizonyítja, hogy a szülők odafigyelnek, igyekeznek lépést tartani az egészségügyi felvilágosítás során írottakkal, hallottakkal. Másrészt persze az első válaszunk – az esetek száz százalékában szinte –, hogy nincs, illetve nem lesz infarktusa a gyermeknek, legalábbis gyermekkorában.

A hajlam örökölhető

Persze, hogy később mi történik vele, az más kérdés. Ugyanis egyre több orvosi tanulmány lát napvilágot arról, hogy az olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is (ismétlem: nem a gyermekkorban).

Megelőzhető

Figyelem: a későbbi infarktusnak csak az esélye, a kockázata nő meg néhány százalékkal. De ez nem fátum, nem elkerülhetetlen sorscsapás. A rizikófaktorok kiszűrésével küzdhetünk az érbetegségek ellen. Akinek magasak a vérzsírértékei (nem csak a koleszterin, mert vannak más fontos vérzsírfélék is!), és aki túlsúlyos, annak nyilván ezek ellen kell felvennie a harcot: elsősorban megfelelő diétával, testsúlycsökkenéssel, rendszeres mozgással, sporttal.


Ha a vérnyomással vannak gondok – általában kamaszkor körül mérnek először magasabb értékeket –, azzal is kell “foglalkozni”, és végső esetben akár gyógyszeresen is rendezni szükséges a hipertóniát. Nagyon-nagyon ritkán gyermekkorban is előfordulhat koszorúér-károsodás: Magyarországon évente egy-egy, így elhanyagolható ennek veszélye.

dr. Nemes János
gyermekkardiológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.