Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Infarktus gyermekkorban?

Érdekességek2022. március 16.

Fotó: gettyimages.com

Olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is.

Egyre többen keresik fel a gyermekkardiológiai rendeléseket azzal, hogy a családban valakinek – nagymamának, nagypapának és sajnos egyre gyakrabban a középkorú apukának – infarktusa volt. Az aggódó szülők ilyenkor ezt kérdezik:  Ugye doktor úr, nincs, nem lesz a gyereknek is koszorúér-elzáródása?

Van ebben a nagy felbuzdulásban valami örvendetes is, hisz ez azt bizonyítja, hogy a szülők odafigyelnek, igyekeznek lépést tartani az egészségügyi felvilágosítás során írottakkal, hallottakkal. Másrészt persze az első válaszunk – az esetek száz százalékában szinte –, hogy nincs, illetve nem lesz infarktusa a gyermeknek, legalábbis gyermekkorában.

A hajlam örökölhető

Persze, hogy később mi történik vele, az más kérdés. Ugyanis egyre több orvosi tanulmány lát napvilágot arról, hogy az olyan családokban, ahol fiatalon és halmozottan fordult elő szívkoszorúér-betegség, nagyobb a hasonló szívelváltozások kockázata az utódokban is (ismétlem: nem a gyermekkorban).

Megelőzhető

Figyelem: a későbbi infarktusnak csak az esélye, a kockázata nő meg néhány százalékkal. De ez nem fátum, nem elkerülhetetlen sorscsapás. A rizikófaktorok kiszűrésével küzdhetünk az érbetegségek ellen. Akinek magasak a vérzsírértékei (nem csak a koleszterin, mert vannak más fontos vérzsírfélék is!), és aki túlsúlyos, annak nyilván ezek ellen kell felvennie a harcot: elsősorban megfelelő diétával, testsúlycsökkenéssel, rendszeres mozgással, sporttal.


Ha a vérnyomással vannak gondok – általában kamaszkor körül mérnek először magasabb értékeket –, azzal is kell “foglalkozni”, és végső esetben akár gyógyszeresen is rendezni szükséges a hipertóniát. Nagyon-nagyon ritkán gyermekkorban is előfordulhat koszorúér-károsodás: Magyarországon évente egy-egy, így elhanyagolható ennek veszélye.

dr. Nemes János
gyermekkardiológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.

A torokfájásról

2026. október 12.

Torok- és garatgyulladásban az emberek átlagosan évente egyszer szenvednek - mindenekelõtt a hideg, esõs évszakban. A torok- és nyelési panaszok okozói az esetek körülbelül 85%-ában vírusok (elsõsorban a megfázásért felelõs vírusok, mint például a rhinovírus vagy a parainfluenzavírus) és csak ritkább esetben a baktériumok.

Torokgyulladás felléphet égési vagy marási sérülések után is, valamint lehet allergiás reakció következménye is. Ezenkívül a panaszokat hangos éneklés, kiabálás vagy hosszan tartó beszéd, valamint a légutaknak a dohányzás miatti irritációja, vagy akár a poros, száraz levegõ is okozhatja.

Melyek a kezelés lehetõségei?

Antibiotikumok szedése csak akkor javasolt, ha tisztázott, hogy a fertõzés bakteriális eredetû. Erre a betegség hirtelen fellépte, a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a mandulákon látható gennyes lepedék utal. Az a korábban elterjedt eljárás, hogy megelõzõ jelleggel antibiotikumokat adnak a vírusok miatt károsodott nyálkahártya bakteriális felülfertõzõdésének elkerülése érdekében, ma már elavultnak minõsül, sõt. Kifejezetten káros, mert a túlzott antibiotikumszedés - nem utolsó sorban pedig a nem megfelelõ ideig tartó antibiotikum-fogyasztás - azt eredményezi, hogy a baktériumok megerõsödnek, rezisztenssé válnak, illetve szükségtelenül pusztulnak el szervezetünkben a "jó" baktériumok is, melyek pótlásáról sajnos, legtöbben nem gondoskodunk...

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.