Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Indul a kertészkedés szezonja – Vigyázzunk a derekunkra!

Érdekességek2022. április 23.

A kerti munka nem csupán fárasztó, de az ízületeket is rendkívül megterheli. Korosztálytól függetlenül fokozottan így van ez tavasz elején, a téli pihenő után. Akinek porckopása vagy ízületi fájdalmai vannak, különösen nehéznek érezheti az első pár napot. Íme néhány praktikus tipp!

Fotó: 123rf.comA 35 évnél idősebb magyarok közel 70 százaléka végez kerti munkát, amikor szezonja van.

Tavasz kezdetén felkészülünk a kertészkedésre: letakarítjuk a kerti utakat, elővesszük és megtisztítjuk a kerti szerszámokat. Majd nagy elánnal nekilátunk a munkálatoknak: felássuk az ágyásokat, meglazítjuk a talajt, kiszórjuk a komposztot, megpermetezzük a gyümölcsfákat, formára metsszük a bokrokat, sövényeket. Kapálunk, gereblyézünk, sokat hajlongunk. Ha már szépen kizöldült a kert, elkezdjük a gyomlálást, kiültetjük a virághagymákat, elvetjük a magokat. Közben rengeteget térdelünk, hajolunk, görnyedünk, sokat vagyunk egyhelyben. Másnap pedig az izomláztól, megerőltetéstől alig bírunk megmozdulni.Itt a tavasz: munkára fel!

Leggyakoribb panaszok kertészkedés után:

Mitől fáj mindenünk?

A kerti munkákból adódó panaszok hátterében leggyakrabban izomhúzódás, izomgörcs, a csigolyaközti porckorong elváltozása valamint a kisízületek (a gerincben a csigolyákat összekötő ízületek) kopása állhat. Az izomhúzódást az izmok tartós statikus terhelése eredményezi. A problémát leggyakrabban túlerőltetés, gyakori helytelen emelési technika illetve egy rossz mozdulat váltja ki.

Mindezek következtében az ideggyökre nyomó hatás is kialakulhat, amely a csípőbe, fartájékra, combba kisugárzó fájdalmat okozhat. Húzódás bármely izomnál felléphet, ám kertészkedés közben főleg a deréktáji terület érintett. A fájdalom az enyhétől a kínzóig terjedhet, gyakran izommerevséggel, mozgásbeszűküléssel jár. A kertészkedés során a derékfájdalom kialakulásában gyakori okként szerepel a hideg hatás, a deréktáji izomzat megfázása, amelynek elkerülésére réteges, derekat védő öltözködés ajánlott.

A degenaratív ízületi elváltozás, vagy egyszerűbben a porckopás az egyik leggyakoribb ízületi betegség, ráadásul viszonylag fiatal korban elkezdődik. Oka az ízületeket párnázó kemény, de rugalmas szövet, a porc kopása: ilyenkor a sérült porcfelület dörzsölődik, gyulladás jöhet létre, ami fájdalmat, merevséget és mozgási nehézségeket okoz. A porckopás egy idő után vissza ugyan nem fordítható, de lassítható, késleltethető folyamat.


Bármennyire is erőltettük meg magunkat kertészkedés közben, a folyamatos fájdalomcsillapítás nem megoldás. Az ízületi problémára a patikában recept nélkül is kaphatunk porcépítő készítményeket, amelyeket kúraszerűen érdemes szedni.

Fotó: 123rf.com

Megfelelő mozdulatok
  1. Mielőtt nekikezdünk a kerti munkának, kicsit mozgassuk át végtagjainkat és nyújtsuk meg izmainkat úgy, mintha sportoláshoz melegítenénk be.
  2. Guggoljunk, ne hajoljunk, amikor nehezebb tárgyat emelünk fel vagy teszünk le a földre.
  3. Emeléskor használjuk inkább a láb- és hasizmainkat. A felemelendő tárgyat tartsuk minél közelebb testünkhöz.
  4. Ne csavarjuk ki testünket túlságosan. Ne egy-egy testrészünket forgassuk, hanem egész testünket egyszerre.
  5. Ügyeljünk a tehermentesítésre, ha álló munkát végzünk. Álló munka esetén jó szolgálatot tehet egy kis zsámoly, amelyre hol a jobb, hol a bal lábunkat tehetjük fel, ezáltal némileg tehermentesíthetjük az ágyéki csigolyákat.
  6. A helyes emelési technika – széles terpesszel és a lábak közé helyezett súlyponttal – segít elkerülni a hátfájdalmakat.
  7. Lehetőség szerint soha ne hajoljunk előre nyújtott lábbal. Az ágyékcsigolyák tehermentesítése céljából tartsuk a hátunkat egyenesen. A gerincoszlop erős meghajlítása – például gyomláláskor vagy palántázásnál – az izomzat túlterhelését eredményezi.
  8. Hosszan tartó előre hajolás esetén egyik térdünk legyen mindig a talajon, és lehetőleg támaszkodjunk az egyik kezünkre.

Kíméljük magunkat!

Tippek az egyes kerti munkákra:
  1. ágyások felásása: A hajlás elkerülése érdekében használjunk hosszú nyelű szerszámokat!
  2. kapálás, talajlazítás: Válasszunk hosszú nyelű, jó fogású szerszámokat, használjuk őket előre görnyedés nélkül!
  3. gyomlálás: Kerüljük a hosszú ideig tartó, görnyedt testtartást!
  4. virághagymák, palánták kiültetése: Gyakran változtassunk testhelyzetet és használjunk térdünk alá párnát!
  5. dugványozás: Hosszantartó munka során üljünk alacsony székre!
  6. fák, bokrok, sövények metszése: Válasszunk ízületkímélő fogantyúval rendelkező szerszámot vagy viseljünk csuklóvédőt!
  7. permetezés: Kisebb részekre elosztva végezzük!
  8. gereblyézés: Támadóállásban testsúlyáthelyezéssel és egyenes háttal végezzük!
  9. öntözés: Inkább többször forduljunk és használjunk kisebb locsolókannát.
  10. talicskázás: Egyenes háttal, térdek hajlításával emeljük meg a talicskát!
  11. fűnyírás: Túlterhelhetjük a vállízületeket, a vibrálás megterhelő lehet a kisízületek számára, a fűnyíró traktor hátproblémákat okozhat. A fűnyíró gyűjtőjének kiürítésekor a veszély a gerincoszlop meghajlításában és elfordításában rejlik.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.