Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Imposztor szindróma: hogyan győzzük le? 2. rész

Érdekességek2022. december 05.

Fotó: pixabay.com

Az a benyomásunk, hogy sikereink a véletlennek vagy a kedvező körülményeknek köszönhetők, és nem tettük értük semmit? Akkor bizonyára ennek a tünetegyüttesnek az áldozatai vagyunk, és nincs kellő önbizalmunk. A kilábaláskor alapszabály, hogy helyezzünk hangsúlyt erősségeinkre, mert azok tudatosítása javítja az önértékelést.

Gyakorlat: Nyugodt estéken vagy hétvégeken szakítsunk időt az alábbi 3 kérdés megválaszolására, hogy ismerjük fel valós értékeinket.

– Miben vagyok főként tehetséges; ezt mostanában mikor bizonyítottam?
– Ilyen esetekben, mi tesz engem egyedivé?
– Melyek voltak a legutóbbi, kiemelkedő sikereim? Hozzuk kapcsolatba őket specifikus képességeinkkel.

Ebben segíthet, ha pl. telefonálunk  néhány jó barátunknak, ismerősünknek akiknek adunk a véleményére, hogy mondják el 3 kvalitásunkat, melyről elismeréssel szólnak.  Ezután értékeljük a visszajelzéseket, hogy érezzük, milyen hatást gyakorol ránk az elismerés. Emellett vizsgáljuk meg, hogy a hozzánk közel állók véleménye egyezik-e a sajátmagunkról alkotott képpel, és vonjuk le a tanulságokat.

Ne utasítsuk el a dicséretet, a hamis szerénység a büszkeség egy formája lehet. Fogadjuk el jó szívvel, amit hallottunk barátainktól, és ne felejtsük el megköszönni…

Merjünk szabadon beszélni tüneteinkről ezekkel a megbízható emberekkel. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy könnyítsünk a betegség okozta terhen, és  hiedelmeinktől is segít megszabadulni.


Amikor a perfekcionizmus szab gátat

Nehezen elérhető célokat tűzünk ki magunk elé, hajlamosak vagyunk túl magasra tenni a lécet, és a tökéletességre való törekvésünk miatt kudarcot vallunk? Ha nem érjük el a célunkat, bűntudatot érzünk? Ez esetben a magunkkal való elégedetlenség miatt érzett szorongás arra is késztethet, hogy függővé váljunk mások véleményétől. A megoldás abban rejlik, hogy önmagunkat „eddzük”. Annak érdekében, hogy a perfekcionizmusunk okozta elégedetlenség helyébe megnyugvás, kiegyensúlyozott lelkiállapot lépjen.

Gyakorlat: Este, az ágyban, elalvás előtt csukjuk be a szemünket, és összpontosítsunk a légzésünkre, anélkül, hogy azt módosítanánk. Belégzéskor érezzük, amint elönt minket a nyugalom, kilégzéskor pedig azt, hogy elűzzük szorongásainkat és bosszúságainkat. Ezután gondoljunk egyik múltbéli sikerünkre, egyéb, jó teljesítményünkre, azok akár kisebbek, akár jelentősebbek voltak. Vizualizáljuk a sikert: képzeljük magunk elé annak apró részleteit is. Érezzük, hogy teljes mértékben eltölt minket a jó teljesítmény pozitív érzése. 

Ezen pozitív érzés rögzítése érdekében halkan ismételjük magunkban: „rátermett vagyok, és ezt bebizonyítottam’”, „biztos vagyok magamban, és nem félek a kudarctól”. „nyomásgyakorlás nélkül cselekszem, a mások ítéletétől való félelem nélkül”, „túl nagy ​célok kitűzése nélkül sikerül megvalósítanom magamat, nincs szükségem perfekcionizmusra”.

Aludjunk el ezzel a gyakorlattal a fejünkben, valamint az általa okozott elégedettség érzésével. Ismételjük ezt a gyakorlatot több, egymást követő estén. Lassankén érezni fogjuk önbizalmunk növekedését is.

A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL

Hogyan érezzük magunkat, ha imposztor szindrómában szenvedünk?

A leggyakrabban érdemtelennek az élet pozitív jelenségeire, és általában a közösség vagy a család által elutasítottnak. Méltatlannak is érezhetjük magunkat, amikor úgy gondoljuk, hogy öntudatlanul is társadalmi vagy kulturális szabályokat sértettünk meg (ilyen lehet, ha pl. magasabb végzettségű emberrel vagyunk párkapcsolatban, míg mi nem végeztünk felsőbb iskolát).  Végül az alkalmatlanság, hozzá nem értés érzésével is küzdhetünk, elsősorban a munkánkban. Ennek során úgy vélhetjük, hogy nem megfelelő pl. a diplománk, nincs jó referenciánk vagy elegendő tapasztalatunk az adott területen.

Mit tehetünk még, hogy kikerüljünk belőle?

Hosszú munkát jelent, ha át kívánjuk értékelni mindazt, amit magunkról gondolunk és (tévesen) hiszünk. Elsődleges, hogy javítsunk önképünkön, és legyünk tisztában képességeinkkel. Az önhipnózis pl. érdekes kísérlet lehet arra nézve, hogy új gondolatokat rögzítsünk magunkban. De valószínűleg csak akkor járunk sikerrel, ha mindennap gyakoroljuk, legalább három héten át. Napközben többször is mondogathatjuk magunkban az olyan mantrát, mint pl. „méltó vagyok a családomra”, vagy „értek a munkámhoz – mindig jelen időben és igenlően. Mindezt lehet társítani emlékekkel vagy cselekvésekkel, melyek igazolják törekvésünket.

Igénybe vehetjük a terápiás lehetőségeket is. Gyakran a terápia keretében veszi észre a beteg, hogy a fékek és félelmek összefüggnek ezzel a szindrómával – mondja a pszichológus. Amellett elengedhetetlen a konzultáció a szakemberrel, ha érzelmeinket érinti a probléma, pl. úgy érezzük, hogy nem vagyunk méltók arra, hogy szeressenek minket,  ami jelentős  nehézségeket von maga után számos téren,.de főként a  párkapcsolatban.

MINI TESZT

Gyakran az az érzése, hogy nincs a megfelelő helyen?   IGEN   NEM
Minden egyes munkán többet dolgozik, mint a kollégái?  IGEN   NEM
Munkája mindig úgy érzi, hogy nem tett eleget az elvárásoknak? IGEN   NEM
Nehezen fogadja el az elismerést, zavarban van tőle?  IGEN   NEM
Úgy gondolja, hogy a kollégái jobbak önnél szakmailag?   IGEN  NEM
Ön inkább szorongó alkat?    IGEN   NEM

Ha többségében van az IGEN válasza, akkor ön érintett az imposztor szindrómában.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.