Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ilyen okai lehetnek a féloldali fejfájásnak

Érdekességek2025. június 28.

A féloldali fejfájás ugyanolyan kínzó lehet, mint amikor a fej más részein jelentkezik a fájdalom, ám az okok közt elsődleges és úgynevezett másodlagos fejfájást is diagnosztizálhatnak. Ezt pedig azért nagyon fontos tudni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa szerint, mert teljesen más kezelést igényelhet például a migrén, mint a gerinc probléma miatt jelentkező fejfájás.

Fotó: rawpixel © 123RF.comElsődleges fejfájások típusai

Bizonyos esetekben a fejfájás a fej egyik oldalán intenzívebben jelentkezhet, mint a másikon, de az is előfordulhat, hogy csak a fej egyik oldalán érzékelhető. Ilyen panaszt okozhat többféle elsődleges fejfájás is, mint például a migrén, a cluster fejfájás és a paroxizmális hemicrania, valamint a hemicrania continua is. Az elsődleges fejfájás (vagy primer fejfájás) önálló betegségnek tekinthető, és nincs egyetlen, minden esetben beváló gyógymódja.
Mit érdemes tudni ezekről az elsődleges fejfájástípusokról?

Migrén

Tipikusan csak az egyik oldalon, például a tarkó, halánték vagy a homlok jobb oldalán jelentkezik. Jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában. 6-9 erősségű egy tízes fájdalompontozó skálán, ami órákon, vagy akár 1-2 napon át is tarthat. Jellemzője, hogy fizikai aktivitás fokozza és társul hozzá rosszullét, hányinger, fény-túlérzékenység. Ezt a gyakran aurajelenségekkel bevezetett fejfájást nők háromszor gyakrabban tapasztalják.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás jellemzően csak az egyik szem körüli, szem mögötti rendkívül intenzív fájdalmat vált ki, többnyire időszakosan jelentkezve. Időszakosan előfordul, hogy mindennap kialakul, jellemzően 2-3 órával a lefekvés után vagy hajnali órákban erre ébred a beteg máskor akár egy évig nem jelentkezik. Rendszeresen társul hozzá könnyezés, orrfolyás vagy dugulás, lógó szemhéjak, szemvörösség, esetleg izzadás a homlokon vagy arcon, szűk pupilla. A 30-60 perces roham nagyon erőteljes, a beteg nyugtalan, járkál, dörzsöli a fejét – ellentétben a migrénnel, ahol inkább csendet és sötétséget keres

Paroxizmális hemicrania

Ez a fejfájástípus jóval ritkább, mint az többi. A cluster fejfájáshoz hasonlóan a paroxizmális hemicrania rohamok is eltartanak egy ideig. De az időszakok rövidebbek (10-30 perc) és gyakoribbak (naponta 5-15 alkalommal). A fej egyik oldalán jelentkező szúró vagy égető fájdalom mellett influenzára hasonlító tünetek – folyó orr, verejtékezés – is előfordulhat.

Hemicrania continua

Ez egy ritka, állandó egyoldali fejfájás, amely mindig ugyanazon az oldalon jelentkezik. A fájdalom folyamatosan jelen van, naponta 24 órában, de időnként felerősödhet. Jellemző tünete, hogy a fejfájás sosem vált oldalt, tartós, tompa vagy nyomó jellegű fájdalom, időnként erősebb, szúró, lüktető rohamokkal, időnként társulhat könnyezéssel, orrdugulással, szemvörösséggel az érintett oldalon.


Mitől alakulhatnak ki másodlagos fejfájások?

A másodlagos fejfájás kifejezés arra utal, hogy a fejfájás csupán tünete egy alapbetegségnek, vagyis a probléma forrását máshol kell keresni. A koponyával kapcsolatos, illetve a gerinc nyaki szakaszán jelentkező betegségeknél (vagyis a craniális/cervicalis vascularis kórképeknél) például a fájdalom legtöbbször féloldali vagy a tarkóra korlátozódik. A fájdalom bizonyos fejmozdulatra vagy fejtartásra (hosszas olvasás, telefonhasználat, számítógépen történő munkavégzés stb.) jelenik meg, esetleg éjjel jelentkezik a fej kedvezőtlen helyzete miatt.

A pontos diagnózis alapja a gondos kikérdezés

– Mivel a fejfájás okai rendkívül összetettek, az anamnézis felvételkor a szakorvosnak rá kell kérdeznie a lehető legtöbb körülményre: mikor kezdődött a panasz, jelenleg is fáj-e, milyen gyakran fordul elő, alváskor is jelentkezik-e, milyen erős, milyen a jellege, vannak-e kiváltó, súlyosbító vagy enyhítő tényezők. Az egyik legfontosabb kérdés pedig a fejfájás lokalizációára vonatkozik, vagyis, hogy hol fáj a páciens feje. Természetesen támaszkodni kell még a szakorvosi vizsgálatok eredményeire, mindig szükséges a nagylabor vizsgálat is, de ha féloldali fejfájásról van szó, akkor leggyakrabban a migrénre szoktunk gondolni – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.
– Ha pedig megvan a pontos diagnózis, hatékony kezelést is választhatunk. Ez migrén esetében lehet megelőző terápia, rohamgyógyszer és akár Botox-kezelés is a krónikus migrénben, más fejfájás típusok esetében pedig az annak megfelelő terápiákra támaszkodunk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az előrelátás – Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás

2026. augusztus 17.

Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető.

A kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5–10 évet lehet nyerni időskorra, és súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.