Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így vigyázzunk a vesénkre

Érdekességek2017. április 19.

Az egészségtelen életmód az egész szervezetünket, így a veséinket is leterheli. Az elhízás, a dohányzás, a mozgás hiánya közvetve vagy közvetlenül is hozzájárulhat a vesebetegség kialakulásához, amely minden tizedik embert érint Magyarországon. A Vese Világnap megrendezésére 2017. március 9-én, immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.

A magyarok jelentős súlytöbbletének és kirívóan rossz egészségi állapotának alapvető oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás. Hazánkban három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma, így ma már minden harmadik gyerek küzd súlytöbblettel.
A szakemberek kiemeltem fontosnak tartják a sportra és egészséges életmódra nevelést már gyermekkorban, hiszem az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényezője a vesebetegség kialakulásának.

A vesebetegség rizikófaktorai

Az elhízás közvetve és közvetlenül is krónikus vesebetegséghez vezethet. Drasztikusan növeli a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, amelyek a krónikus vesebetegség fő rizikófaktorai. Emellett közvetlen vesekárosodást is okozhat.

Azoknál az embereknél, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, 2-7-szer nagyobb a végstádiumú vesebetegség kialakulásának az esélye, mint a normál testsúlyúaknál.


Minden 10. magyart érinti

Hazánkban minden tizedik ember érintett valamilyen vesebetegségben, a felnőtt nephrológiai szakrendeléseken évente ellátott több mint 100 ezer vesebeteg közül 6500 már végstádiumú veseelégtelenségben szenved, rendszeres dialízis kezelésre szorul. Az idült vesebetegségben jelentősen felgyorsul az érelmeszesedés, ezért a betegek többsége szív-érrendszeri betegségek miatt meghal, mielőtt még vesepótló kezelésre szükség lenne. 

Az elhízás, így a krónikus vesebetegség is nagyrészt megelőzhető egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és a rendszeres sportolással. Ennek jegyében idén is a prevenciót hangsúlyozó programokkal rendezik meg a vese világnapját, melyet magyar kezdeményezésre minden év márciusának második csütörtökén tartanak.

„Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”

A vesebetegség kialakulásának kockázata az egészséges életmóddal csökkenthető. Nemcsak a vese, hanem a szív és a keringési rendszer károsodása, valamint egyes daganatok veszélye is csökken, ha odafigyelünk a táplálkozásra, mozgásra, pihenésre.

Néhány tipp a B. Braun Dialízisközponttól az egészséges életmód fenntartásához:

  • Táplálkozás: Válasszon tápanyagokban és energiában gazdag ételeket. A szénhidrát nagyobbik részét gyümölcsök és egyéb alacsony vagy közepes glikémiás indexű tápanyagok (például zabkorpa) fogyasztásából fedezze. Csoki vagy chips helyett egyen inkább friss vagy cukrozatlan aszalt gyümölcsöt, dióféléket vagy mandulát.
  • Mozgás: Napi 30 perc mozgással - legyen akár séta, jóga, vagy kerékpározás - már sokat tehet egészsége megőrzéséért.
  • Pihenés: 6-10 óra pihentető alvásra mindenkinek szüksége van.
  • Légzés: Naponta 2-3-szor szakítson időt arra, hogy 1-2 percig igazán mély lélegzetet vegyen, akkor tapasztalni foga, hogy ez nemcsak felfrissít, hanem a feszültséget is csökkenti.
  • Szűrővizsgálat: Évente legalább egyszer végeztesse el az alap szűrővizsgálatokat, mint például a vérvétel (EGFR szintméréssel), a tüdőszűrés, a rákszűrés, az anyajegy vizsgálat stb.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.