Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így védekezzünk az otthoni bacik ellen

Érdekességek2022. január 11.

Mikroszkóp alatt minden másnak látszik, mint ami valójában. Gondolta volna, hogy alaposabban megnézve egy tisztának tűnő konyhapulton vagy akár a saját kezünkön is annyi izgő-mozgó apróság nyüzsöghet, mint ahány ember egy zsúfolt bevásárlóközpontban?

Környezetünk telis-tele van apró mikroorganizmusokkal, melyek mindenütt megtalálhatóak; a vízben, a talajban, az ételekben, a megérintett felületeken, sőt még a belélegzett levegőben is. Ezek az aprócska vírusok, baktériumok szabad szemmel nem, csupán mikroszkóp alatt láthatóak. A többség ártalmatlan az emberi szervezetre, sőt, közülük jó pár jelentős szerepet játszhat egészségünk megőrzésében is, azonban vannak köztük olyanok, melyek számos kellemetlen betegséget okozhatnak. Utóbbiakat nevezzük kórokozóknak. Ha ezek a szervezetünkbe jutnak és szaporodni kezdenek, akkor beszélünk fertőzésről.

Ételmérgezés otthon

A kórokozók gyakorlatilag mindenütt megtalálhatóak környezetünkben, de különösen szeretik a meleg, nyirkos helyeket. Elővigyázatosnak kell lennünk az olyan helyzetekben, amikor sok emberrel tartózkodunk egy légtérben, például irodában, tömegközlekedési eszközön, repülőgépen, vagy akár kórházban, hiszen ezen esetekben a kórokozók könnyedén cserélnek gazdát. Sokan nem is gondolnák, de az otthonunk is tökéletes táptalaja a baktériumok és vírusok terjedésének – meglepő adat például, hogy az ételmérgezések leggyakrabban otthonunkban történnek.


Ahogy azt az ábra is mutatja, még saját lakásunkon belül is számos módon juthatnak szervezetünkbe a kórokozók. A fertőzéseket mégis leginkább saját kezünkkel terjeszthetjük. Amikor érintkezésbe kerülünk a kórokozókkal, könnyedén továbbadhatjuk őket környezetünknek vagy akár egy egyszerű reflex mozdulattal, például szemünk megdörzsölésével bevihetjük szervezetünkbe. Ezért, a megbetegedések megelőzésének hatékony módja a gyakori és alapos kézmosás, valamint a használati felületek rendszeres tisztítása. Lehetőség szerint használjunk antibakteriális kézmosót és legalább 30 másodpercen keresztül dörzsöljük vele alaposan kezeinket, hogy az kifejthesse hatását, majd meleg vízzel öblítsük le. A használati felületeket legalább hetente tisztítsuk meg alaposan tisztítószerrel, a konyhai felületeket akár 2-3 naponta. Ügyeljünk arra, hogy a kéztörlőket, konyharuhákat és a takarításhoz használt szivacsot, rongyokat is rendszeresen cseréljük.

Szalmonella a konyhában

De mi a helyzet a konyhák egyik leginkább rettegett fertőzésével, a szalmonellával?
Amennyiben betartjuk és megfelelően alkalmazzuk az előbb említett higiénés alapszabályokat, könnyedén megelőzhetjük akár a szalmonellát is, mely a közhiedelemmel ellentétben nem csak a vendéglátó ipari egységekben vagy a menzán leselkedik ránk, hanem akár otthonunkban is.

A szalmonellafertőzésért többnyire a baromfihúsból, sertéshúsból, vagy nyers tojás felhasználásával készült, nem megfelelően tárolt, vagy hőkezelt ételek felelősek, de a baktérium bármilyen élelmiszerre rákerülhet. Ezt azért fontos tudni, mivel a szalmonella és számos más baktérium, akár 4 hétig is képes a száraz felületeken életben maradni. Így az ezekkel érintkező ételekre vagy éppen kezeinkre is egyszerűen átterjedhet a fertőzés.

A fertőzést továbbá elősegíti, ha a baktérium az ételben elszaporodik, így főleg nyáron a nagy melegben kell az ételek megfelelő hűtésére is kiemelt figyelmet fordítani. Jellemző tünetei a hasmenés, hányás, magas láz, de enyhébb esetben csak hőemelkedés, levertség tapasztalható. A higiénés szabályok betartásával és az élelmiszerek megfelelő elkészítésével, hűtésével a betegség csakúgy, mint számos egyéb fertőzés könnyen megelőzhető.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.