Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így történik a fogváltás

Érdekességek2022. július 21.

A tejfogváltás fontos esemény az ember életében és igencsak hosszú folyamatot jelent.

Miért kell tejfog?Fotó: gettyimages.com

A fogváltás 5-6 éves kortól 12 éves korig tart.

Egy tejfoggarnitúra 20 tejfogat jelent. Egy maradófog-garnitúra pedig 32 fogat. Vannak olyan maradófogak, amiknek nincs tejfogpárja. Miért van ez így? Egyszerűen arról van szó, hogy az állcsontok mérete a korral ugyanúgy változik, mint a magasságunk. Születésünk pillanatában nyilván nem férne el annyi fog, mint ami egy felnőtt szájában elfér. Ha mi terveznénk a fogváltási folyamatot, ezt a problémát kétféleképpen tudnánk megoldani: vagy egy kisebb garnitúrát használunk addig, amíg az állcsontok nem érik el a végleges méretüket, vagy elfelejtjük a tejfogakat és egy maradófog-garnitúrát használunk, azonban a növekedéssel párhuzamosan fokozatosan egyre több fog számára tesszük lehetővé az előtörést.

Ez a második verzió jól működhetne, ha minden fogunk egyforma lenne. Ez azonban egyáltalán nem így van. Harapni csak olyan foggal lehet, aminek éle van. Ezért vannak elől a metszőfogaink. Ugyanakkor igen kényelmetlen lenne, ha két éles foggal kellene megrágnunk a falatot. Nagyon sokáig tartana és a fog élei is gyorsan lekopnának (ez figyelhető meg azoknál, akik rendszeresen szotyoláznak a két metszőfoguk segítségével). Ezzel egyidőben a rágásra termett hátsó őrlőfogakkal kitűnően megy a rágás, azonban a lapos rágófelszín miatt a harapáshoz akkora erőkifejtésre volna szükség, hogy az bizonyára fájdalommal és túlterheléssel járna.

A természet tehát az első verziót választotta. Létrehozott egy tejfoggarnitúrát, amely minden fontos fogcsoportot magában foglal és egyidejűleg teszi lehetővé a harapást és a rágást. Ugyanakkor ezek a fogak kis méretükből adódóan nem képesek elviselni a növekedés során megerősödő izomterhelést, ezért az izomerő növekedésével párhuzamosan az éppen leginkább igénybevett területeken megjelennek a maradófogak.

A sorrend is számít

Bármilyen meglepően hangzik, a fogváltás nem a tejfogak kiesésével kezdődik. 6 éves korra a hátsó fogak rágását biztosító rágóizmok olyan erőkifejtésre képesek már, hogy a tejfogak számára egy kis segítségre van szükség. Megjelenik tehát az első maradó nagyőrlőfog. Ez a tejfogak mögött szokott kibújni, ezért gyakran a szülők – és sajnos néha a gyermekfogászatban járatlan kollégák is – tejfogként kezelik őket. Pedig roppant egyszerű a vizsgálat. Az orron végigfutó középvonaltól számolva öt tejfog van bal oldalon fent, öt van bal oldalon lent. Ugyanígy öt tejfog van jobb oldalon fent és öt – jobb oldalon lent. Így jön ki a 20 tejfog. Ha végigszámoljuk a fogakat és megtaláljuk a hatodik fogat valamelyik oldalon – ez a maradófog. Színe rendszerint sötétebb egy árnyalattal, a mérete pedig egyértelműen jelzi, hogy felnőttfogról van szó.

Leggyakrabban ez a középvonalhoz közel eső alsó metszőfogak egyike. Miért pont ez? Mert az alsó metszőfogak rendelkeznek a legrövidebb gyökérrel. Mivel a maradó hátsó őrlőfoggal már igen nagy erőkifejtésre képes a gyermek, a harapás is egyre erősebbé válik. Így a rövid alsó metszőfogak gyökerei a túlterhelés hatására gyorsan felszívódnak, utat engedve az erősebb maradófogaknak. 7-8 éves korban ilyen formában lecserélődnek a látható frontfogak.

Amint megvannak a maradó metszőink és az első nagyőrlőink, mindkét fogcsoport alkalmassá válik a nagy erőkifejtésre. Ezért a folyamat egy-két éven át „takaréklángon” üzemel. Az egyetlen, amit észrevehetünk, az a tejfogak között a rések megjelenése, valamint a tejfogak csücskeinek kopása, ami az alsó és a felső tejfogak egymáshoz viszonyított elmozdulását teszi lehetővé. (A szemfogak például néha annyira összecsiszolódnak, hogy éjszakánként a fogcsikorgatás a szülők számára elviselhetetlenül hangossá tud válni). 10 éves kor körül az első tejőrlő (4. fog), ezt követően a szemfog (3. fog), majd a második tejőrlőfog (5. fog) cserélődik ki. Ez utóbbi egyébként az egyetlen olyan tejfog, amely szélesebb az őt felváltó maradófognál. A természet ezzel teszi lehetővé, hogy a fogváltás végén az esetleges torlódások hatásai kompenzálódjanak.


Mindenképpen fáj?

A fogváltás egy természetes folyamat. Nagyon sokszor észrevétlenül történik, bár kétségtelen, hogy a lötyögő tejfogon való rágás ritkán eshet jól a gyermeknek. Ilyenkor célszerű elvinni gyermekünket gyermekspecialistához, mert a rendelőben található műszerparkkal és gyümölcsízű érzéstelenítőzselékkel gyorsabban és főleg fájdalommentesen távolíthatók el a zavaró tejfogak. Amelyik szülő azonban saját maga szeretné megoldani a problémát, fogadjon meg egy praktikus tanácsot: egy gézlappal fogja meg a mozgó tejfogat, mert enélkül a fog felszíne nagyon csúszós és több fájdalommal jár, ha két-háromszor kezdünk neki a foghúzásnak.

Mikor esik ki?

Előfordul, hogy egy tejfog még a szájban van, ugyanakkor a maradófog éle már kibújt. Ez sokszor figyelhető meg balesetet ért tejmetszőknél, vagy szuvasodással kezelt problémás fogaknál. Ilyenkor a régi és az új fog két sorban áll egymás mögött, ezért sok szülő aggódva keresi fel a fogorvost. Aggodalomra nincs ok. Ha a tejfog kiesik, a maradófog a megfelelő helyre fog vándorolni. Azonban hasznos lehet, ha tiszta kézzel a gyermek elkezdi mozgatni az útban lévő tejfogat. Ilyenkor a tejfoggyökér felszívódása felgyorsul.

Vannak esetek, amikor genetikailag egy-egy tejfog alatt nincs maradófogcsíra. Ilyenkor a tejfogak egész életen át a szájban maradhatnak és eltérő színükön és kopásállóságukon kívül semmi gond nem lesz velük.
Előfordul, hogy a kortársaihoz képest gyermekünknél hamarabb zajlik le a fogváltás. Ez önmagában véve nem gond, az izomfunkciók érettségére utal. Figyeljünk oda azonban a maradófogak tisztítására. A gyermekek kézügyessége ilyenkor még nem mindig megfelelő a helyes fogmosáshoz. Segítsünk nekik ebben, mert ha a maradófog el kezd szuvasodni, az nem a gyermek felelőssége lesz, hanem a szülőé.

Amennyiben a kiesett tejfog helyén nem jön ki két három hónapon keresztül a maradófog, keressük fel a gyermekfogorvost. Előfordulhat, hogy a maradófog helytelen pozíció miatt nem képes előtörni (szemfogaknál gyakori), vagy egy számfeletti fog jelent akadályt (leginkább a felső nagymetszők között).

Fotó: gettyimages.com

Ha szuvasak a tejfogak

Mivel a fogszuvasodásért bizonyos baktériumcsoportok felelősek, figyeljünk arra, hogy a szuvas tejfogak és az kibújt ép maradófogak éveken keresztül egyszerre vannak jelen a gyermek szájában. Ilyenkor a maradófogak sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezért minden szuvas tejfogat be kell tömni, a fogakat pedig nagyon alaposan kell tisztítani.

Ha más színű a fog

Minden tejfog fehérebb a maradófogaknál. Ha a két fogtípust egyszerre látjuk egymás mellett, az az érzésünk támadhat, hogy a maradófogak sárgák. Nyugodjunk meg, amint kiesik az összes tejfog, az összhatás tökéletesen szép lesz. Amennyiben azonban a maradófogon foltok, érdesebb felületek vannak, keressük fel a specialistát, mert ezen fogak ápolása néha különleges technikákat igényel.

Dr. Gombkötő Gábor
gyermekfogszakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.