Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így töltsd fel a kicsi vitaminraktárát

Érdekességek2018. március 07.

A kisbabák táplálása kapcsán sarkalatos kérdés a megfelelő vitaminbevitel biztosítása. A tél vége felé még jobban érdemes figyelni, hogy a hozzátáplálás során milyen élelmiszerek közül válogatunk, hogy feltölthessük a kicsik vitaminraktárait. De mi a legjobb választás?

Milyen zöldségek és gyümölcsök közül válogassunk, melyik milyen vitaminokat tartalmaz? Mit adjunk a babának, ha jönnek a fogacskái, milyen élelmiszerek ajánlottak kifejezetten a gyomor és a bélflóra helyreállítására, és mi segíthet a bőrregenerációban? Lássuk Dr. Makleit László szakértő tanácsait!

Hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

Korábban 3-4 hónapos korban kezdődött az anyatejes vagy tápszeres babák esetén a hozzátáplálás, azonban igazolódott, hogy a kicsik emésztőrendszere ebben a korban erre még nem eléggé érett, a hozzátáplálást 6 hónapos kortól érdemes elkezdeni. A túl korai hozzátáplálás emésztési zavarokat okozhat, melynek főbb tünetei a székletzavarok, a hasfájás, az éjszakai nyugtalanság, illetve allergiás tünetek is felléphetnek.


„Amennyiben a hozzátáplálás során mindig egy-egy új táplálékot, gyümölcsöt adunk, könnyen kideríthető, melyik új étel felelős az esetleges hasmenés kialakulásáért. Néhány gyümölcs okozhat ilyen problémát, például a dinnye, a szőlő vagy a szilva. Ha valami gyanúba keveredik, jobb egy ideig szüneteltetni, és inkább később beépíteni a kicsi táplálkozásába. Fontos, hogy a hozzátáplálás gyümölccsel, és ne bolti gyümölcslével történjen, mely szorbitot, fruktózt, tartósítószereket tartalmazhat és fokozottan hajlamosít hasmenésre” – tanácsolja dr. Makleit László.

Mit tegyünk hasmenés vagy pelenkakiütés esetén?

Ha az elfogyasztott étel a székletben megjelenik, azt jelzi, hogy a hozzátáplálás korai volt és a baba még nem tudja kellően megemészteni az adott táplálékot.

A helytelen táplálás mellett hasmenést idézhet elő fertőzés, antibiotikum kezelés is.

Ha fertőzésre gyanakszunk, ne alkalmazzunk azonnal „hasfogót”, hagyjuk, hogy ürüljön ki a szervezetből a káros anyag. A jótékony hatású bélflóra helyreállítására – akár fertőzés, akár antibiotikus kezelés váltotta kis a hasmenést – hatásos a mielőbb elkezdett kezelés élőflórát tartalmazó készítménnyel. Hasmenés esetén mindenképpen gondoskodni kell a megfelelő folyadékpótlásról”– figyelmeztet dr. Makleit.

„Egy új étel bevezetése, az anyatejes táplálás elhagyása, a fogzás és a gyógyszeres kezelés csak néhány ok, ami miatt a széklet baktériumflórája megváltozhat, ez pedig fokozottan hajlamosít a pelenkakiütésre. Ilyen esetekben még jobban oda kell figyelnünk a pelenkacsere gyakoriságára és a popsiápolásra.” A szakértő arra is figyelmeztet, hogy fürdetés, pelenkázás során puha kendővel itassuk fel a folyadékot és hagyjuk a babapopsit teljesen megszáradni ne töröljük, dörzsöljük a nedves bőrt. Persze előfordul, hogy a legnagyobb odafigyelés mellett is kialakul bőrpír vagy irritáció. Az irritált, kipirosodott babapopsi esetén ajánlott speciális krémet használni.

Mivel tölthetjük fel a kicsi lemerült vitaminraktárait a tél végén?

Vitaminok nagyon sok élelmiszerben megtalálhatók, ilyenek a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és az olajos magvak. A gyümölcsöknek magasabb a C-vitamin-tartalma, a gabonafélékben pedig több B-vitamin található. A sütőtök és a spenót remek A-vitamin források, a levélzöldségek, saláták pedig sok folsavat és K-vitamint tartalmaznak. Az E-vitamin bevitelére jó választás a dió, a földimogyoró, vagy a mandula, melyek bőségesen tartalmaznak telítetlen zsírsavakat is. Fontos, hogy a baba ne kapjon nagyon magas rosttartalmú ételeket, hiszen ezek az ételek csökkenthetik az ásványi anyagok felszívódását, mint a vas és a kalcium. Az ajánlott napi élelmirost-bevitel 1-3 éves gyerekeknél testsúly-kilogrammonként: 0,5 g. A gyógyszertárakban számos gyermekvitamin kapható, melyeket a nagyobb gyermekek esetén bátran alkalmazhatunk. A picik vitaminellátását mindenképpen beszéljük meg a gyermekorvossal. Kiemelt jelentőségű a D-vitamin pótlása. 1 éves korig a D-vitamin folyamatos adása szükséges, majd 3 éves korig ősztől tavasz végéig, nyáron a napsütés hatására a szervezetben kellő mennyiségben képződik.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.