Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így szőrtelenítenek a nők világszerte

Érdekességek2018. július 01.

A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, és túl elfoglalt ahhoz, hogy szépségszalonba menjen gyantáztatni - derül ki a Braun globális felméréséből. A alkar szőrzete leginkább az orosz nőket zavarja, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők pedig az ázsiai nők.  

Európai, amerikai és ázsiai nőket kérdezett a Braun egy nemrégi felmérésében arról, hogy milyen szépségápolási szokásaik vannak, például, hogy hogyan szőrtelenítenek. Egyértelmű, hogy a nők napi rutinjába világszerte beletartozik az arc hidratálása (78%), az otthoni szőrtelenítés (76%), a sminkelés (71%) és a test hidratálása (70%). Ha a szőrtelenítés kerül terítékre a nők elsősorban a lábaikat (96%) és a bikinivonalukat (93%) kezelik, ezzel szemben legkevésbé az arc (38%) és a kezek (43%) szőrszálaival foglalkoznak.

Érdekes, hogy Oroszországban majdnem minden nő (99%) szőrteleníti az alkarját, ameddig az osztrák, svájci és német nők kevesebb mint a nők fele (47%) tesz ezen testrész simaságáért. Azok a nők, akik otthon szőrtelenítenek legalább heti egyszer epilálnak, borotválkoznak (61%), míg a nők 41 százaléka havi egyszer jár szépségszalonba, hogy gyantáztasson.

A felmérésben megkérdezett nők világszerte egyetértenek abban, hogy a hosszan tartó hatás (84%), a kényelem (83%), és az állandó hozzáférhetőség (83%) a legfontosabbak a számukra, ha szőrtelenítésről van szó. A nők majdnem háromnegyedének fontos a fájdalommentesség is (73%), de az ázsiai országokban élő nőknek a legmagasabbak az elvárásai: 89 százalékuk szeretne hosszan tartó hatást és fájdalommentességet is.


A legtöbb nő az utolsó percben szőrtelenít, 93 százalékuk bevallotta, hogy rendszeresen előfordul vele, hogy az utolsó pillanatra hagyja a kezelést. Leginkább az orosz nők várnak az utolsó pillanatig a felmérés szerint, a legfegyelmezettebb szőrtelenítők a brit és az ázsiai nők, ők hagyják legkevésbé az utolsó pillanatra az epilálást, vagy a borotválkozást.

Nemzetközi az egyetértés abban, hogy inkább az otthoni szőrtelenítést részesítik előnyben a megkérdezettek: 44 százalékuk egy hónapban többször is borotvát használ, ritkábban epilátort, vagy IPL-t (41%). A megkérdezettek csak 15 százaléka mondta, hogy jobban szereti az IPL-es szőrtelenítést a szépségszalonban elvégeztetni. A megkérdezett nők több, mint fele (51%) megegyezett abban, hogy túl elfoglaltak ahhoz, hogy beleférjen az idejükbe a szépségszalon. A nők felének, 56 százaléknak a pénz is szempont: bár a szépségszalon az egyik legelterjedtebb módja az otthonon kívüli szőrtelenítésnek, és egyúttal ez a legdrágább is.

Az otthoni epilálásnak van néhány aranyszabálya, amit érdemes betartani Dr. Tamási Béla, bőrgyógyász szerint. „Száraz epiláláshoz a bőrnek tisztának és száraznak kell lennie, tehát előtte mosakodás javasolt, ami egyébként a bőrt és a szőrszálakat is felpuhítja. Az epilátort derékszögben kell tartani a bőr felszínére, és a szőr növekedési irányával ellentétesen kell mozgatni, így a leghatékonyabb. Mivel epilálás után közvetlenül és néhány órán át a bőr irritált lehet, javasolt mindig egy nappal azelőtt epilálni, hogy "valahol megmutassuk" az éppen szőrtelenített testrészt.“


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.