Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így számolj le a nemszeretem dolgokkal

Érdekességek2019. július 07.

Túl sokan próbálnak magukra erőltetni olyan dolgokat, amiket nem szeretnek. Pedig úgy tűnik, egy dolog igazán fontos a szokásaink terén: hogy élvezzük őket!  

Talán nem meglepő, hogy milyen sokan próbálnak magukra erőltetni olyan dolgokat, amiket nem élveznek. Sajnos  eléggé általános az, hogy az emberek nem szeretik azt a munkát, amit végeznek. A megélhetés kedvéért mégis csinálják. De ha már nem váltunk és nem keresünk egy másik állást, legalább keressük és találjuk meg, hogy a jelenlegi munkánkban mi az a dolog, amit kedvelni tudunk. Még ha icipici dologról is van szó. Minden érmének két oldala van, sosem csak rossz, vagy csak jó valami. Így egész biztosak lehetünk abban, hogy egy kötelező munkában is találhatunk örömet. Ha mást nem, akkor azt, hogy egyszer végzünk és hazaindulhatunk és ki tudjuk fizetni általa a számláinkat.

Érdekes módon ez az erőltetettség a magánéleti szegmensben is sokszor előfordul, nemcsak a munkavégzések kapcsán. Az emberek társaságban isznak, pedig valójában nem akarnak, megnéznek egy filmet, amire nem is kíváncsiak, szórakozni mennek, pedig inkább otthon töltenék az estét. Ki éli ezt az életet? Miért próbálunk annyira megfelelni a környezetünknek? Hiszen a környezetünk is egyedi emberekből áll, saját félelmekkel, vágyakkal.

Az emberek megpróbálnak mások lenni, mint amik. Igyekeznek fegyelmezni magukat, mert azt hiszik, hogy ettől jobb emberré válnak. Azonban hogyan tudnál jobb ember lenni ha olyan dolgok közepette éled az életed, amiket nem szeretsz?
És a további hátulütő: ha mindennek tetejébe szokást, rendszert próbálsz csinálni abból, amit eleve sem szeretsz csinálni. Ebben az esetben biztosítva van a sikertelenség és/vagy az örömtelenség.


Egy példa erre:
Ha azt mondod: utálom ezt, de megteszem – az már egy vesztett csata, ami kifáraszt, mikor még el sem kezdted. Az elején még talán működni látszik, visz a lelkesedés, ám elég hamar lefelé ível a sikermutatója egy ilyen szokás-vállalkozásnak és egyik napról a másikra abba is szokott maradni, keserű szájízt hagyva maga után.
És hozza magával az önvádat, önostorozást, amiért mégsem sikerült. Pedig már az elején halott ügy volt, csak nem akartuk észrevenni.

De nézzük a másik oldalt! Ha olyasmit csinálsz, amivel szeretsz foglalkozni. Ekkor nem okoz nehézséget motiválni magad, hiszen alig várod, hogy csinálhasd, izgatott vagy. És ha tényleg szokásként térsz vissza újra és újra ehhez a szeretett tevékenységhez, akkor feltöltődsz tőle. És ettől ez egy olyan szokás, ami mindenképp tartósan veled tud maradni.

Időnként természetesen meg kell tennünk olyan dolgokat, amiket nem annyira kedvelünk. Azonban miért csinálnánk ezeket napi rendszerességgel, szokásként?
Ha ilyen helyzetben találod magad, érdemes elgondolkodni, hogy hol, miben tudnál változtatni ahhoz, hogy legalább ne naponta szembesülj a nemkívánatos tevékenységgel. Az életenergiád, a lendületed, amit kapsz cserébe igencsak megéri, még ha csak kis adagokban is tudod eleinte véghezvinni a váltást.

Ha úgymond kötelező jelleggel vannak jelen az életedben naponta ismétlődő, számodra rossz szájízt jelentő tevékenységek, akkor ne a panaszra fókuszálj, ne azzal hergelld magad állandóan, hogy már megint ezt kell csináljam! Csináld meg, és mihamarabb vegyél elő egyet a neked kedves szokásaid közül. Panaszkodással még egy kellemetlen munka sem lett könnyebb vagy hamarabb elvégezhető, csak idegörlőbb. Fókuszálj a feladatra magára és ne a panaszra.

Sokaknak ez természetes, azonban néha érdemes a nyilvánvalót is újra tudatosítanunk magunkban:
Válassz olyan szokásokat az életedbe, amiket szeretsz!
Ha szeretsz teázni, olvasni, sétálni, sportolni, stb., válaszd ezeket. Minden napodat kezdd valami kellemes szokásoddal és ha van rá lehetőséged, iktass be annyit egy napodba, amennyit csak tudsz, hogy gördülékennyé és élvezetessé tegyék az életed.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.