Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így nyaralunk mi, kismamaként

Érdekességek2023. június 26.

A nyár a nyaralások, utazások, fürdések és napozások időszaka. De mi a helyez, ha a nő történetesen kismama? Mire kell fokozottan figyelni? Milyen szabályokat kell betartani? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában segít Ratkó Tünde szülésznő.

Fotó: 123rf.comÉtelek

Pocakkal egzotikus országba menni nem igazán szerencsés választás – valószínűleg az orvos is ellenezni fogja. Bárhova megyünk is, arra mindenképpen figyelni kell, hogy mit is eszünk. A várandósság alatt megnőhet az étvágy, ám a gyomrod nem lesz kevésbé érzékeny, sőt! A szagok is gondot okozhatnak, így ha lehet, olyan helyet válassz, ahol nem lesz gond a megszokott ételek közül is válogatni.

Napfürdő

Igen, lehet napozni pocakkal is, de csak mértékkel. Nagyon fontos, hogy a hasad ne melegedjen fel túlzottan, mert ez messze nem tesz jót a kicsinek. Napozásnál arra is érdemes figyelni, hogy magas faktorszámú krémmel kenjük magunkat, így elkerülhetőek a barna foltok kialakulásai, amik a várandósság alatt elég gyakran jelentkezhetnek.

A magas faktorszám azonban a bőrön gátolja az UVA és az UVB sugarak bejutását. Ez utóbbinál gond, mivel így a test nem tudja megfelelő mennyiségben előállítani a D3 vitamint, vagyis ezt pótolni kell. Erre a legalkalmasabb a várandósvitamin, de figyelni kell rá, hogy a benne szereplő anyagok szerves formában legyenek jelen, hiszen így messze jobb a hasznosulásuk!

Víz? Víz!

Kismamaként a fürdésről sem kell lemondani. Előtte mindenképpen ki kell kérni a szakorvos véleményét, és a lehetőségekhez mérten kerülni kell a fürdőket, a nem természetes vizeket, amiben sok ember fürdik. Az otthoni medence, illetve az élő vizek (pl.: tavak, tengerek, …) jobb választásnak bizonyulhatnak, de itt is óvatosnak kell lenni.

A várandósság alatt az immunrendszer visszafogotabban működik. Ennek oka, hogy a csak magzatot (mely csak félig azonos genetikai állománnyal rendelkezik, mint az anya) ne lökje ki a kismama szervezete. Hátránya azonban, hogy fogékonyabbak leszünk az intim fertőzések kialakulására, melyek, ha felszállóvá válnak, akkor nagyon könnyen okozhatnak vetélést, vagy koraszülést.

Az esetek több, mint felében a felszálló fertőzések tehetőek felelőssé az ilyen tragédiákért. A megelőzés a legjobb fegyver, vagyis a fokozott figyelem, illetve a cink és a réz bevitele a szervezetbe. Ebben is segít a várandósvitamin, és itt is igaz, hogy a szerves formákat (-citrát; -glükonát) érdemes előnyben részesíteni!


Fotó: 123rf.com

Izzadás

Igen, a kismamák izzadnak, méghozzá fokozottan. Ez ellen könnyű, szellős ruhákkal lehet a legjobban védekezni. Jó megoldás, ha van nálunk hideg, nedves törlőkendő, ezzel jól tudjuk hűsíteni magunkat. Ratkó Tünde a ratkotunde.hu-nak kiemelte, hogy az izzadás miatt fontos a fokozott folyadékfogyasztás, és persze az elvesztett ásványi anyag, vitamin és nyomelempótlás is.

Itt is segít a várandósvitamin, ám ki kell emelni, hogy az eltérő trimesztereknek eltérő igényei vannak. Az első trimeszter nem ugyan azokat az anyagokat igényli, mint a második, vagy mint a harmadik. Ennek megfelelően olyan várandósvitamin válasszunk, ami megfelelően tagolt, és a lehető legjobban szolgálja ki az eltérő trimeszterek igényeit.

Fotó: 123rf.com

Szédülés, hányinger, hangulatingadozás

Ezek a tünetek az első és az utolsó trimeszterben jelentkezhetnek, és a nagy hőségben fokozódhatnak. Ha észleljük, mindenképpen üljünk le az árnyékban, vagy egy hűtött helyen, és igyunk. Addig érdemes ülve maradni, míg a szédülés el nem múlik (ez sajnos eltarthat egy darabig), hiszen ha felállunk, könnyen eleshetünk, ami óriási gondokat is okozhat. Csak szépen, lassan, várandósan nem kell kapkodni!

Utazás

Repülni, buszozni, kocsikázni terhesen nem éppen leányálom. Mielőtt elindulunk, mindenképpen kérjük ki az orvos véleményét. Fontos, hogy tudjunk mozogni az utazás során, így csökkenthető a lábdagadás, és a kellemetlen érzés. Emellett jó, ha könnyű cipőt viselünk, amit meg tudunk oldani abban az esetben, ha nagyon bedagad a láb.

Fotó: 123rf.com

Nyilvános WC

Első körben érdemes nem ráülni az ülőkére. Ez azonban csak egy darabig kivitelezhető, hatalmas pocakkal már nem igazán. Ebben az esetben érdemes beszerezni egy fertőtlenítő sprayt, amivel le lehet fújni az ülőkét, valamint kifejezetten erre kifejlesztett ülőketakarót (a drogériákban 10-es csomagokban kapható). Mindemellett a már említett cink és réz bevitele fontos, hiszen a nyilvános illemhelyeken fertőzést elkapni olyan könnyű, mint levegőt venni, így minden külső és belső intézkedést meg kell tenni a felszálló fertőzések ellen!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.