Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így ne legyen taknyos lidércnyomás a karácsony!

Érdekességek2019. december 16.

A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt. Nátha, arcüreggyulladás, orrmandulagyulladás, torokmandulagyulladás, középfülgyulladás akut és krónikus formában - betegségek, melyek leginkább megnehezítik a magyar kisgyerekes családok életét télvíz idején.  

Néhány dologra érdemes odafigyelni, hogy ne legyen kész lidércnyomás a karácsonyi időszak.

Az évszaknak megfelelő öltözködés fontosságát érdemes egész évben szem előtt tartani, de hogy megóvjuk gyermekeinket a felsőlégúti megbetegedésektől ezenkívül még számos dologra érdemes odafigyelni. Elengedhetetlen a sok mozgás friss levegőn és oxigéndús környezetben, de nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő és változatos táplálkozásra is.

Érdemes kerülni a refluxot okozó esti kakaót, a magas szénhidrát és zsírtartalommal bíró ételeket, helyettük minél több zöldséget és gyümölcsöt érdemes belecsempészni a kicsik étrendjébe. Kiemelt fontosságú az ételallergiák, a tejfehérje-allergia és gluténérzékenység, valamint a pollen- és egyéb légúti allergák, illetve a reflux kezelése.

Az immunrendszer erősítése kulcsfontosságú, így a C-, D-vitaminok és egyéb immunrendszer működésében fontos vitaminkomplexek szedése mellett Lactobacillus tartalmú multivitamin készítmények, valamint fokhagyma, gyömbér, méz, hársfatea rendszeres fogyasztása javasolt. Mivel a bölcsőde és óvoda a vírusok és bacilusok melegágya lehet, elengedhetetlen a gyerekeket megtanítani arra, miként viselkedjenek úgy közösségben, hogy a legkevésbé legyenek veszélyeztetve.

„Nem lehet elég korán elkezdeni, hogy a kicsiket rávezessük a helyes kézmosás fontosságára. De a helyes orrfújás is gyorsan megtanulható, ha a gyermek gyertya lángját orral próbálja elfújni, csukott szájjal, természetesen felnőtt felügyelete mellett” – tanácsolja Dr. Lechoczky Hajnalka, a Czeizel Intézet fül-orr-gége szakorvosa. Persze minden igyekezet ellenére előfordulhat, hogy a gyermek megbetegedik.


„Néhány napos lázzal járó nátha otthon is biztonsággal kezelhető lázcsillapító, orrszívás és orrcsepp segítségével. Kezdődő vírusos középfülgyulladás esetén is a gyulladásgátló adása javasolt napi háromszor, illetve orrspray szintén három alkalommal történő alkalmazása jelentős javulást okozhat néhány nap alatt” – fejti ki a doktornő, de hangsúlyozza, hogy három napnál hosszabb lázas állapot, fájdalomcsillapító mellett is fennálló fülfájdalom, erős fejfájás, féloldali szemduzzanat, fülfolyás, elálló fül, gennyes nátha, és két-három hétnél tovább tartó köhögés esetén mindenképpen gyermekorvoshoz vagy fül-orr-gégészhez kell fordulni.

„2-3 hete tartó orrfolyás és köhögés mindenképpen bakteriális felülfertőződés jele lehet, ennél is tovább tartó pedig krónikus gyulladásra utal, ami mindenképpen kivizsgálást, kezelést igényelhet.”


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.