Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így lehet az idei tanév életed legjobb iskolaéve!

Érdekességek2023. szeptember 08.

Avagy: hogyan kerülhető el a tanévkezdési stressz? Szakértői tippek kicsiknek és nagyoknak a tanév első hónapjára.

Nehéz újra beülni az iskolapadba? Nem csoda, hiszen a hosszú nyári szünet élménydús időszaka könnyen felülírja a diákok motivációját. Az iskolába való visszatérés egyes gyerekek számára izgalmas, másoknak azonban szorongással kell szembenézniük az új tanév kezdetekor. Ez különösen igaz azokra a gyerekekre, akik új iskolában kezdenek, vagy akik tanulási nehézségekkel – figyelemzavar, ADHD, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. – küzdenek. A legtöbb gyereknél szerencsére az új iskolaév okozta aggodalmak hamar elmúlnak, és a szorongás csupán átmeneti.

Ha tanulási nehézség áll fenn

A szülők sokat tehetnek azért, hogy a szorongás mielőbb oldódjon. Ha azonban gyermek szorongása néhány napon belül nem múlik el, esetleg lelki alapon fej- vagy hasfájás is kialakul az iskolába járás miatt, forduljunk mentálhigiénés szakemberhez, aki segíthet kideríteni, miért szorong a gyermek, és megadhatja a szükséges támogatást. Egy kényszerbetegségben szenvedő gyermek talán azért akarja elkerülni az iskolába járást, mert ott nehezen tudja kezelni a szorongását – a szégyen és a kínos helyzetek elől menekül. Az ADHD és a tanulási zavarok okozta problémák miatt a gyerekek az iskolában zavarodottnak és túlterheltnek érezhetik magukat.

Ha tanulási zavarokról van szó, a tudás hatalom. A siker alapköve, hogy segítsünk gyermekünknek megérteni a tanulási zavarát – nem csak azt, hogy mi az, hanem azt is, hogy milyen konkrét módon befolyásolja őt az iskolában és az iskolán kívül is. Például: ha gyermekünk könnyen letér a helyes útról, vagy problémái vannak az impulzivitással, a barátokkal való „tanulás” nem biztos, hogy a legjobb módja az iskolai felkészülésnek.

Egyezzünk meg abban, hogy idén otthon, egy külön erre a célra kialakított csendes helyen tanul, és utána találkozik a haverokkal. Ha gyermekünket könnyen túlterhelik a nagy projektek, nézzük át közösen a tanulnivalót, és az ijesztően nagy feladatokat bontsuk kisebb, könnyebben kezelhető részekre. Ha nehezen boldogul egy adott tantárgyból, már a kezdetektől fogva nyújtsunk neki támogatás, és ne várjunk addig, amíg lemarad. Az előre tervezés segíthet. Beszéljük meg, hogy mit fog tenni gyermekünk, ha elmulaszt egy feladatot vagy megbukik egy vizsgán.


Amikor csak lehet, hagyjuk a gyereket önállóan cselekedni – ez lehet olyan apróság, mint az iskolatáska összekészítése előző este. Ha (ésszerű keretek között) átadjuk a gyereknek az irányítást, az azt az üzenetet közvetíti, hogy bízunk a képességeiben. Az is fontos, hogy a gyermekednek maradjon ideje arra is, hogy egyszerűen csak pihenjen, és olyasmivel foglalkozzon, ami örömet okoz neki. Egy kis sikerélmény nagyban hozzájárul az önbizalom építéséhez. Végleges megoldást hozhat a tanulásban az agytréning (BrainRx), mely közvetlenül a tanulási nehézségek okára koncentrál: legyőzhetők vele a tanulási nehézségek és növelhető az IQ pont gyermekek és felnőttel esetében egyaránt.

Kezdjük magabiztosan a tanévet!

Fontos, hogy mi szülők ne adjuk át a gyermekünknek a saját aggályainkat, ne legyünk stresszesek. Hallgassuk meg a gyermek aggodalmait és legyünk támogatók vele. Ha új iskolába megy, iskolakezdés előtt menjünk el együtt és fedezzük fel az épületet, az osztálytermeket és a környéket. Ha a gyermeknek extra támaszra van szüksége keressünk az iskolában egy támogatót – tanárt, tanársegédet vagy pszichológust – és kérjük meg, hogy napközben nézzen rá, váltson vele pár szót a szünetben.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy az új tanév zökkenőmentesen induljon és a lendület az egész tanévben kitartson? Dr.Bohács Krisztina kognitív pszichológus, kognitív készségfejlesztéssel foglalkozó intelligenciakutató praktikus tippjei segítségünkre lehetnek a zökkenőmentes iskolakezdésben.

1. Normalizáld a napirended!

A hajnali lefekvésnek, a közösségi oldalak és videók késő éjszakai görgetésének ideje lejárt. A bioritmus visszaállítására feküdj le a reggeli ébresztődhöz képest 8 órával korábban, így nem fogsz reggel fáradtan ébredni a vekkerre. Tipp: állíts be ébresztőt arra az időre, amikor el kell kezdened a lefekvéshez készülődni – és vedd komolyan.
Az életedbe segít rendszert vinni, ha listát írsz a mindennapi tevékenységeidről – ha elvégezted, pipáld ki őket.

2. Tegyél rendet magad körül!

Selejtezz és rakj rendet a szobádban, válogasd ki az előző tanév eszközei és tankönyvei közül azokat, amelyekre még szükséged lesz. Készítsd elő az íróasztalodat, tedd kellemessé a tanulási környezeted olyan tárgyakkal körülvéve magad, amelyek jó érzéssel töltenek el, motiválnak – de ne ess túlzásba: a zsúfolt környezet ellentétes hatást vált ki.
Tegyél rendet a számítógépeden, tedd rendbe az „asztalt”, rendezd dossziékba a fájlokat és töröld azokat, amelyekre nem lesz szükséged. Ellenőrizd, hogy maradt-e elegendő tárhelyed.

3. Frissítsd a zenei lejátszási listáidat.

A zene jókedvre derít, segít a motiváltság fenntartásában! Ha szeretsz tanulás közben zenét hallgatni, készíts hozzá tanuló zenei listákat, olyan zenékből, amelyek segítenek fókuszálni (kész „study playlist”-ek is letölthetők az internetről). Amikor elfáradsz, nehéz napod van, vagy csak extra motivációra vágysz, jól fog jönni egy „boldogság lista” csupa felemelő, lelkesítő energikus számmal. Készíts relaxáló zenei listát is, amely segít ellazulni este, egy nehéz nap után. Tipp: a reggeli rutinod közben hallgass boldogító zenéket, hogy pozitív gondolatokkal induljon a napod.

4. Tűzz ki célokat!

A célok megfogalmazása és meghatározása segít a feladataid teljesítésében. Fontos, hogy a céljaid pontosak, reálisak (megvalósíthatóak), mérhetőek legyenek, és a teljesítésükhöz adj meg határidőt. Hasznos cél lehet például, hogy a határidős feladatokat 24 órával a határidő lejárta előtt elkészíted. Így egyrészt nem fogod lekésni a határidőt, másrészt marad még egy napod arra, ha a leadás előtt valamin változtatni szeretnél

5. Légy jól szervezett!

A tanuláshoz szükség lesz az irataid rendezésére – ehhez használható iratrendező, lefűzhető dossziék, irattartók, regiszteres füzetek – kinek mi válik be a legjobban. A számítógépen szintén jól átlátható rendszert érdemes kialakítani, és minden fontos dokumentumot a felhőben is eltárolni, hogy semmilyen körülmények közt ne vesszenek el.

6.Találj egy tanulótársat, akivel ki tudjátok kérdezni egymást és meg tudtok osztozni a jegyzeteiteken.

7. Használj határidőnaplót – ez lehet egy fizikai asztali naptár, határidőnapló, de lehet a telefon digitális naptára vagy egy határidő applikáció is.

8. Ismételd át a tavaly tanultakat – ebben nagy segítségedre lehetnek a Youtube-on fellelhető előadások, digitális tanagyagok (mint például a Videotanár).

+ 1 Tipp: A társadalmi életed és az iskolai életed különálló dolgok! Győződj meg róla, hogy mindkettőre van időd, és nem töltöd minden idődet a barátaiddal, vagy minden idődet tanulással. Ne feledd, hogy az egyensúly a kulcs!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.