Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így könnyítheti meg fogyását cukorbetegként

Érdekességek2021. október 14.

Fotó: 123rf.com

A cukorbetegség rizikófaktora és következménye is lehet a túlsúly, melytől a vércukor értékek helyreállításához a betegnek meg kell próbálni megszabadulnia. Azonban sokan komoly akadályokba ütköznek a fogyást illetően, és szomorúan konstatálják, hogy a súlycsökkenés elmarad. Ennek oka többek között az, hogy vannak olyan antidiabetikum gyógyszerek, melyek megnövelik a testsúlyt. Hogy mégis mi minden segítheti elő azt, hogy kevesebbet mutasson a mérleg, azt dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától tudtuk meg.

Fogyást elősegítő gyógyszerek

Metformin

A cukorbetegség kezelésének több fajtája is van, mely lehet egyedül az életmódterápia, illetve azt kiegészítheti gyógyszeres vagy/és inzulinos kezelés is. Bár rengeteg, különböző hatásmechanizmusú készítmény van forgalomban, mégis vannak olyan szerek, melyek nagyobb mértékben hozzájárulnak a fogyáshoz.  Ilyenek például a metformin hatóanyagú gyógyszerek, melyek az inzulinhatást fokozók csoportjába tartoznak, és ma már az egyik legtöbbet alkalmazott antidiabetikumok közé sorolandók. Pozitív oldaluk, amellett, hogy hozzájárulnak a vércukorszint normalizálásához (mivel csökkentik a máj glükóz-kibocsátását és fokozzák az inzulin hatását), étvágycsökkentő hatással is bírnak, így nagy segítséget jelentenek a cukorbetegeknek.

Inkretin-alapú terápia

Ezen kívül léteznek ún. inkretin alapú terápiák is, melyek szintén hasznos segítségére lehetnek a betegeknek a fogyásban. Az inkretinek lényegében olyan anyagok, melyek az étkezést követően termelődnek és segítik az inzulin felszabadulását. Mivel hamar, hosszantartó teltségérzetet okoznak és lassítják a gyomor ürülését, ezért csökkentik az étvágyat, így elősegítik a fogyást. Ide tartoznak az inkretin-hatást fokozó vegyületek (DPP-4 gátlók), valamint az inkretin mimetikumok (GLP-1 analóg/GLP-1 agonsita). Nagy előnyük továbbá, hogy használatuk során minimális csupán a hipoglikémia esélye, továbbá remekül kombinálhatóak metforminnal is – mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.


Vese glükóz-ürítését fokozó szerek

Nemrégiben jelentek meg az ún. SGLT2 gátlók, melyek úgy járulnak hozzá a testsúlycsökkenéshez, hogy fokozzák a vesék glükóz-ürítését és így a kalóriavesztést is, mert a glükóz-visszaszívás ekkor jelentősen csökken. Hátrányuk, hogy alkalmazásuk még nagyobb odafigyelést kíván, mivel rosszul kombinálva és nem megfelelő életmód mellett némileg megnövelik a ketoacidózis rizikóját – bár ez még további vizsgálatokat igényel.

Fotó: 123rf.com

Életmódterápia nélkül egyik kezelés sem hoz maximális eredményt

Látható tehát, hogy a cukorbetegek fogyását több készítmény is támogatja, ám fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen kezelésben is részesül a beteg, csakis akkor lesz eredmény, ha a páciens mellette szigorúan betartja a dietetikus által előírt személyre szabott diétát, valamint a rendszeres testmozgást sem hanyagolja el!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.