Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így könnyítheti meg fogyását cukorbetegként

Érdekességek2021. október 14.

Fotó: 123rf.com

A cukorbetegség rizikófaktora és következménye is lehet a túlsúly, melytől a vércukor értékek helyreállításához a betegnek meg kell próbálni megszabadulnia. Azonban sokan komoly akadályokba ütköznek a fogyást illetően, és szomorúan konstatálják, hogy a súlycsökkenés elmarad. Ennek oka többek között az, hogy vannak olyan antidiabetikum gyógyszerek, melyek megnövelik a testsúlyt. Hogy mégis mi minden segítheti elő azt, hogy kevesebbet mutasson a mérleg, azt dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától tudtuk meg.

Fogyást elősegítő gyógyszerek

Metformin

A cukorbetegség kezelésének több fajtája is van, mely lehet egyedül az életmódterápia, illetve azt kiegészítheti gyógyszeres vagy/és inzulinos kezelés is. Bár rengeteg, különböző hatásmechanizmusú készítmény van forgalomban, mégis vannak olyan szerek, melyek nagyobb mértékben hozzájárulnak a fogyáshoz.  Ilyenek például a metformin hatóanyagú gyógyszerek, melyek az inzulinhatást fokozók csoportjába tartoznak, és ma már az egyik legtöbbet alkalmazott antidiabetikumok közé sorolandók. Pozitív oldaluk, amellett, hogy hozzájárulnak a vércukorszint normalizálásához (mivel csökkentik a máj glükóz-kibocsátását és fokozzák az inzulin hatását), étvágycsökkentő hatással is bírnak, így nagy segítséget jelentenek a cukorbetegeknek.

Inkretin-alapú terápia

Ezen kívül léteznek ún. inkretin alapú terápiák is, melyek szintén hasznos segítségére lehetnek a betegeknek a fogyásban. Az inkretinek lényegében olyan anyagok, melyek az étkezést követően termelődnek és segítik az inzulin felszabadulását. Mivel hamar, hosszantartó teltségérzetet okoznak és lassítják a gyomor ürülését, ezért csökkentik az étvágyat, így elősegítik a fogyást. Ide tartoznak az inkretin-hatást fokozó vegyületek (DPP-4 gátlók), valamint az inkretin mimetikumok (GLP-1 analóg/GLP-1 agonsita). Nagy előnyük továbbá, hogy használatuk során minimális csupán a hipoglikémia esélye, továbbá remekül kombinálhatóak metforminnal is – mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.


Vese glükóz-ürítését fokozó szerek

Nemrégiben jelentek meg az ún. SGLT2 gátlók, melyek úgy járulnak hozzá a testsúlycsökkenéshez, hogy fokozzák a vesék glükóz-ürítését és így a kalóriavesztést is, mert a glükóz-visszaszívás ekkor jelentősen csökken. Hátrányuk, hogy alkalmazásuk még nagyobb odafigyelést kíván, mivel rosszul kombinálva és nem megfelelő életmód mellett némileg megnövelik a ketoacidózis rizikóját – bár ez még további vizsgálatokat igényel.

Fotó: 123rf.com

Életmódterápia nélkül egyik kezelés sem hoz maximális eredményt

Látható tehát, hogy a cukorbetegek fogyását több készítmény is támogatja, ám fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen kezelésben is részesül a beteg, csakis akkor lesz eredmény, ha a páciens mellette szigorúan betartja a dietetikus által előírt személyre szabott diétát, valamint a rendszeres testmozgást sem hanyagolja el!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.